Zsemley Oszkár (szerk.): Magyar városok és vármegyék monográfiája 24. Rákospalota és Rákosvidék (Budapest, 1938)
Személyi adattár
1921-ben lépett Rákospalota szolgálatába mint gyakornok, 1923-ban írnok lett, 1927-ben pedig átminősítették fogalmazóvá. A váci önkéntes tűzoltóság örökösi tb. szakaszparancsnoka, több egyesület alapító tagja. Özvegy, neje Deixler Margit volt. Fia: Kamilló. Egri János Máv mázoló, Rákospalota. 1885-ben született Óbecsén. 1909-ben lépett a Máv kötelékébe az istvántelki főműhelyben. 1910 óta lakik Rákospalotán, Baját háza van. A világháborúban a szerb ■és olasz fronton harcolt, bronz v. é., ás Kcsk-t kapott. Neje: Zachar Róza. Első házasságából két gyermeke van: Aranka és Ilonka, akiknek anyja Sesták Katalin 1917-ben elhunyt. Két fivére: E. Pál és István hősi halált halt. Ecker Károly cukrászmester, Rákospalota. 1884-ben született Újpesten. Az iparát Budapesten tanulta ki. Mint segéd hosszabb ideig a svábhegyi nagyszálló cukrászüzemeinek vezetője volt. 1913-ban önállósította magát először. 1915-ben hadbavonult és az orosz fronton harcolt, jelenlegi üzletét Rákospalotán 1935-ben alapította. Az üzletvezetésében részt vesz neje sz. Jerger Katalin is. Egy lányuk van: Margit. Testvérei: Géza és Béla részt vettek a világháborúban, az utóbbbi orosz fogságot is szenvedett. Elek János fűszer- és csemegekereskedő, Rákoshegy. 1896-ban született Nagyváradon. Középiskolába járt, szakmáját — Kecskeméten tanulta ki, mint segéd Budapesten jóhírű cégeknél praktizált. 1913-ban a Sárközy-féle vegyészeti üzem vezetője lett. A világháborúban a szerb és olasz fronton harcolt. Egy ízben megsebesült, súlyos gázmérgezést szenvedett. Kcsk.-t kapott és mint tizedes szerelte. A háború után visszatért szülővárosába, de a románok kiutasították. 1920-ban önállósította magát a fővárosban a Barossutcában. Jelenleg a Baross-téren van az üzlete. 1929-től rákoshegyi lakos. Neje: Kraszler Margit, aki 15 évig Már tisztviselőnő volt. Egy gyermekük van: Magda. Ehmann Viktor gazdálkodó, Mátyásföld. Édesapja, néhai E. Viktor Ságvárról származott. Tulajdonosa volt a híres Cinkotai Nagyiice-vendéglőnek, majd gazdálkodó lett Mátyásföldön. Földjeinek egyrészét, az Ehmann-telepet ő parcelláztatta, amely később a Sashalom nevet vette föl. Több nagy adományt tett és nevét az iskola falában elhelyezett emléktábla őrzi. 1928-ban hunyt el. Fia, Viktor 1887-ben született Cinkotán. Polgári iskolát végzett, azután átvette a családi birtok vezetését. Jelenleg 30 m. holdon gazdálkodik. Nagy tehenészete van, Virilis községi képviselő. Az orosz fronton harcolt, egyszer megsebesült és 75 százalékos rokkant lett. Felesége: Juhász Irén. Sógora: Juhász József hősi halált halt. Első Pestújhelyi Takarékpénztár R. T. 1900-ban alakult. Alaptőkéje 150.000, takarékalapja 50.000 pengő. Betétállománya 1936. végén 762,888 p. volt. Az igazgatóság elnöke dr. Szendey Béla ügyvéd, kormányfőtanácsos, igazgatósági tagok: Fejér Vilmos ügyvezető, igazgató, vitéz Báthory Kornél, dr. Kassai Lajos, Kolb József, dr. Szűcs András. Felügyelőbizottság: Vadász Imre elnök, Osztroluczky János, ifj. Pritz József ügyész. Első Rákospalotai Kötő- és Kötszövőgyár r. t. 1912-ben alapították a részvénytársulatot, azelőtt kisebb üzem volt. A gyár is akkor épült. Jeenneg 500 munkást foglakoztat. 100 kötőgépje, 180 harisnyagépje, 2000 fonóorsója van. Az egész ország területére szállít, külfölddé is. Alaptőkéje: 560.000 p. Az igazgatóság elnöke Maly Ferenc miniszteri tanácsos, ügyvezető igazgató: Sparber Samu, igazgatósági tagok: Feigl B. György, Dég Imre, Gaeng János, Sparber Bernát és Sparber Samu. , Erdélyi István ny. postaaltiszt, Pestújhely. 1871-ben született Tápiógyörgyén. Kitanulta a sütőipart és katonai szolgálatai után, 1897-ben a posta kötelékébe lépett. 1936-ban vonult nyugalomba. 1905-óta lakik Pestújhelyen saját házában. A háború alatt és utána is mozgópostás volt. Neje: Schön Ida, gyermekei: Ida és István. Erény (Ehrlich) János nyug. m. kir. honv. szerz. tisztviselő, Pestújhely. 1892- ben született Temesváron. Iskolázása után kitanulta a litográfiai ipart. Kilenc évig a budapesti grafikai műintézetben működött, 1920-ban pedig a m. kir. térképészeti intézet tisztviselője lett. 1932-ben vonult nyugalomba. 1920. óta lakik Pestújhelyen saját házában. Neje: Molling Etelka, gyermekei: János, Károly és Vilmos. Ernyei József ny. városi tisztviselő, Rákospalota. 1865-ben született Cegléden. Iskolai tanulmányai után először a ceglédi járásbíróságon, majd a Kúrián volt tisztviselő, 1907-ben Rákospalota város tiszt.