Szeghalmy Gyula: Magyar városok és vármegyék monográfiája 23. Dunántúli vármegyék - Veszprém vármegye községei (Budapest, 1937)
Veszprém vármegye községei
szőllősön kántortanitó. Községi képviselő, az OKH könyvelője, az OMTK jegyzője, a PLE ügyv. elnöke, népművelési előadó. Tamássy István m. kir. pénzügyőri főszemlész, Pápa. 1886-ban szül. Veszprémben régi nemesi családból. Szülővárosában járt középiskolába és 1905-ben a pénzügyőrség kötelékébe lépett. 22 évig szolgált Fejér megye területén. 1913-ban mint szemlész került a bicskei szakasz élére. 1924-ben lett főszemlész, 1927-ben Veszprémbe helyezték át, 1933-ban pedig a pápai szakasz élére került. 1914—16-ig az orosz fronton harcolt. Kitüntetései: Kisk., seb. érem. Neje: Takácsy Gizella, gyermekei: István, László és Zoltán. Tánczos Sándor hentes- és mészárosmester, Bakonyszombathely, 1896-ban sz. Tápon. Szakmáját Győrben tanulta ki. Végig küzdötte a világháborút az orosz, román és olasz frontokon. Kitüntetései: br. v. é., Kcsk. 1920-ban lett önálló Tápon, majd Budapesten, 1928-óta pedig Bakonyszombathelyen. Neje Németh Gizella, gyermekei: Teréz és Sándor. Tapsonyi Sándor kereskedő, Mezőlak. Itt szül. 1877-ben régi nemesi családból. Budapesten járt középiskolába és elvégezte a felsőipariskolát. Mint iparos Ausztriában és Németországban dolgozott, majd Budapesten az Osztrák—Magyar Valuta igazgatóságánál lett villanyszerelő. Innen 1921- ben ment nyugdíjba. Részt vett a világháborúban. 1934-ben megnyitotta Mezőlakon fűszer- és vegyeskereskedését, korlátolt italméréssel. Felesége: Varga Mária. Tardoshegyi Tóth László Máv. főintéző, állomásfőnök, Veszprém. 1883-ban sz Adonyban, Székesfehérváron végezte a középiskolát, a vasúti tanfolyamot pedig Budapesten, azután a Máv. kötelékébe lépett. Szolnokon, Püspökladányban és Aradon forgalmi szolgálatot teljesített, azután Pan- Csován árupénztáros, majd Temesságon áll. főnök lett és itt működött a háború alatt. 1920-ban a szombathelyi üzletvezetőséghez került. Sopronban forgalmi kirendelt, Szombathelyen pedig Máv. képviselő volt, azután Ajkán lett állomásfőnök, 1932-óta pedig Veszprémben. A világháború alatt a Mackensen-hadsereghez lett beosztva. Kitüntetései: III. o. polg. hadiérdemrend, és háborús emlékérem a hadiékitménnyel. A Voge elnöke, a Máv. sportegylet elnöke stb. Neje Saueressig Lujza. Tárkányi Gábor gazdálkodó, Csesznek. Itt született 1881-ben. Iskolái végeztével apja mellett gazdálkodott. 1906-óta önálló gazda és ma 400 k. hold a birtoka. A világháborúban az orosz fronton 21 hónapig küzdött. 1931-óta t. bíró. Ref. presbiter. Neje Zsargó Vilma. Tárkányi István gazdálkodó, Csesznek* Itt született 1890-ben. Iskolázása után atyjánál tanulta ki a gazdálkodást. Az oroszfronton harcolt a világháborban, 1916-ban, megsebesült. Leszerelése után lett önállói gazda, jelenleg 20 k. hold a birtoka. Községi képviselő. Felesége Bittmann Katalin,, gyermekei: István, Eszter, Gábor és Katalin. Tárkányi János gazdálkodó, Csesznek. Itt szül. 1886-ban. Az iskolából kikerülve, apja mellett gazdálkodott. Részt vett a világháborúban. Az orosz fronton harcolt,, ahol súlyosan megbetegedett, aztán ismét az orosz fronton fejlövést kapott. Később, az albán, olasz és francia frontokon küzdött. Kitüntetései: bronz v. é., két rcsk. Leszerelése után lett önálló gazda és ma 142 k. hold a birtoka. Neje Simon Zsófia,., gyermekei: Erzsébet, Vilma, János, Mariska és Lajos. Tarró Imre kisbirtokos, közs. biró, Vanyola. Itt szül. 1903-ban. Pápán középiskolát járt, majd apja mellett gazdálkodott. 1931 -ben lett önálló gazda 20 kat. h. birtokán, azonkívül ő vezeti az 56 kat holdas családi gazdaságot is. Saját nevelésű, lovaival dijakat nyert 1934-óta községi biró, tagja a vármegyei tervhaz. bizottságnak, a járási mezőgazd. bizottság elnöke, a mezőgazd. kamara v. tagja. Elvált, egy lánya van: Mária. Tarcsi Imre gazdálkodó, közs. biró, Vid. Itt szül. 1891-ben. Iskoláit elvégezve, apjánál gazdálkodott. 1920-óta önálló, gazda 25 holdas birtokán, melyhez még 2 holdas bérlet is tartozik. Elismert jó gazda. 1934-óta községi bíró, azelőtt hat évig elöljáró volt. A PLE elnöke. Végig küzdötte a világháborút, egyszer megsebesült. Mint tizedes szerelt le. Kitüntetései: kisezüst, bronz v. é., Kcsk. Neje: Sikos Jolán, gyermekei: Magda, Erzsébet, Irén, és Jolán. Tatay Sámuel főjegyző, Vörösberény, 1890-ben szül. Papkeszin. A középiskolát Pápán, a közig. tanfolyamot Szombathelyen végezte. Öt évig s. jegyző, majd 1917—35-ig vezető jegyző volt Papkeszin, 1935-óta pedig Vörösberény főjegyzője. A Levente-egyesület és a Polgári Dalárda elnöke, ref. presbiter, ref. alapítványi pénztárosa. A világháborúban az olasz fronton, harcolt. Neje Horváth Anna, gyermekeit: Sámuel és György.