Zsemley Oszkár (szerk.): Magyar városok és vármegyék monográfiája 24. Rákospalota és Rákosvidék (Budapest, 1938)
Személyi adattár
kosligeten kezdte meg 1925-ben. 1926. óta községi orvos. A Move alelnöke. 1917— 18-ban az orosz fronton harcolt, egy ízben megsebesült és mint hadapródjelölt őrmester szerelt le. Több kitüntetést is kapott. Berger Péter karmester és vállalkozó, Rákosszentmihály. 1881-ben szül. Budapesten. Szakmáját néhai atyjánál, B. Mátyásnál tanulta ki. Mint segéd a fővárosi Lefebre-üzemben működött. 1908-ban önállósította magát. Jelenleg már cementipari vállalata is van saját házában. Részt vett a világháborúban és Przemysl hős védőivel együtt orosz fogságba esett, melyből két év után szabadult ki. Az ipartestület vezetőségi tagja. Felesége Chrabacska Éva, gyermekei: Péter, Éva, Borbála és István. Öccse: B. Mátyás hősi halált halt. Bertalan Károly rendőrtözsőrmester, Rákospalota. 1896-ban született Kajáron. Végigküzdötte a világháborút az orosz és olasz fronton, háromszor megsebesült és mint őrvezető szerelt le. Kitüntetései: kétszer kisezüst, bronz v. é., Kisk., seb. 6. 1922-ben az államrendőrség kötelékébe lépett, jelenleg főtörzsőrmesteri rangban szolgál. 1922. óta lakik Rákospalotán, háztulajdonos. Neje: Szántó Lidia, gyermekei: István és Erzsébet. Fivére, B. János a háborúban szerzett betegsége következtében halt meg. Bezsilla László m. kir. entomológus, Pestújhely. 1903-ban született Budapesten. Érettségi után az orvosi egyetemen tanult, azután a Semsey grófi uradalom pénztárosa volt három évig, majd elvégezte a közgazdasági egyetem mezőgazdasági fakultását. Hivatalán kívül lepkegyűjtéssel foglalkozik, gyűjteményei világhírűek. Lepkekirálynak nevezték el. Jelenleg a kínai és japán selyemlepkék meghonosításán dolgozik és keresztezési kísérleteket folytat. 1933-ban nagyértékű előadást tartott a Nemzeti Múzeumban és állandó munkátársa a kertészeti lapoknak. Gyűjteményében található a Pestújhelyen lelőtt fekete veréb, amely Nagymagyarország egyetlen példánya. Neje: Schwendtner Rózsa, gyermekei: László és Boriska. Dr. Berzsilla Nándor ügyvéd, Pestújhely. 1868-ban született Túrán régi felvidéki nemesi családból. Az ügyvédi oklevelét Budapesten kapta és ott nyitott ügyvédi irodát. Az Uránia Tudományoss Egyesület tb. tagja, t. vártüzér százados volt. Ő alapította meg Pestfuhely nagyközséget, melynek egyik legszebb utcáját az ő nevéről nevezték el. 1917-ben hunyt el. Gyermekei: Nándor dr. Budapesten ügyvéd, Erzsébet dr. orvosnő, férj. Pomogács Józsefné, László m. kir. entomológus, Éva okleveles kertész és Edit okleveles tanárnő férj, Csapó Gyuláné. Békefi Pál baptista prédikátor, lelkész, Rákoscsaba. 1914-ben született Hévizgyörkön. Reálgimnáziumi érettségit tett Aszódon, azután elvégezte a baptista teológiát Budapesten. Működését 1935. végén Őrszentmiklóson kezdte, mint lelkész. 1937- ben választották meg a rákoscsabai gyülekezet lelkészévé. Elnöke a baptista gyülekezet egyesületeinek. Neje: Szabó Irén. Édesapja, B. Pál frontharcos volt a világháborúban. Tápióbicskei Bitskey Lajos üzletvezető. Rákoskeresztúr. 1901-ben született Kisiratoson régi nemesi családból. Egyik őse hercegprímás volt. Kereskedelmi ismereteit Nagykátán szerezte. 1921-től a rákoskeresztúri Hangya üzletvezetője és Zsámbékon malomtulajdonos. Részt vett a nyugatmagyarországi felkelésben és szolgált a nemzeti hadseregben. Neje Altziebler Erzsébet, gyermekei: Lajos, Tibor és Erzsébet. Bitskey Lujza állami óvónő, Mátyásföld, Budapesten született ősnemesi családból. 1932-ben kapott óvónői oklevelet Hódmezővásárhelyen. 1932. óta működik a mátyásföldi állami óvodában. Édesapja, Gyula ny. községi főjegyző volt. Fivére, dr. B. Sebő részt vett a világháborúban és egyszer megsebesült. Keresztapja, Bitskey Imre, hősi halált halt. Bíró Vendel ny. postaaltiszt, Pestújhely. 1867-ben született Kecskeméten. Katonai szolgálata után 1892-ben a posta kötelékébe lépett Budapesten és 40 évvel később, 1932-ben vonult nyugalomba. 1906 óta Pestújhelyi lakos, 1910-ben építtette a családi házát. Neje: Árvai Anna, gyermekei: Árpád és Anna. Blau Jenő sütőmester, Rákoscsaba. 1890- ben született Tasnádszántón. Szakmájában 1908-ban szabadult fel. Mint segéd több városban működött, a háború után Budapesten is. Először 1922-ben a fővárosban önállósította magát, 1931-ben pedig Rákoscsabán. Végigküzdötte a világháborút az orosz, olasz és a francia fronton, egyszer meg is sebesült. Kitüntetései: kétszer nagyezüst, kisezüst, kétszer bronz v. é., kor. ezüst érdemkereszt, kisk., seb. érem stb. Törzsőrmesteri rangban szerelt le. Neje: Karfunkel Franciska. — 353 — 23