Magyar Vasutas, 1957 (1. évfolyam, 1-12. szám)

1957-05-01 / 1. szám

4 //Gyakrabban szeretnénk találkozni. Az elnökség határozata ér­telmében május 7 és június 6 között valamennyi üzemi bi­zottsági elnök bevonásával há­romnapos tanfolyamokon meg­beszélik a szakszervezeti mun­ka legfontosabb teendőit, tisztázzák azokat a kérdéseket, amelyek az ellenforradalom hatásaként még nem minden szakszervezeti aktíva előtt állnak világosan. Az időbeli és anyagi korlátozottság miatt nem lehet minden problémát kellő alapossággal megvitatni, az eddigi tapasztalat alapján mégis azt kell mondanunk, hogy a kezdeményezés életre­való, s a munkában bi­zonyára gyümölcsözően fog kamatozódni. Most a szegedi tanfolyam első csoportjánál szerzett ta­pasztalatokról szólunk, de a vitavezetők és az előadók vé­­le­v­énye szerint a megállapí­tások csaknem valamennyi tanfolyamra általánosíthatók. Szegeden 49 VB-elnök vett részt a megbeszéléseken, akik közül 13 a közelmúltban ke­rült funkcióba. A részvevők véleménye szerint hasznos volt a tanfolyam, különösen azért, mert megerősítette őket az ellenforradalom során oly sok támadásnak kitett szak­­szervezeti munka vitelében Tisztázódtak a legfontosabb ideológiai kérdések. A régebbi funkcionáriusok ellenőrizhet­ték eddigi módszereik helyes­ségét vagy helytelenségét, az újak pedig jóformán először hallottak összefüggően tenni­valóikról. Tapasztalatcsere szem­pontjából is nagyszerű alkalom volt a funkcionáriusok összehívása, hiszen minden részvevő saját munkaterületének tapasztala­tait mondta el a konzultáció­kon, vitákon. Ezenkívül a kö­zös szálláshelyen is kézzelfog­hatóan a szakszervezeti mun­káról esett a legtöbb szó. A területi bizottság igen he­lyesen jegyzetfüzettel látta el a hallgatókat, akik csaknem kivétel nélkül bő jegyzeteket készítettek, s gyakran már előadás közben megjegyezték azokat a részeket, amelyekre a vitákon­ kerestek választ. Véleményünk szerint még a konzultációk idejének rovására is biztosítani kellett volna 20 —30 percet jegyzetolvasásra, mert akkor a megbeszélés méginkább az anyagok kere­tein belül mozgott volna. A jó jegyzet hasznát ké­sőbb fogják látni a hall­gatók, amikor munkaterületükön az élet problémáira kell feleletet adniok. Forgassák gyakran odahaza annál is inkább, mert az erőltetett ütemű tanfolya­mon hallottak jórészt csak idővel fognak kitisztulni, vilá­gossá válni. Különösen a nem függetle­nített üzemi bizottsági elnö­kök elégedettek a tanfo­lyammal. Eddig sokszor bi­zonytalankodtak, s vagy a köz­ponttól, vagy a területi bi­zottságtól kértek segítséget. A tisztánlátás, a feladatok végre­hajtásának ismerete megerő­síti őket, s bátrabb fellépé­süknek az egész szakszerveze­ti munka látja hasznát. Hasz­nos volt a konferencia a köz­pont és a területi bizottság számára is, mert összegyűjt­­hették a tapasztalatokat, prob­lémákat. Tekintettel az idő rövidsé­gére, a vitavezetők a témától való elszakadástól védjék a konferenciákat. Különös ala­possággal hívják fel a figyel­met a gondos jegyzetelésre. A részvevők — valameny­­nyien ÜB-elnökök — ne fe­ledjék, hogy a tanfolyamokon elhangzottak a szakszerve­zeti munka minden területét felölelik, tehát végrehajtásuk közvetlenül a reszortfelelősök teendője. Nekik nem végre­hajtani, hanem ellenőrizni kell ezeket. Az ellenőrzést termé­szetesen csak­ akkor tudják helyesen végezni, ha jól isme­rik a teendőket. Addig is, amíg a reszorttanfolyamok megin­dulnak, egy-egy részterület feladatát a hallottak alapján, s a jegyzet felhasználásával beszéljék meg az üzemi bi­zottság reszortosaival. A tanfolyamon részvevő elv­társak ne essenek abba a hi­bába, hogy „­mi elmondtuk a bajokat, a hibákat, a központ vagy a területi bizottság pe­dig intézkedjen". Az ÜB-elnö­kök a munkaterületük gaz­dái szakszervezeti vonalon, nekik a teendőjük tehát el­sősorban a hibák kijavítása, a munka helyes vitele. A ta­pasztalat azt mutatja, hogy ki­sebb csoportokkal eredménye­sebb a konzultáció, a vita. Amennyiben lehetséges, egy­­egy tanfolyamot legalább há­rom csoportra bontsanak. Ki­tűnt, hogy az ÜB-elnökök nagy r­észe nem ismeri a szakszerve­zeti munkával kapcsolatos rendeleteket. Oda kell hatni, hogy a MÁV Hivatalos Lapot mindegyikük áttanulmányozhassa. Az idő helyes felhasználását segítené, ha a hallgatók előre megkapnák a három nap te­matikáját. A közvetlenebb kap­­csolatot és az előadás eleven­ségét fokozná, ha az előadók jobban elszakadnának a leírt szövegtől, s az életből vett példákkal támasztanák alá ér­velésüket. A hiányosságok ellenére na­gyon hasznosnak bizonyulnak a tanfolyamok, amit a hallga­tók egyöntetű kívánsága is bi­zonyít: gyakrabban szeretné­nek részt venni hasonló meg­beszéléseken. * 1­2 MAGYAR VASUTAS A KÖZÖS MUNKA KEZDETÉN A vasutas dolgozók lapja mindig nagy jelentőséget tulaj­donított az olvasók és az újság kapcsolatának. Ezt a kapcsola­tot elsősorban a munkáslevelezők, tudósítók testesítették meg. Ők voltak azok, akik bátran leleplezték a vasúti munka hiá­nyosságait, harcoltak azok kijavításáért. Ők voltak, akik — sokszor szűkre méretezett szabadidejükben — tollat ragadtak, hogy megírják saját vagy dolgozótársaik panaszait, kérték a lap, a közvélemény erejének segítségét és a legtöbbször nem is hiába. Az ő munkájuknak is igen nagy jelentősége volt a vasút fejlődésében, a dolgozók élet- és munkakörülményeinek javulásában. A „Magyar Vasutas” ezen a megkezdett úton kíván halad­ni. Kérjük a Szocialista Vasútért régi tudósítóit és munkás­levelezőit, folytassák eredményes munkájukat a ..Magyar Vas­utasában. Szélesedjen,­ bővüljön ez a tábor új harcosokkal, új levelezőkkel, olyanokkal, akik bátran megírják a helyi prob­lémákat, eredményeket és a lapról alkotott véleményüket. Most a közös munka kezdetén, meleg szeretettel köszöntjük a régi tudósítókat, levelezőket és érdeklődéssel várjuk minden vasutas dolgozó írását. Egy elsikkadt kérelem nyomában Aki meglátja szerkesztősé­günkben Kmetti Győző elv­társat, azt hiszi, hogy a lap belső munkatársa. Tévednek. „Csak“ egy panaszos, aki évek óta jár szerkesztőségünkbe, hogy segítsünk megoldani la­kás problémáj­át. A legutóbbi időkig abban reménykedett, hogy a harma­dik gyermek érkezését már saját lakásukban várhatják. Reményeit alaposan megté­pázta az 1/3. A. osztály veze­tőjének levele, mely a többi között a következőket tartal­mazza: „ ... értesítjük, hogy a bu­dapesti igazgatóság tájékozta­tása szerint nem szerepelt­et nyilvántartott kérelmezők kö­zött.“ A levél olvasása furcsa ér­zéseket kelt bennünk. Hadd bizonyítsuk be, milyen rosszul tájékoztatta a budapesti igaz­gatóság Csányi elvtársat. Kmetti elvtárs a benyújtott lakáskérelmére az alább felso­rolt válaszokat kapta: 1952. március 3. „Kérelme nem tel­jesíthető, mert lakás nem áll rendelkezésre.“ 1955. március 21: ,,A budapesti igazgatóság mellett szervezett lakásügyi bizottság nem találja kérését teljesíthetőnek.“ 1955. március 26. Az 1/3. szakosztály közli, hogy kérelmét a budapesti igazgatóság nyilvántartja, fi­gyelemmel kiséri és az 1955. évben elosztásra i kerülő laká­­saiknál igyekszik teljesíteni. 1955. október 21-én: A buda­pesti igazgatóság értesíti Krr­etti elvtársat, hogy „.­ je­lenlegi súlyos helyzetben prob­lémáját megoldani nem sike­rült ... Kérelmét előjegyzésbe vettük.’’ És újabb ígéret: 1955. november 18. A vezérigazgató­ság titkársága biztatja, hogy talán majd jövőre, 1956. jú­lius 11-én Csanádi elvtárs ál­tal aláírt levélben ez áll: „La­kásigényét a lakásügyi szervek előjegyzésben tartják és az új lakások eloszlása, során kérel­mét­ a lehetőség szerint kedve­zően elintézik.’’ Se szeri, se száma azoknak a szóbeli ígéreteknek, ame­lyeket Kmetti elvtárs és a szerkesztőség kapott. És most íme kiderül, hogy — bár „nyil­vántartották”, „figyelemmel kísérték”, „gondosan mérlegel­ték” — nem is volt beadva a kérelem. Talán olyan vastag por fedi az aktát, hogy nem lehet már megtalálni, vagy az idő vasfo­ga megette. Nem akarunk ta­lálgatni. A tények beszélnek. Mi azt akarjuk, hogy végre emberségesen elintézzék Kmet­ti elvtárs ügyét. A­ vasutas sport nemzetközi kapcsolatai A Lokomotív, a Postás és az Előre házasságából létrehozott Törekvés SE feloszlatása után a szakszervezet létrehozta a sport­osztályt, amely a hazai feladatok ellátása mellett megszakítás nél­kül fenntartotta a kapcsolatot az USIC-cal, az Európai Nemzetközi Vasutas Sportszövetséggel. A nem­zetközi szövetség keretében mű­ködve már eddig is szép ered­ményt értünk el. A jövőben az eddiginél még nagyobb lehetősé­gek nyílnak sportkapcsolataink fejlesztésére. Az USIC az idén öt sportágban — birkózás, kosárlabda, tenisz, női úszás és atlétika — rendez Európa-bajnokságot. A szabad­fogású birkózás Vasutas Európa­­bajnokságára márciusban Isztan­­bulban került sor, s ezen váloga­tottunk figyelemre méltó ered­ményt ért el. Lepkesúlyban pél­dául Méhész Európa-bajnokságot nyert, csapatversenyben a máso­dik helyen végeztünk a világhírű török, birkózók mögött. Legköze­lebb — június első felében — Belgrádiján férfi kosárlabda válo­gatottunk küzd majd a vasutas Európa-bajnokságért. Júliusban férfi teniszezőinken lesz a sor, akiknek Linzben kell megmérkőz­niük ellenfeleikkel. Férfi atlétáink augusztus 3-án és 4-én a svéd­országi Kristiandstadtban állnak rajthoz. Az év utolsó vasutas Európa­bajnokságát — női úszásban — mi rendezzük. A bajnokságra előre­láthatólag augusztus végén kerül sor a BVSC Szőnyi úti uszodájá­ban. Nemzetközi kapcsolataink per­sze közel sem merülnek ki a vas­utas Európa-bajnoksággal. Sport­osztályunkhoz egymás után érkez­nek külföldi meghívások. Január­ban például ökölvívó válogatot­tunk, a lengyel vasutas ökölvívók meghívására kéthetes lengyel­­országi túrán vett részt. Nem sok­kal később a BVSC labdarúgó csa­pata utazott el három mérkőzés­ből álló lengyel portyára. Április­ban korábbi meghívásunkra ha­zánkba érkezett a jóképességű versenyzőkből álló lengyel Pogon­ Szczecin ökölvívó csapata, amely Szolnokon a Szolnoki MÁV, Deb­recenben a Debreceni VSC, Buda­pesten pedig a megerősített vas­utas válogatott ellen lépett szorí­­tóba. Nemzetközi versenynaptárunk­ban olyan gazdag versenyprogram szerepel, hogy hely hiányában nem is tudjuk felsorolni. A jövő­ben ugyanis nemcsak válogatott csapataink, hanem az eredménye­sen dolgozó klubjaink is lehetősé­get kapnak, hogy külföldi túrán vegyenek részt, vagy otthonukban lássanak vendégül külföldi csapa­tokat, versenyzőket. Sportosztá­lyunk a jövőben még nagyobb erőfeszítéseket kíván tenni azért, hogy a vasutas sportolóink hír­nevét ne csak hazánkban, hanem külföldön is megismerjék. Végezetül egy igen fontos hatá­rozatra szeretnénk felhívni sport­klubjaink vezetőinek figyelmét. Tudvalevő, hogy nemcsak osztá­lyunkhoz, hanem a klubokhoz is érkeznek külföldi meghívások, vagy ők hívnak meg külföldi csa­patokat. A zökkenőmentes lebo­nyolítás érdekében a Magyar Test­­nevelési és Sport Hivatal utasítá­sából a következőket kell tudni: 1. A levelezés megkezdéséhez kérni kell a sportosztálytól, mint felettes szervtől a nemzetközi ta­lálkozó engedélyezését. Akár az illető klub készül külföldre, akár ők várnak külföldi csapatokat. 2. A Magyar Testnevelési és Sport Hivatal a meghívást csak abban az esetben fogadja el, ha azt az illető ország legfelsőbb sportható­sága jóváhagyta, illetve engedé­lyezte. Természetesen ehhez is szükséges sportosztályunk véle­ménye és engedélyezése. Amennyiben sportklubjaink ve­zetői ezt a rendelkezést nem tart­ják be, úgy vessenek magukra, ha a tervezett túrájuk nem sike­rül. Együttes erővel A prágai május 1-i ünnep­ségeken a magyar vasutas dol­gozókat Kántor Gyula elvtárs, a pécsi fűtőház kiváló moz­donyvezetője képviselte. Az ünnepségek után a 26 részve­­ vő ország delegátusainak nyi­latkozatában az alábbiakat ol­vashatjuk: Mi, 26 ország — Németország, Burma, Bra­­zília, Bulgária, Kína, Korea, Dánia, Francia­­ország, Nagy-Britannia, Görögország, Magyar­­ország, India, Indonézia, Olaszország, Japán, Kamerun, Mongólia, Norvégia, Hollandia, Lengyelország, Jugoszlávia, Románia, Szudán, Svédország, Szovjetunió — küldöttei, közösen vettünk részt Prágában a május elsejei hatal­mas és lelkes tüntetésen, amely erőteljesen kifejezésre juttatta a csehszlovák nép egysé­gét és összefogását a békéért és a szocializ­mus felépítéséért folyó harcban. Elengedhetetlenül szükséges, hogy az összes sza­kszervezetek, mind nemzeti, mind nemzet­közi viszonylatban, lelkesen munkálkodjanak a dolgozóik összefogásának megteremtésén, az alábbi főbb közös kívánságaik alapján: — a béke fenntartásáért, — a tömegpusztító fegyverek és az atom­fegyverekkel való kísérletezések betiltásáért, mert ezek súlyosan veszélyeztetik az emberi­séget, — a szakszervezeti és demokratikus szabad­ságjogok kivívásáért, biztosításáért és­­kiszéle­sítéséért, — a gazdasági és szociális követelések ki­vívásáért, — az összes gyarmati és függő országokban az elnyomás felszámolásáért, amely főleg a Közel- és Közép-Keleten az Eisenhower-dokt­­rinában jut kifejezésre, — a háború beszüntetéséért, Algériában és Cipruson, ezen országok nemzeti függetlensé­gének elismerésével, — a népek önrendelkezési jogának elisme­réséért, — a kereskedelmi, gazdasági és kulturális kapcsolataik szabad fejlődéséért. Hazánkba visszatérve, beszélni fogunk arról, amit itt, Csehszlovákiában láttunk és fokozni fogjuk erőfeszítéseinket annak érdekében, hogy a mi népeink és Csehszlovákia népei kö­zött megszilárdítsuk az egységet és barátságot. Továbbra is azon leszünk, hogy elősegítsük a proletár nemzetköziség fejlesztését és erősíté­sét, mert ez a béke, jólét és szabadság záloga. Éljen a nemzetközi munkásszolidaritás! Éljen a béke! Prága, 1957. május 10. A szerkesztőség üzeni a miskolci levelezőknek. A kis­lakásépítéssel kapcsolatos panaszt szakszervezetünk jogosnak tartja és beadvánnyal fordult a Minisz­tertanácshoz, melynek elfogadása megoldaná a problémát. A kék munkaruhák szállítását megkezd­ték a vállalatok. Ebben a hónap­ban háromezret kap a vasút, melyből 2500 a járműjavítónak jut. A tömeges munkásruha szállítás június második felében várható. A bérkérdésekre lapunk más he­lyén részletesen válaszolunk. Totka Károly, Szeged állomás: Köszönjük levelét, tartalmát la­punkban felhasználtuk. Helyesel­jük, hogy kizárták soraikból azo­kat, akik az ellenforradalomban aktívan részt vettek, de nagyon kell vigyázni arra, hogy becsüle­tes, jószándékú, de az ellenség által megtévesztett dolgozókat megnyerjük és ne taszítsuk ki a szervezett dolgozók nagy család­jából. Cserháti József, Sziládi Sán­dor: A lap megjelenése alkalmá­val küldött üdvözlő soraikat kö­szönjük, tanácsaikat igyekszünk hasznosítani. «­» Megkezdte működését a Nő­­tanács a szombathelyi járműjaví­tóban. - Elcserélném Rákospalota MÁV-telepen levő kétszoba fél­­komfortos lakásomat hasonló magánlakásra. Cím a szerkesztő­ségben. 1957 MÁJUS BESZÉLGETÉS EGY VÁLTÓDRRBE Csehszlovákiai versekből Ott ismerkedtünk az állomásont nyikorgó testű vagonok között. Ceruzát fogott, hogy magyarázzon s szinte megfáradt, úgy erőlködött, Csorba-tót kérdeztem, s hogy megértse kevertem a szót: oroszt, németet. Éreztem, nem érti. Igaz, én sem.-­ Arcán aggódás fátyla remegett. S ekkor mint a­kit áram ütött meg, szeme villanó szárnyakat repít, nekem, a messzi tájakról jöttnek mutatni kezdte a fényképeit. Előbb a család, aztán vidékek vonultak sorra papíron elém. ‘ Ez az! — kiáltom egy sárga képnek, s öröm szikrázott arcom szegletén, így beszéltünk mutogatva ketten. Nem tudtam csehül, ő sem magyarul, de annyit örökre megértettem: Szívünk ezerszer könnyebben tanul..­. IRTÓ GYULA ­. Halálozás. Zsámboki Mihály, a vasutas munkásmozgalom régi harcosa 72 éves korában elhunyt. A vasutas dolgozók részvétele mellett kísérték utolsó útj­ára. — Kocsis László, a Budapesti Vasutas MSZMP elnöke május 16-án 36 éves korában tragikus hirtelenséggel elhunyt. A párt, a vasutas dolgozók hűséges harco­sát május 21-én temetik. — A Szakszervezeti Világszövet­ség szakmai tagozatának buka­resti konferenciáján szakszerveze­tünk a közlekedési szakszervezet­tel közös kiállításon mutatja be a magyar vasutas és közleke­dési dolgozók élet- és munka­­körülményeit. — Pekingben megkezdődött a szocialista országok vasúti érte­kezlete. A konferencia részvevői kicserélik tapasztalataikat, s meg­vitatják az 1949-ben kötött nem­zetközi vasúti utas- és teherszállí­tási egyezmény szükségesnek mu­tatkozó módosításait. — Megjelent a MÁV új menet­rendje, mely a nyári időszámítás­sal egyidőben június 2-án lép élet­be. Az­­új nyári menetrend a le­hetőségekhez mérten kielégíti mind a távolsági, mind pedig a helyi utazási igényeket. — Pécsett kiállították a VI. vas­utas újítókiállítás anyagát. A ki­állítás sikerére jellemző, hogy az első héten négyezren tekintették meg.­­ A gyermeknap alkalmával a Nyugati és Keleti állomás kultúr­­várótermeiben fényképkiállítást rendeznek, és Budaörs állomás felvételi épületében levő kétszobás félkom­fortos mellékhelyiségekkel és gazdasági udvarral rendelkező lakásomat elcserélném budapesti hasonló kétszobás lakással. Érdek­lődni lehet a helyszínen Timár Károly intézőnél. A gyermekvárosért A Népakarat­ mozgalma a gyer­mekvárosért a vasutas dolgozók szívét is megfogta. A vasutasok is azt akarják, hogy az elhagyott gyermekek emberhez méltó sor­ban éljenek, nevelődjenek, hogy hazánk becsületes munkásai le­gyenek, olyanok, akiket sohasem lehet felhasználni a nép ellen. Szakszervezetünk elnöksége a szervezett vasutasok nevében 50 éep forintot ajánlott fel e nemes akcióra. Igen nagy sikere van azoknak az előadásoknak, amelyeket a gyermekváros javára rendeznek. A szegedi MÁV szimfonikusok má­jus 16-án adtak hangversenyt, a miskolci vasutas Erkel Ferenc Művelődési Otthon kultúrcsoportja május 19-én rendezett műsort, a hidasnémeti művészegyüttes és a gyöngyösi váltógyár május 5-én tartott előadást,­­ melynek tiszta bevételét a gyermekvárosnak ajánlották fel. Az említetteken kívül még szá­mos művelődési otthon, művészeti csoport rendezett és rendez elő­adást a gyermekváros javára, de igen sok dolgozó egyénileg is el­juttatta adományát. A zsaroló Csak menetközben használható! — Anyu, ha nem adsz csokit, megmondom — Ne tessék idegeskedni, menetrendsze­­a kalauz bácsinak, hogy elmúltam négyéves!­rint megyünk tovább. MAGYAR VASUTAS., — A Magyar Vasutasok Szabad Szakszervezetének lapja. — Megjelenik havonta. Szerkeszti a szerkesztőbizottság. Laptula­jdonos, a Magyar Vasutasok Szabad Szakszervezete Szerkesztőség­Budapest, VI., Benczúr utca 41. sz. — Telefon: 229—658. 228—847. 228—849. 228—284. Üzemi telefon: 24—41, 38—00 36—86. Kiadóhivatal: Budapest, VII., Rákóczi út 54. sz.­­ 18 009 példány. — Szikra Lapnyomda, Budapest. — Felelős nyomdavezető: Kulcsár Mihály.

Next