Magyar Vasutas, 1961 (5. évfolyam, 1-24. szám)
1961-01-01 / 1. szám
2 MAGYAR VASUTAS AZ ÚJÍTÓMOZGALOM HÍREI A szocializmus építésében a technika fejlesztése, a termelékenység növelése, az önköltség csökkentése központi feladata minden dolgozónak és ezt nagyban elő tudja segíteni az újító mozgalom. Az újítások egy része úgy születik, hogy az újító a napi munkájának megkönnyítésére adja be javaslatát és ezzel segíti a termelékenység növekedését, az önköltség csökkentését. Vannak központi problémák, melyek megoldása az egész vasút gazdaságosságát segítik. Ezeket a központilag kiadott feladattervek tartalmazzák. A KPM I. Vasúti Főosztály szakosztályai ezeket a feladatterveket megküldik a külszolgálati főnökségeknek, hogy ismertessék a dolgozókkal, kérjék segítségüket, gondolkodjanak ezek megoldásán és ezekre irányítsák az újítók figyelmét Szakszervezeti bizottságaink segítsék ezt a munkát, ismertessék széles körben a kiküldött feladatterveket a dolgozókkal. Szervezzenek fizikai és műszaki dolgozókból újítóbrigádokat, akik vállalkoznak egy-egy feladat megoldására. Az egyes témák eredményes megoldóit az újítási díjon kívül külön céljutalomban is részesítik. Érdemes tehát gondolkodni, mert az eredményes újítók az erkölcsi megbecsülésen kívül megkapják az anyagi elismerést is. A KPM 1/7. szakosztály feladattervéből közlünk néhány pontot. 1. A mozdonyra feladott fűtőolaj (pakura) mennyiségének mérésére vonatkozó rendszer vagy mérőműszer kidolgozása, amelyik a jelenleg használt eljárásnál tökéletesebb, illetve pontosabb mérési eredményt ad. Céljutalom: 3000 Ft. Felvilágosítást ad: Szamkó Mihály műsz. főintéző. Tel.: 15—36. 2. Az európai vasutak egységes központi önműködő vonó-ütköző készülékét fognák a közeljövőben bevezetni. Ennek felszerelése a meglevő 2 tengelyű kocsiknál sürgős megoldásra vár. Javaslat dolgozandó ki alkalmas konstrukcióra. Feltételek: a) az alvázszerkezet 200 t. Központi ütköző és 150 t. vonóerőre méretezendő. b) az alváz átalakítás egyszerű technológiával, olcsón és gyorsan végrehajtható legyen; c) az átalakított kocsi önsúlya a vonó és ütköző készülékek kicserélése után kb. 500 kg-mal növekedhet meg. Műszaki irodalom: Deutsche Eisenbahn Techn. UIC. O. Sz. Zs. D., előírások, jegyzőkönyvek. Felvilágosítást ad: Kurucz Gyula m. tanácsos és Sarbó Tamás uz. mérnök. Tel.: 15— 37, 15—03. Céljutalom: 3000 Ft. 3. A vasúti személykocsikban a helykihasználás, a tisztántarthatóság és a hatásosság szempontjából a jelenlegi fűtés megoldások nem kielégítők. Javaslat dolgozandó sugárzó fűtésberendezésre, mely minden szempontból gazdaságosabb, jobb elhelyezésű és az utazási kultúra növelését is szolgálja. Műszaki irodalom: Járművek és Mg. gépek. Gesuntheits Ingeniur Heizung, Lőftung, Haus u. Technick. Felvilágosítást ad: Rosta László főmérnök. Tel.: 24— 93. Céljutalom: 2000 Ft. 4. Az 1435 mm nyomközű és az 1524 mm nyomközű vasutak közötti közlekedés átszállással, illetve átrakással, vagy forgóváz cserével történik, olyan forgóvázas kocsiknál, amelyek keresztmetszeti méreteinél fogva mindkét nyomközű pályán való közlekedésre alkalmasak. A tengelyes mindkét nyomközű vasúton való közlekedésre alkalmas keresztmetszeti méretű kocsik átmenete igen leegyszerűsödnék, ha olyan kerékpárok állnának rendelkezésre, amelyek a kétfajta nyomközű vonalat összekötő átmeneti pályaszakaszon való átmenet alkalmával lehetőleg önműködőleg tennék alkalmassá a kerékpárokat az egyik, illetve a másik nyomközű pályán való közlekedésre. Javaslat dolgozandó ki mindkét nyomközű pályán való közlekedésre fentiek szerint alkalmas kerékpárokra. Műszaki irodalom: O. Sz. Zs. D. jegyzőkönyvek. Felvilágosítást ad: Bán Jó Izsef műsz. tanácsos. Tel.: 15 I —36. Céljutalom: 3000 Ft. (Folytatjuk.) A vasút 1961. évi dieselesítési terveiről A MÁV dieselítésének fejlesztési üteme 1961-ben lassúbb lesz mint 1957—1959-ben volt. Ennek elsősorban minőségi okai vannak. Sajnos, az újszállítású diesel-vontatójárművek többsége a prototípus próbák elmulasztása, valamint gyártási hibák miatt még nem megfelelő. 1957—59-es években 400 millió forint értékben vásároltunk diesel-járműveket a magyar ipartól. Jelenleg ezeknek a gépeknek mintegy 60—65 százaléka javítás alatt áll. Remélhetőleg iparunk lassanként túljut a diesel járművek gyártásának kezdeti nehézségein és a közeljövőben pótolja a lemaradást. Természetesen, ez időt vesz igénybe és ezalatt nem terhelhető a MÁV további kiforratlan járművekkel. Éppen ezért 1961-ben a súlypont a keskenynyomközű motoros mozdonyokra esik, amelyeket a győri Wilhelm Pieck Vagon- és Gépgyár szállít a MÁV-nak. A meglevő 20 darab dieselmozdonynyal együtt a kisvasutak dieselesítése befejeződik, és csak a Gazdasági Vasutaknál találunk majd néhány gőzmozdonyt, mindaddig, míg a gyár a 270 LE-s dieselmozdonyát kifejleszti.A Wilhelm Pieck-gyár 1961- ben 10 darab M. 38 sorozatú 3 tengelyes 350 lóerős dieselmozdonyt szállít, amely a normál nyomtávú, gyengébb felépítményű pályákon a 376 sor. gőzmozdonyt lesz hívatva pótolni. A mozdony prototípusa már próbaúton van. A vasút 1961-ben ezenkívül diesel-vontató járművet nem kap. Sajnálatos, hogy a Ganz —MÁVAG-tól az említettek miatt egyetlen jármű sem várható. Külföldről is csak 1962-ben várhatók 2000 lóerős dieselmozdonyok. A dieselesítéssel kapcsolatos — a jármű beszerzésen kívüli — egyéb feladatokat a MÁV a továbbiakban is tervszerűen végzi. 1961-ben 3 motorvezetői és 3 motorsegédkezelői tanfolyamot szerveznek összesen 100—100 résztvevővel, így csökkeni fog a motorszemélyzet néhol túl nagy szolgálati óraszáma. A kiképzésre kerülő dolgozók megfelelő szakkönyvekkel való ellátása is nehéz feladat. Az eddig megjelent kiadványokon kívül 1961 végén egy összefoglaló diesel jármű szakkönyv jelenik meg, amelyet nemcsak az utazó, hanem a felügyeleti szervek dolgozói is hasznosan forgathatnak. A vontatási telepek átalakítása, átszervezése és építése is tovább folytatódik. Befejeződnek a miskolci és Déli fűtőház gázolajtároló berendezésének munkálatai, megkezdődik a ferencvárosi fűtőház tüzelőanyagtárolójának építkezése. 15 tonnás darut kap Szentes, Szombathely és Rákos. 60 tonnás emelőcsoportot Rákos és Szentes. Ezenkívül 5 motorszínben megszervezik a diesel járművek kenőolajvizsgálatát. Az Északi Járműjavító új dieseljavítóműhelyének nagy része is elkészül 1961-ben. Ez a létesítmény, amelyre mintegy 220 milliót áldoz népgazdaságunk, Közép-Európa legkorszerűbb dieseljavító üzeme lesz, de alkalmas lesz villamos járművek javítására is. Bár az 1961-es év vontató jármű beszerzés szempontjából kedvezőtlen lesz, mégsem beszélhetünk a dieselesítési program elakadásáról. A MÁV tovább folytatja az átszervezési, illetve átépítési munkákat és felkészül a következő évekre, amikor a tervek szerint már sok kis és nagy teljesítményű járművet kap a magyar ipartól és külföldről is. A közelmúltban a Közlekedési Kollégium tárgyalta a vasút baleseti helyzetének, valamint a dolgozók munkakörülményeinek alakulását. Megállapította, hogy az egyes szolgálati ágak, elsősorban a forgalmi és kereskedelmi, valamint a vontatási szolgálat területén a balesetek, de különösen a halálos balesetek száma nem csökken. Az igazgatóságok és a külszolgálati főnökségek még mindig nem foglalkoznak elég behatóan a balesetek megelőzésével. A dolgozókról való gondoskodás, a dolgozók munkakörülményeinek, a munkahelyek, gépek, berendezések állapotának, biztonságának vizsgálata csaknem kizárólag a munkavédelmi szervek feladatára korlátozódott. Ezért a vezérigazgató elvtárs a szakszervezettel egyetértésben 1960 szeptember 10-én a 39. sz. MÁV Hivatalos Lapban a 122 677/1960. 1/3. C. sz. rendeletében intézkedett „Amunkavédelmi és balesetelhárítási tevékenység fokozása" érdekében. A lazaság nem tűrhető A rendelet alapján tartott ellenőrzések során az alábbiakat észleltük: Egyes szolgálati vezetők még most sem fordítanak kellő gondot a balesetek megelőzésére. Nem történik meg minden esetben a balesetek fegyelmi úton történő kivizsgálása. Nem folyik következetes vizsgálat a baleset okainak felderítésére, a mulasztó egyének felelősségre vonására. Vajon mi a véleménye a szombathelyi igazgatóság IV. osztályvezetőjének és munkavédelmi előadójának arról, hogy a Veszprém-külső fűtőháznál 10 napon túli balesetnél hat esetben nem történt meg a kivizsgálás? A szakszervezeti bizottság hogyan tett eleget ellenőrzési kötelezettségének? A fennálló rendeletek értelmében minden új vagy áthelyezett dolgozót balesetelhárítási oktatásban kell részesíteni. Ez a rendelkezés a dolgozók legszemélyesebb érdekeit hivatott biztosítani. Nemcsak a kárvallott hibáztatható Legutóbb a Déli fűtőháznál figyelmen kívül hagyva az óvórendszabály előírásait, Mészáros János álló testtartással ment át az ütközők között és szenvedett halálos balesetet. A vizsgálatot végző szakszervezeti munkavédelmi felügyelők megállapították, hogy a fűtőház vezetősége nem tesz eleget oktatási kötelezettségének. 1960- ban több új felvételes és áthelyezett dolgozó nem kapott balesetelhárítási oktatást. Csupán júniusban 11 ilyen dolgozó nem részesült oktatásban. Mit szólnak ehhez az illetékesek? Mészáros János halálos kimenetelű balesete után vajon nyugodtan alszanak-e pl. Kúnszentmiklós-Tass és Gyónta állomások vezetői, ahol Strobl Erzsébet, Tóth Rozália, Pápai Sándor, Pápai László, Miskolci László, Brent Antal újfelvételes, illetve más szakszolgálattól áthelyezett dolgozók munkavédelmi oktatásban nem részesültek. Az állomásfőnök elvtársak ilyehozzáállással nem segítik balesetek megelőzéséért folytatott közös harcunkat. A munkavédelmi őrjárattal ezután lapunk minden számában jelentkezünk. Kérjük: a közöltekkel kapcsolatban olvasóink észrevételeit és kérdéseit. Munkavédelmi őrjárat Látogatás a Péceli Továbbkezelő Kórházban Mosoly és virág, rend és tisztaság fogadott bennünket, amikor ellátogattunk Pécelre, a vasutasok továbbkezelő kórházába. Alig kezdtük el a beszélgetést, Töreki Gábor a szakszervezeti bizottság elnöke büszkén említette, hogy náluk csak szervezet dolgozók vannak. S talán ennek is része van abban, hogy az egyik kórházi dolgozó így nyilatkozott: „Mi a munkát nem foglalkozásnak, hanem hivatásnak tekintjük, nekünk az embereket kell megmentenünk az életnek!“ Egy bécsi asszony véleménye A péceli kórházról álljon itt egy külföldi látogató véleménye. Ausztria fővárosából egy asszony jött a kórházba, hogy betegen fekvő öccsét, Tényi Lajos vezető főellenőrt meglátogassa. Tényi elvtárs így mondta el nekünk a találkozást, a boldog viszontlátást: „Lenyűgöző hatással volt húgom számára a környezet, a történelmi falak, a műemléképület, a remek freskók, az orvosok és ápolónők kedvessége, gondossága, az általa is tapasztalt kitűnő koszt, amelyben részünk van. Húgom kijelentette: elviszi a hírét Bécsbe, hogy Pécelen milyen »főúri« környezetben és milyen messzemenő gondossággal látják el a vasutas betegeket.” A kastély-kórház, melyben Jókai tartotta menyegzőjét Dr. Farkas L. Elemér igazgató főorvos nemcsak betegeinek hűstápolója, hanem a műemléknek nyilvánított épület gondviselője és történetének alapos ismerője is. Tőle tudtuk meg a kastély-kórház történetére vonatkozó legérdekesebb részleteket. A barokk stílusú épületet körülbelül 214 évvel ezelőtt gróf Ráday Pál, 11. Rákóczi Ferenc fejedelem magántitkára, később moszkvai és berlini nagykövet építtette. Tovább fejlesztette fia, Ráday Gedeon, aki irodalmár, könyv- és éremgyűjtő volt. Könyvtárát 25 ezer kötetre becsülik. Ez a könyvtár vonzotta annak idején a péceli Ráday-kastélyba Kölcsey Ferencet és Kazinczy Ferencet. Az épületben többször megfordult Petőfi Sándor és Jókai Mór is. Petőfi itt írta az ugyancsak Pécelen lakló Szemere Pál író feleségéhez a Barna menyecskék című költeményét. Jókai Mór 1848 tavaszán itt tartotta menyegzőjét Laborfalvy Rózával. Az épületnek nemcsak a külső architektúrája műemlék, hanem egyes belső termei is. A betegek társalkodójának berendezett 100 négyzetméter alapterületű és 8 méter magas helyiségben gyönyörködhetünk Ráday Gedeontól származó 12 eredeti mondabeli, egyszínű falfreskókban. Ezt a helyiséget hangszórós rádióval szerelték fel a betegek szórakoztatására. A kórház földszintjén színes mennyezeti freskókkal és négy márványoszloppal ellátott tágas helyiséget — az úgynevezett márványtermet — személyzeti kultúrteremnek és ugyancsak társalgónak használják a betegek. A betegek könyvtára is itt kapott elhelyezést. Ebben a teremben és még két kórteremben, összesen három Mária Terézia korabeli cserépkályha maradt — mind műemlékek. Az egyik külön lejáratú pincehelyiségben több mint 200 éves régi légfűtéses kazánházat találhatunk eredeti formájában. Ezzel fűtötték annak idején a kastélyt. — Az emeleten, két kórteremnekszánt helyiségben, építkezés közben a kőművesek értékes mennyezeti és falfreskókat találtak többszörösen lemeszelve. A szakértők megállapították, hogy ezek rendkívül becses freskók és ezért ennek a két helyiségnek a feltárására és restaurációjára 310 ezer forintot költöttek. Egy évig tartott a feltárás és nyolc kiváló képzőművész dolgozott rajta. Most e két helyiség az igazgatói és főkönyvelői szoba. Amikor az igazgató főorvossal és a mindig tevékeny kórházi gondnokkal, Bálla János elvtárssal végigjártuk a színpompás freskókkal és műkincsekkel ékes szobákat és termeket, rátereltük a szót a kórház mai életére és a legidőszerűbb kérdésekre. De erről majd a következő lapszámban. Halácsi Dezső (Folytatjuk) 1961. JANUÁR 1. Május első felében Budapesten tanácskozik a Közlekedési, Kikötői és Halászatipari Dolgozók III. Nemzetközi Szakmai Konferenciája A Közlekedési, Kikötői és Halászatipari Dolgozók Nemzetközi Szövetségének Adminisztratív Bizottsága 1960. október 16—19 között Prágában tartott IX. ülésszakán elhatározta, hogy 1961 májusának első felében Budapestre összehívja III. nemzetközi szakmai konferenciáját. Az adminisztratív bizottság az alábbi napirendet javasolja a konferencia tanácskozására: 1. A Nemzetközi Szövetség szerepe a közlekedési, kikötői és halászatipari dolgozók akcióegységének és szolidaritásának fejlesztésében, — a bérek emeléséért és az élet- és munkakörülmények megjavításáért, — azért, hogy szembeszálljon a kapitalista koncentráció és racionalizálás végzetes következményeivel, — a munkaidő csökkentéséért bércsökkentés nélkül, — azért, hogy biztosítsa a szakszervezeti jogoknak, a szakszervezet szociális szerepének és a munkások jogainak, valamint a demokratikus szabadságjogoknak valóságos elismerését, védelmét és kiszélesítését, — hogy a közlekedési politikát a népi tömegek érdekének megfelelően irányítsuk, — hogy állandó aktív ellenállást tanúsítsunk a monopóliumoknak a közelkedési iparokra gyakorolt döntő befolyásával szemben, — hogy megvédjük a békét és kivívjuk a leszerelést, a békés együttélést az imperialisták, élükön az Egyesült Államok háborús és agresszív politikájával szemben, az agresszív katonai paktumokkal és a külföldi amerikai támaszpontokkal szemben. 2. A közlekedési dolgozók szakszervezeteinek részvétele a gyarmatosítás megszüntetéséért, a kevésbé fejlett országok gazdasági függetlenségéért, a tömegek életszínvonalának emeléséért folytatott harcban. 3. A pénzügyi ellenőrző bizottság jelentése. — A Nemzetközi Szövetség vezető szerveinek megválasztása. Az adminisztratív bizottság elhatározta, hogy a konferencia nyitva áll a közlekedési, kikötői és halászati ipari dolgozók valamennyi képviselője előtt, tekintet nélkül arra, hogy ezek a dolgozók milyen szakszervezet tagjai. Mindnyájan egyenlő joggal vesznek részt a vitában és a napirendi pontok feletti szavazásban, kivéve természetesen a Nemzetközi Szövetség vezető szerveinek megválasztására vonatkozó szavazásokat. Az utóbbi hónapok nagy esőzései sok helyen veszélyeztették a vasúti forgalom biztos és balesetmentes lebonyolítását. Dombóvár és Döbrököz között a Kapos átszakította a gátat, s a víz tovaterjedését a vasúti töltés akadályozta meg (Mező László felv.) A Természettudományi Közlöny a TIT havi folyóirata érdekes. . ...ppel illorinált cikkei hathatósan segítik mind a természettudományos, mind pedig a műszaki ismeretterjesztést. Jól hasznosítható a tan asza munkájának érdekesebbé tételéhez is. Javasoljuk, hogy a szakszervezeti bizottságok fizessék elő ez a sok szempontból hasznos lapo a kultúrotthonok, könyvtárak, ismeretterjesztő felelősök részére is Előfizetési díj egy évre 60 forint előfizethető a PKHI 61066. sz csekkszámláján.