Szeghalmy Gyula: Magyar városok és vármegyék monográfiája 26. Dunántúli vármegyék - Győr vármegye községei (Budapest, 1938)
Follajtár Ernő - dr. Fóris Anna: Győr vármegye községei
mét. A népművelés terén szerzett érdemeiért 250 p. jutalmat nyert. Megírta a község monográfiáját. 1930—34-ben járási faiskolai felügyelő volt. A helyi tűzoltóság elnöke, levente főoktató. Neje: Staindl Jolán, gyermekei: Magda tanítónő, Hedvig, Emma és Zsuzsika. Sógora: Borsodi Sándor hősi halált halt. Evang. egyház — Öttevény. II. József idejében már laktak a községben evangélikusok. Az itteni egyház sokáig Lébenyhez tartozott, 1912-ben a győri egyház filiája lett. Temploma 1929-ben épült közadakozásból. 1936-ban emléktáblát helyeztek el az evang. egyház hősi halottjainak emlékezetére. A hívők száma 180. Az anyakönyvet 1907 óta vezetik. Istentisztelet minden vasárnap kétezer van. Az egyházgondnoka: Erdélyi Sándor. Farkas Antal kereskedő, Horváthimre. 1881-ben szül. Lébényben. Két évig a pénzügyőrségnél szolgált Győrben. 1907- ben Amerikába vándorolt, ahol 1934-ig dolgozott. Ekkor visszatért és Horvátkimlén üzletet nyitott. Neje: Németh Mária, gyermekei: Gizella és Mária. Farkas Dávid ny. csendőrtörzsőrmester, Ravazd, 1893-ban szül. Bőnyrétalapon. Iskoláit szülőfalujában és Péren végezte. 1914-ben hadbavonult, az orosz és albán fronton harcolt, bronz v. é.-t és rcsk-t kapott. A háború után átment a csendőrség kötelékébe. Több helyen teljesített szolgálatot és 1930-ban vonult nyugalomba. Neje: Simon Piroska, gyermekei: Szilveszter és István. Apósa mint őrmester végigküzdötte a világháborút. Boldogfai Farkas Dénes földbirtokos, Mezőőrs. 1884-ben szül. Felsőbagodon régi nemesi családból. A középiskolát Sopronban, a gazd. akadémiát Magyaróváron végezte. 13 évig a családi birtokon működött, 1918 óta pedig önállóan vezeti a püspökalapi birtokot. Községi képviselő, megyebizottsági és mezőgazd. kamarai tag, a Felsődunántuli Bérlők Egyesületének elnöke. Neje: Szűcs Mária, gyermekei: Irma és Ferenc. Farkas Imre községi vendéglős, Oroszvár, 1897-ben szül. Barátudvaron. Fiatal korában kitanulta a pincérséget Magyaróváron, azután Győrben és Mosonban dolgozott. A háborút a román és orosz fronton küzdötte végig, egyszer megsebesült. A nemzeti hadseregben is szolgált. Kitüntetései: bronz v. é., seb. érem., Kisk. beszerelése után tovább is mint pincér működött. 1935-ben bérbe vette Oroszváron a községi vendéglőt. Felesége: Kühn Laura. Farkas János ny. csendőrtiszthelyettes, Ravazd, 1871-ben szül. Aranyoson. Ifjú korában kitanulta a cipészipart. Tényleges katonai szolgálata után, 1896-ban a csendőrség kötelékébe lépett. Harminc évi szolgálat után 1925-ben ment nyugalomba tiszthelyettesi ranggal és Ravazdon telepedett le. A háború alatt karhatalmi alakulatoknál működött. Neje: Horváth Anna, Farkas István plébános, Gönyü, 1889-ben szül. Gyomoron. A teológiát Győrött végezte, 1915-ben szentelték pappá. 1934 óta plébános Gönyün, azelőtt Halásziban, Csornán és Acsalagon működött. A Levente Egyesület elnöke, a Hangya fel. biz. tagja, ziccse, F. József részt vett a világháborúban. Farkas József üzletvezető, Rábacsécsény. Itt szül. 1889-ben. Két középiskolát végzett, azután kitanulta a gépészipart. A Szalacsyuradalom gépésze, majd gazdasági vezetője volt 16 éven át a 900 holdas birtoknak. A kommün alatt, midőn a birtokos elmenekült, egyedül irányította a gazdaságot, amiért ispánná nevezték ki. A vörösök fogságra vetették és Győrbe vitték, fogságából a fehérek szabadították ki. 1932 óta a rábacsécsényi Ker. Fogy. Szövetkezet üzletvezetője. Neje: Kálmán Jusztina, gyermekei: Ernő, György, Károly, László és Sándor. Farkas József ny. Máv. altiszt, Mosonszentmiklós. Itt szül. 1865-ben. Tényleges katonai szolgálata után a Máv. kötelékébe lépett és a szakvizsgák letétele után pályaőrnek nevezték ki. 1925-ben, 34 évi szolgálat után vonult nyugalomba teljes elismerés mellett. Felesége: Szauer Katalin. Dr. Farkas József főapátsági orvos, Győrszentmárton. 1901-ben szül. Budapesten. 1924-ben kapta meg orvosi diplomáját a budapesti egyetemen. Hét évig az anatómiai intézetben, a fővárosi kórházakban és az I. sz. belklinikán működött. 1931-ben lett a pannonhalmi főapátság orvosa és rendelőt nyitott a községben. Községi képviselő, megyebizottsági tag, népművelési — 636 —