Magyar Vasárnap, 1950 (3. évfolyam, 1-53. szám)

1950-05-14 / 20. szám

________ Beszélgetni — egy életen át egy nagy gondolkodó mondta, hogy “ nem az életünk igazi párja, aki után a láz forróságával vágyakozunk, hanem az, akivel egy életen át beszél­getni tudunk. Beszélgetni nem csupán az első idők izzó légkörében, amikor voltaképpen még alig számítanak a szavak, hanem később 5, 10, 25, eset­leg a sors különös ajándékaképpen félszázad múlva is. A múló éveken át változatlan érdeklődéssel lesni egymás ajkáról a szót. Érezni azt, hogy ami­kor elhallgatnak, még mindig volna mondanivaló. A hallgatásban hangok nélkül tovább beszélni és egyszerre szólalni meg — mintegy varázsszóra — ugyanarról. Úgy tudom, nincsen statisztika arról, vájjon sok ilyen há­zasság van-e, de akármilyen kevés is, döntően bizonyítja, hogy nem elavult intézmény a házasság. A közfelfogás azt tartja, hogy jobb ha a férfi van magasabb szellemi színvonalon, mint az asszony. Én azt mondanám, hogy igazi jó házasság csak azok között lehetséges, akik ugyanazon a szellemi színvonalon vannak. Mert bármelyik fél is van szellemi fölényben, az aka­rata ellenére is, minden szavával, tet­tével, még öntudatlan mozdulatával is a kisebbértékűség megalázó érzését kelti fel a másikban. Aki pedig kisebb­nek érzi magát, az feltétlenül arra tö­rekszik, hogy nagyobb legyen. Minden erővel és eszközzel felül akar kere­kedni a másikon. Az ereje pedig nem lehet más, mint a nyers erő, eszköze pedig a sértődés lázadás, fölényeske­dés, durva zsarnokság. Nagy emberek példáit szokták fel­hozni, tudósokét, költőkét, alkotó mű­vészekét, akik egészen egyszerű asz­­szonyokkal voltak boldogok. Lehetsé­ges ez és természetes is, hiszen a zse­nik voltaképpen magános csúcsok az emberek között. Ez átkuk és kiváltsá­guk. Ők szellemük kiegészülését nem élettársuktól, hanem az élet szemléleté­ből, élményekből, saját örömeikből és szenvedéseikből és idegen alkotások­ból kapják. Az ilyen kivételes embe­rek tehát nem is várnak mást a nőtől, mint gyengédséget, derűt, szépséget, jóságot. Az átlagembernek azonban — akár nő, akár férfi az — szüksége van szelleme kiegészítő felére és minden esetben csalódást, megalkuvást jelent számára, ha élettársában ezt nem ta­­­­tálja meg. Forradalmi korunkban a történelem láthatatlan karja lenyúl a mélybe és embereket emel onnan magasra. A férfi tanul, képezi magát, igyekszik behozni mindazt, amit — többnyire ön­hibáján kívül — elmulasztott. Fogé­kony agy, szívja magába a benyomá­sokat. Olvas és figyel. Idegen társa­dalmakat, ismeretlen sorsokat ismer meg, megtanul önmaga fölé emelkedni és megkülönböztetni a kicsit és a na­gyot. S ezalatt az asszony, akivel év­tizedeket töltött el jóban-rosszban, aki­vel egy tálból eszik s egy szobában al­szik, egy napon arra eszmél, hogy az ura voltaképpen már messze távozott tőle. Ülnek egymással szemközt az asztalnál és nem tudnak mondani egy­másnak semmit. A férfi megpróbál be­szélni a problémáiról, terveiről, benyo­másairól, mint ahogy valamikor régi életük apró-cseprő dolgairól beszélt a leves kanalazása közben, ha hazajött a gyárból, de az asszony csodálkozva néz rá, mintha idegen nyelven szól­nának hozzá. Vannak, akik megalkusznak, van­nak akik sok izgalom után sebzetten szétválnak, de ma már egyre többen találják meg a hidat a szakadékon át. Nemcsak fiatal, de középkorú és idő­sebb asszonyok is veszik a kezükbe a könyvet, járnak előadásokra és irat­koznak be az egyetemekre, hogy el­foglalhassák megillető helyüket a pár­juk mellett. Ma már tudjuk, hogy ta­nulni, olvasni, művelődni sohasem késő. A kezdet lehet keserves, mint ahogy keserves dolog feltörni az ugart is, de aki látott már erdőirtás helyén hullámzó vetést, az tudhatja, hogy a kemény nyunka nem hiábavaló, mert őstalajban nagyra nő a nemes mag. ioe®ae®e®®ö©®®®©©®®©©e«­s Szó szerint verse Kötényt a gyerek elé Bármilyen egyszerű gyermekruhát felfrissíthetünk, élénkíthetünk azzal, ha színes köténykét kötünk eléje. A kötényhez nem kell sok anyag, minden édesanya­­­­ maga is elkészít­heti és ha egy kis fáradságot is vesz hozzá, színes szál­lal kihímezve olyan­­­­ széppé varázsolhat­­­­hatja, hogy min­denki észreveszi. Kötényhímzésünk lerajzolható min­táját közöljük. A mintát a kötény al­jára szegély formájában is hímezhet­jük és a kantáron egymás mellé állít­va is végigvezethetjük. A leveleket a sötét- és világoszöld, az x-szel jelzett v­­ részeket piros, a virágok közepét sárga­, a szirmokat kék színű szállal varrjuk ki. Megváltoznak az ujjak? szükséges ahhoz, egy d­ivatötlet, egy lásónak gazdag lehetősé­gét kihasználjuk. A ter­vezők éltek is vele. Né­melyik ruh­a ujja könyö­kig szűk és a hozzávaló kézelő hatalmas, húzott puff, némelyik alig fedi a vállat és nagy, három­szögletű kézelője van. Néha a ruha ujja telje­sen hiányzik, néha sű­rűn berakott és a kö­nyök alatt csukódik. A váltig felsticcelt ujjak, a lépcsőzetesen egymás fö­lé helyezett ujjpótló fod­rok mellett a legfeltű­nőbb újdonság a «ballon­­ujj», amely bőségével új irányt jelez. Délutáni ru­merész újítás bevonuljon •a mindennapi életbe? Kísérjük nyomon... A lerajzolt divatötlet mindig kihangsúlyozza azt, ami új, hogy a meg­szokott és az eljövendő közötti ellentét jobban szembetűnjék. A divatter­vezéshez ötlet, bátorság, képzelet és érzék kell A kivitelező a kapott — sokszor nagyon is me­rész ötletet — legelő­nyösebb formájában je­lenteti meg és a célszerű­ség követelményeihez m­érsékli. A nyári ruhatervek­­legfeltűnőbb újdonságai ruhák ujjának változatos­sága. Miért éppen a ru­hák ujjára helyezték a divattervezők a fősúlyt? — De hiszen te mondtad, apu, hogy a Mett a nyári ruhák a ha a Gyurka megint az ollóval játszik, a legalkalmasabbak arra, akkor zárjam be a szekrénybe... S hogy az ujjak változta­tákhoz illik a legjobban. Újszerű a háromnegyedes bő ujjak álél előbukka­­nó húzott vagy plisszí­rozott batiszt, organdi csipke ,másodujja. Ez az újítás különösen sötét ruhákat emel és az any­­nyira kedvelt fehér-feke­te összeállításokhoz nyújt díszítő lehetőségeket. Mindez azonban még csak divatterv. Hogy a kor ízlése, a szabók fan­táziája mit hoz ki belő­le, azt még nem tud­juk. Ma még túlságosan feltű­nőek ezek az ujjak, a plisszék, a bőség, kényel­metlennek hatnak, de törődik ezzel a divat? A divat csak egyet akar: tetszeni. És ha ügyesen tálalja az újdonságot, ha a kellő lélektani pilla­natban fogja meg az asszonyokat, minden el­lenállásuk, minden érvük úgy eltűnik, mint márci­usi napsütésben a téli hó. A találékony háziasszony Sok dolog van a ház­i körül, ami jelentéktelen apróságnak tűnik és mé­­g k is nap-nap után bosz­­szankodunk miatta. Siet­nénk reggel a munkahe­lyünkre, de nem találjuk az övünket, az utolsó pillanatban fut le a szem a harisnyánkon, de nem találjuk a tűt, mert­­teg­nap valahova beleszúr­tuk», mosdunk és hol egy pár harisnyát lö­künk le a kád széléről, hol a fehér gallérunkat rántjuk le a fogasról... Szakítsunk magunknak félórát és küszöböljük ki ezeket az apró «mé­­regpontokat», amelyek sokszor akaratlanul is komoly összecsapások­hoz vezetnek. Hogy a munka gyorsabban men­jen, néhány ötletet is adunk. Olcsó kartonnal von­juk be az akasztót, hogy ne tépje ki a ruhát, hoz­zá apró kartontáskát ké­szítünk, ebbe kerül a ruhaöv, a hozzáillő szalag, kesztyű... Külö­nösen nyáron kell sok­szor zoknit, kesztyűt, gallért mosni. Ne lóg­janak ezek az apróságok szanaszét: — egy akasz­tó, néhány csipesz, zsi­nór és mennyivel egysze-­rűbb, rendesebb, prakti­kusabb megoldásást talá­­lunk a szárításhoz ... Apró, fonott kosarat ve­szünk, (2—3 forint) ha nem lenne véletlenül a háznál, olcsó anyaggal kibéleljük, kis zsebeket­­varrunk rá, (esetleg sza­lagot bújtatunk a kosár rései közé) és beléjük helyezzük az ollót, a tűt a cérnát és a többi var­rószereket. Minden kéz­nél van, nem kell kap­kodni és még időben érünk be munkahelyünk- ’WikMátnap Tollmosás A tolltisztításnak két eljárása van. Az egyik a szárazmosás, a másik a nedves. Mindkettőnél fontos, hogy egyszerre ne vegyünk túlságosan sok­­ tollat munkába. A szárazmosásnál a tollat nagy edénybe tesszük, amely­­ letakart vagy gyenge tűz fölött áll. A­­ tollat többször fel kell lazítanunk és ■ megforgatnunk. A szenny az edény­­ fenekén gyűlik össze.­­ A nedves eljárásnál a tollat vékony , zsákba kötjük, de nem töltjük meg­­ túlságosan keményre. Langyos szap­panos vízbe téve addig nyomkodjuk, amíg az állandóan váltott víz tiszta­­ nem marad. Utána langyos vízben­­ többször kiáztatjuk. A nedves tollból­­ kinyomkodjuk a vizet és a zsákot le-­­­vegős helyen felakasztjuk. Túlságosan­­ meleg, kályha közelsége, tűző nap árt a tollnak, a levegőjárás viszont jót tesz neki. Azért lehetőleg ne fektes­­­­sük, hanem függesszük fel a zsákot. Száradás közben ajánlatos a zsákot többször felrázni, ütögetni, nehogy a­­ toll megcsomósodjék.­­ Hogy a tollak röpködését elkerüljük,­­ amikor a régi huzatból az újba tesz­ , szűk át, vágjunk mindkét angin-huza­­ton egy-egy 25 cm széles nyílást, a két nyílást varrjuk össze apró öltések­kel. A tollat így áttolhatjuk a régi huzalból az újba, a­nélkül, hogy egyet­len pihe is kiszabadulna. 1950. május 14. NŐI SZAKASZ kis­h­ázi Szabász ---------------------------------------------------­Három nyári ruha A nyári ruhakérdés megoldása nem okoz sok gondot, mert a sok szép színes és olcsó anyag között mindenki kivá­laszthatja a legjobban megfelelőt. E heti rajzunkon há­rom ruhát közlünk, me­lyek bármilyen anyagból és minden alkalomra igen csinosak. 237. sz. elegáns dél­után) empriméruha virá­gos selyem, vagy műse­­lyemanyagból készül, egyenes vonalú, derék­ban húzott bő szoknya­résszel, japán ujjú és kissé emelt gallérú gombolás nélküli felső­­résszel 237. sz. ruha pettyes vászon- vagy burett­­anyagból készült dél­előtti kis ruha. Blúzré­szét a most igen divatos széles nagy körgallér dí­szíti. Bő, globnis szok­nyarésze szintén húzott. 239. sz. csíkos karton­ruhát ferde csíkozású húzott szoknyával, szé­les emelt gallérral és slicceit japán ujjal ké­szítjük. Ezt a modellt fiatal lányok csíkos vagy kockás raftból igen jól kihasználhatják délutáni, vagy esti táncruhának is A ruhák kiszabásához és elkészítéséhez a 68. sz. Kis Házi Szabász boríték tartalmazza az eredeti nagyságú szabás­mintákat részletes sza­bás-varrás utasítással, méretkiszámítással és sok ábrával, melyek alapján bárki könnyen kiszabhatja és elkészít­heti a ruhákat. ZB: A KHSZ boríték ára 4 Ft, de a lap címolda­lán lévő kedvezményes szelvény ellenében 2 Ft­ért vehetők meg VI., Sztálin­ út 7. sz. alatti fiókkiadóhivatalunkban vagy megrendelhetők: a 61.008. sz. csekkszámlán 2,20 Ft-ért. A kedvez­ményes szelvényt ra­gasszuk a csekk hátlap­jára, bélyegben megren­delést nem fogadunk el. J [ mossuk meg arcunkat és kenjük be |­­ 1 rendes arckrémünkkel. C1 Ne felejtsük el azonban, hogy a ‡ ? I barna (mesterségesen lebarnított) arc- * ‡ 1 bőr nem minden nőn­ek előnyös. Vannak a 11 nők, akiket határozottan öregít, mert j £ I kihangsúlyozza vonásaikat és meg- * fosztja őket a lágy, halvány bőr gyön-« i®©©©®®®®®©©®©«®®©®©©®©®®©©©®©®®®®©®®®®®®®®®®©«»®®® A női szépség akadémiája SZÉPSÉG ÉS NAPFÉNY Mindenki tudja, hogy a napfény­­ nemcsak az egészség, de a szépség ősi forrása is, tehát gyógyszer és a kozmetikum. Éppen ezért olyan óvato-­o­san, kellően adagolva kell is vele bán- S ni, mintha gyógyszertárban receptre­­ adnák. Beteg ember orvosi ellenőrzés­­k nélkül nem is napozhat, mert súlyos­­ kárt tehet szervezetében. Egészséges­­ ember pedig súlyosan vét egészsége­­ és szépsége ellen, ha máról holnapra­­ akar veleszületett fehér bőre helyett Ci barna bőrbe bújni. Egyenletes olaj­ig barna bőr helyett égett, foltos, hólya­ j­o­gos lesz a bőre. / I A NAPOZÁST TERVSZERŰEN!­S KELL VÉGEZNI. Első nap csak­­ fél-­ 2 árnyékban, levegőn edzzük meg a bő-t­ű­rünket. Másnap pedig már 3 percen /­­ kezdve, egyre hosszabb ideig tesszük i­g ki bőrünket a nap áldásos sugarainak.­­ Csi órákig feküdni a napon még akkor i­s se okos dolog, ha már bőrünk megfe- ]­­­lelően megedződött, hanem a nap- és i­tl a légfü­rdőt szabályos időközökben vál- t­á­ fogatjuk. j «! MIT HASZNÁLJUNK NAPOZÁS- J HOZ? Általában minden zsíros krém,­­ vagy növényi eredetű olaj alkalmas a­S­­ napozáshoz, de vannak kifejezetten­­ erre a célra készített szerek is, ilyenek ‡ ‡ ' a következők: c i NAPTEJ: 1 dkg ste­rint felöl­­j £­l vasztunk 20 dkg parafinolajban. ] C i Ugyanekkor 2 deci forró vízben 4, C 1 gr tr­etánolamint oldunk fel s a két j ( 1 oldatot összekeverjük, mégpedig ( m­i úgy, hogy az olajhoz adjuk foly-1­2 tonos keverés közben a vizet. A ki-­­ él hűlt oldathoz 3—4 gr illóolajat i­ s (bergamot v. levendula v. rózsa) j adunk. (Dr. L. S. receptje.) , NAPOZÓKRÉM A TÜLÉRZÉ-­ KENY BŐRRE (a bámulás folya-­­­matát lassúbbá s így egyenletesebbé­­ teszi): 8 dkg méhviaszt, 2 dkg pa-­­ raffint 23 dkg,paraffinolajjal lassú­ tűzön összeolvasztunk. Forralt víz- * ből 170 cm3-t (köbcentiméter) ve-­­­szünk, feloldunk benne 12 dkg • boraxot. A két oldatot kb. 70' C°-nál 3 : 1 tartva összekeverjük és amikor az­­ anyag sűrűsödni kezd, 1 dkg porrá- d­í 1 tört kinihidroszulfátot adunk hozzá. | J ] Néhány gr­illóolajjal illatosíthatjuk. ( (Dr. L. S. receptje.) › C1 NAPOZÁS ELŐTT minden púdertől, ‹ ‹1 festéktől tisztítsuk meg arcunkat,­ mert a púderes bőr nem sül le egyen- ‹ (1 letesen. | O NAPOZÁS UTÁN langyos vízzel­­géd varázsától. Azok a nők tehát, akiknek legfőbb szépségük a fehér bő­rük, ne erőltessék a divatos, barna bőrt és inkább lég-, mint napfürdőt vegyenek. LEÉGETT BŐRRE ugyanazokat a szereket alkalmazhatjuk, mint minden más égésre; a gyógyszertárban kap­ható égés elleni olajok azonnal hűsíte­nek (pl. Vetol-olaj). Jó háziszer a tej­föl is. Nagyfokú leégésnél olajos bo­rogatást is rakhatunk a leégett részre. v©©s9®ae@o©®8©9©©ee©®®®®»®' 'I Hogyan védekezzünk :­ Ellenük? 13 Legyek ellen: legegyszerűbb a lég­­i 3 huzat és semmibe sem kerül. (Időnként 1) kereszthuzatot csinálni a szobában.) ' ? Egy evőkanál formatint keverjünk 13 ‘A Mer tejbe, ezt öntsük lapos tányér- 1) ra, tegyünk bele egy darabka kenyeret, ] 5 amelyet jól megcukroztunk. A folyadék 1­3 ne lepje el a kenyeret. * * Szeneslapátra izzó széndarabokat te­­­ 3 szünk és száraz tökleveleket szórunk 0 rá. A keletkező gőz kiűzi a legyeket. Az ablakot ki kell nyitni.­­ Az ablaktáblákat petróleummal dör­© zsöljük át és ezt hetenként ismételjük­­ meg. Így a legyek nem fogják bepisz­­/ 3­kítani. 1 . Szúnyogot a szobából levendula-I olajjal űzhetjük ki. (Permetezővel fúj­junk szét levendulaolajat.) A pókokat úgy pusztíthatjuk el, ha a falnak azt a részét, ahol sok a pók­háló, rézgálicás vízzel bemázoljuk. Poloska ellen a nemrégen feltalált idegmérgeken (Gézáról, DDT) kívül a­­ következő szerek hatásosak: Mindenekfelett tisztaság. A bádogosok által használt forrasz­tólámpával óvatosan kiégetjük a fal hasadékait, sőt vigyázva az ágy réseit is. (A politúros felén nem szabad.) A gy­padlón is végigmehetünk a lánggal. f? Kiképezzük a szobát és az ágyakat. © A bútor hasadékaiba olvasztott eny-X vet csöpögttünk melegen. §3 A következő poloskairtó szert hasz­© várjuk. N­­rfiabunda, friesbaron © Felvágott dohányt üvegbe teszünk, © spirituszt öntünk rá s 4—5 napig állni g hagyjuk, mielőtt használjuk. (Vigyá­­© zat: mérgező!) © Végül a leghatásosabb a ciánozás,­­ azonban ne felejtsük el, hogy ez nem © véd meg attól,, hogy az utána behozott © poloska ismét el ne szaporodjék.

Next