Magyar Vasutas, 1966 (10. évfolyam, 1-24. szám)

1966-01-02 / 1. szám

A VASUTASOK SZAKSZERVEZETÉNEK LAPJA X. ÉVFOLYAM, 1. SZÁM Ala 40 fillér 1966. JANUÁR 3. A Szakszervezetek Országos Tanácsának FELHÍVÁSA Magyar dolgozók! Szervezett munkások! A forradalmi munkás-pa­raszt kormány 1965. XII. 19-én nyilvánosságra hozta az 1966. évi népgazdasági terv fő cél­kitűzéseit, valamint a jövő év folyamán életbe lépő ár- és bérügyi intézkedéseket. Harmadik ötéves tervünk végleges kidolgozása még fo­lyamatban van. Az 1966. évi népgazdasági terv azonban an­nak szerves része. Eredmé­nyes végrehajtásával megala­pozzuk a népgazdaság további fejlesztésének irányát és fő arányait, távolabbi céljaink el­érését. 1966. évi népgazdasági ter­vünk előirányzatai reálisan veszik számba erőforrásainkat. Helyesen állapítják meg a fel­adatokat, amelyek megvalósí­tása lehetőséget teremt ah­hoz, hogy a változó és állan­dóan növekvő követelménye­ket kielégítsük. Az 1966. évi népgazdasági terv célja, hazánk gazdasági erejének növelése, a termelő­erők további fejlesztése, az életszínvonal emelése, a dol­gozók élet- és munkakörülmé­nyeinek javítása. Ennek felté­tele a nemzeti jövedelem, az ipari és mezőgazdasági terme­lés előirányzat szerinti telje­sítése. A Szakszervezetek Országos Tanácsa szükségesnek tartja, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizott­sága 1964 decemberi határo­zatának megfelelően, további konkrét intézkedéseket te­gyünk a termelés szerkezeté­nek a szükségletekkel való jobb összehangolására, a mű­szaki színvonal emelésére, a gyártás- és gyártmányfejlesz­tésre, a termékek minőségé­nek javítására, az ipar és a mezőgazdaság exportképessé­gének fokozására. Hatékony intézkedéseket kell tenni a gazdálkodás rendjének, fe­gyelmének megszilárdítására. Életünk minden területén a gazdaságossági szemlélet jobb érvényesülésére van szük­ség. Takarékoskodnunk kell munkaerővel, anyaggal, pénz­zel, idővel. Törekednünk kell arra, hogy a termelés növelé­sét elsősorban a termelékeny­ség emelésével érjük el. A Szakszervezetek Orszá­gos Tanácsa a kormány által elhatározott intézkedéseket szükségesnek tartja, azokkal egyetért. Az áremelések rész­beni ellensúlyozására a kor­mány a szakszervezetekkel egyetértésben jelentős bér- és szociálpolitikai intézkedéseket is elhatározott. A Szakszerve­zetek Országos Tanácsát, mi­ként a kormányt, az alábbi cé­lok vezették: — Az intézkedések hatása minimálisan érintse az alacsony keresetű és a több gyermekes családo­kat. — A keresetek jobb ará­nyosításával csökkentsük a régebben fennálló bér­­feszültségeket. — A szociális szempontok a lehetőségekhez mérten érvényesüljenek.­­ Tegyük igazságosabbá a közteherviselést. A Szakszervezetek Országos Tanácsa felhívja a szakszer­vezetek figyelmét, hogy ahol intézkedésekre kerül sor, ezek­nek az elveknek szerezzenek érvényt. Az áremelések és árcsök­kentések, valamint a bér- és szociálpolitikai intézkedések népgazdasági szinten kiegyen­lítik egymást, de hatásuk nem egyformán érinti a dolgozó­kat. A bérből és fizetésből élők egy részénél a megélhe­tési költségek növekedése, az életszínvonal időleges vissza­esését jelenti. Jelentős dolgo­zó rétegeknél az életszínvonal változatlan marad. Egyes réte­geknél viszont a bér- és szo­ciálpolitikai intézkedések ha­tására emelkedik az életszín­vonal. A szakszervezetek érzik a felelősséget a dolgozók hely­zetének alakulásáért. De min­den szervezett dolgozóval meg kell értetnünk az intézkedések szükségességét, együttesen kell vállalnunk a felelősséget szo­cialista hazánk jelenéért és jövőjéért. Jelenlegi helyzetünk sajá­tos vonása, hogy az igények gyorsan növekednek, és azok kielégítésére állandóan töre­kednünk kell. A jelenlegi ár- és értékviszonyaink azonban a hatékonyabb gazdálkodás, a gyorsan növekvő igények ki­elégítésének akadályává vál­tak. Az intézkedések lényege nem a népgazdasági egyen­súly helyrehozása, az egyen­súlyban van. Ismeretes, hogy csupán ebben az évben a ter­mészeti csapások, árvíz, korai fagy, száj- és körömfájás, mintegy 3—4 milliárd forintos kárt okoztak az országnak. Ennek ellenére, 1965-ös ter­vünket teljesítjük, és az ele­mi csapások súlyos következ­ményeit nem kellett a lakos­ságra áthárítani. Hazánk gazdasági erejét bizonyítja, hogy 1966-ban 340 népgazdaságilag jelentős beru­házást helyezünk üzembe.­­ Ezek között van a Pécsi Erő-­­­mű 100 megawattos bővítése, a Borsodi Vegyikombinát kap­­i rolaktámüzeme, a Szegedi­­ Gumigyár, a Szegedi Textil-­­ gyár bővítése, a Nagylaki Póz-­­ dorjaüzem, a Szolnoki Papír-­­ gyár bővítése, a Bajai Hűtő-­­ ház, több áruház és szálloda. 1966-ban több mint 50 000­­ lakás épül fel. Fejlesztjük szo-­­­ciális, kulturális intézmé-­­­nyeink számát. 3000 kórházi,­ szociális férőhely, több mint­ 600 iskolai tanterem, 1800 óvo-­­dai, 1300 bölcsődei hely épül.­ 1966-ban a dolgozók reáljöve-­­­delme, a terv szerint 3,5 szá­­­­zalékkal, a reálbére 1,6 száza-­­­lékkal növekszik. Az intézkedések lényege azt a célt szolgálja, hogy gyorsít­suk a termelőerők fejlődését, növeljük hazánk népgazdasá­gi erejét, további feltételeket teremtsünk az életszínvonal rendszeres emeléséhez. Jö­vőnk érdekében szükséges és érdemes vállalni átmeneti ne­hézségeket is, népünk, a szer­vezett dolgozók, szocialista ha­zánk további felvirágzása ér­dekében. A Szakszervezetek Országos Tanácsa ennek tudatában fel­hív minden magyar dolgozót, szervezett munkást, hogy az 1966. évi népgazdasági terv célkitűzéseit érezze magáénak. Vegyen részt a terv teljesíté­sét elősegítő szocialista mun­kaversenyben. Járjanak eb­ben az élen a szocialista bri­gádok, a szocialista munka műhelye, üzeme címet el­nyert kollektívák, a kiváló újítók és segítsék munkatár­saikat, hogy a vállalt köte­lezettségeik megvalósításáért a legjobb tudásukkal tevé­kenykedjenek. Magyar dolgozók! Szervezett munkások! Mindannyiunk eszére, szí­vére, tehetségére, tudására szükség van ahhoz, hogy to­vább fokozzuk hazánk, társa­dalmunk, közösségünk erőfor­rásait, mert így — csakis így — biztosíthatjuk nagy nemze­ti céljaink megvalósítását, munkáshatalmunk további erősítését, népünk jólétének gyarapítását. A Szakszervezetek Országos Tanácsának szilárd meggyő­ződése, hogy a magyar dolgo­zók, a szervezett munkások szocialista hazánk iránt ér­zett öntudattal és felelősség­gel sikerre viszik 1966. évi tervünket is. Szakszervezetek Országos Tanácsa 635 irányvonat , Ajka állomáson eredménye­sen zárult az 1965-ös év. Szál­lítási tervüket teljesítették. 1 millió 35 ezer tonna szenet, mangánt és egyéb árut szállí­tottak el. Feladatuk végre­hajtását elősegítette, hogy jól terhelt vonatokat indítottak, s törekedtek a menetrend be­tartására is. A szocialista brigádok kö­zül legkiemelkedőbb ered­ményt Horváth János intéző brigádja érte el. Teljesítmé­nyük után negyedszer is meg­kapják a szocialista brigád címet. A vállalatokkal is egészsé­ges kapcsolat alakult ki. Ez is hozzásegítette az állomást az éves terv teljesítéséhez. Az alkatok úgy tervezik, hogy a 635. irányvonalot az év Ifjúsági komplexbrigád Szegeden A szegedi igazgatóság for­galmi és kereskedelmi osztá­lyának menetirányító és az Autóközlekedési Vezérigazga­tóság irányító fiataljai komp­­lexbrigád-szerződést kötöttek. Az ifjúsági komplexbrigád eleget akar tenni a KISZ Köz­ponti Bizottság, a Vasutasok Szakszervezete, a MÁV Vezér­­igazgatóság és az Autóközle­kedési Vezérigazgatóság felhí­vásának. Vállalták, hogy az egyes menetek értékesítése és utolsó napján indítják útjára, a tényleges érkezési idő kö­zött átlagosan egy óránál na­gyobb eltérés nem lesz. Biz­tosítják a grafikonos kiszol­gálást, s hat órával előbb köz­­lik az irányvonatok érkezé­sét, illetve beállítását. Az AKÖV-öknek az egész megye területére várható küldemé­nyek érkezéséről időben ér­tesítést küldenek. A 10-es AKÖV kirendeltsége, az ál­lomás és az igazgatóság irá­nyító apparátusa naponta be­széli meg a feladatokat. Sziládi Sándor Sikerekben gazdag, békés, boldog új esztendőt kívánunk minden vasutasnak és családjának! Vasutasok Szakszervezetének Elnöksége A debreceni igazgatóság novemberben is kitett magáért A megnövekedett őszi szál­lítási igények kielégítése az év utolsó hónapjaiban is nehéz feladatok elé állítja a vasút valamennyi dolgozóját Novemberben a szállítási tervet 94,37 százalékra telje­sítettük. 9 248 000 tonna árut Budapesti Igazgatóság Debreceni Igazgatóság Miskolci Igazgatóság Pécsi Igazgatóság Szegedi Igazgatóság Szombathelyi Igazgatóság A minőségi munkára jel­lemző mutatók eredményei ál­talában kielégítőek. A menet­­rendszerűségi és a vonatköz­lekedési terv célkitűzéseit tel­jesítettük. A tehervonatok átlagos terhelésénél 103,63 száza­lékos eredményt értünk el. Az átlagos vonatterhelés 34 tonnával növekedett. A teherkocsik raksúlynormá­jánál 0,24 százalékkal túltel­jesítettük a hálózati célkitű­zést. Az igazgatóságok teljesít­ményeit értékelve, kedvezőt­len képet kapunk. A budapesti, a pécsi és a szegedi igazgató­ság eredménye jóval 100 szá­zalék alatt van. A szombat­­helyi és a miskolci igazgató­ság teljesítménye már elfo­gadható. A debreceni igazgatóság novemberben is kiemelke­dő eredményeket ért el. A vonatközlekedési tervnél még meglevő, de nem számot­tevő lemaradáson kívül az igazgatóság valamennyi cél­kitűzését túlteljesítette. A debreceni igazgatóság eredményei decemberben is jól alakulnak. Különösen ki­emelkedő a nagy teljesítmé­nyű Diesel-mozdonyoknál el­ért vontatási eredmény. A vonatközlekedési terv­nél az előző havi 3,65 százalékos lemaradást 0,43 százalékra csökkentették. Ezzel egyidejűleg tovább ja­vult a tehervonatok menet­rendszerűsége is, szállítottunk el, amely lénye­gesen alatta van a szállítási igényeknek. Az igazgatóságok november első félhónapjának összesített eredményei az alábbiak sze­rint alakultak: A gőzmozdonyok javítási állagának csökkentésére ki­adott célkitűzést csupán a mis­kolci és pécsi igazgatóság nem teljesítette. A 6 százalékos ja­vítási állaggal szemben az előbbinél 6,1, az utóbbinál 6,9 százalékos a teljesítés. Ezzel szemben a debreceni igazga­tóság eredménye 4,4 százalék. Figyelemmel az ez évi ta­pasztalatokra és a várható 1966. évi tovább növekvő szál­lítási igényekre, az irányító és a végrehajtó szakszolgálatok­nak az eddiginél jobban kell törekedni az üzemvitel terv­­szerűségének fenntartására. Csak a tervszerű elegyáram­­latra épült vonatközlekedési terv betartása révén biztosít­ható a nagyobb zökkenőktől mentes, folyamatos és maga­sabb színvonalú üzemi mun­ka. összteljesítmény Jutalom 96,37 % — 101,84 % 150 000 Ft 100,56 % 110 000 Ft 99,06 p/o — 93,51 % — 101,33 % 133 000 Ft A magyar közlekedés 20 éve December 18-án Budapesten a Nyugati pályaudvar posta­­csonkavágányán megnyílt a KPM és a Közlekedési Múze­um mozgó kiállítása. A meg­nyitó ünnepségen megjelent dr. Csanádi György közleke­dés- és postaügyi miniszter és Rödönyi Károly miniszterhe­lyettes, a MÁV vezérigazgató­ja. A kiállítás anyaga, mintegy 20 különböző modell és több száz kép hűen szemlélteti a magyar közlekedés felszabadu­lás utáni 20 évét. Az elért eredmények mellett, amelyek­re joggal büszkék lehetünk, már a jövőt, a korszerű auto­matikus berendezéseket, a vas­út nagy teljesítményű Diesel- és villamos mozdonyait is be­mutatja. A mozgó kiállítás Budapes­ten, január 5-ig áll az érdek­lődők rendelkezésére. Utána a két kocsi elindul vidékre. El­sőnek Debrecenbe, majd to­vább, a nagyobb vasúti cso­mópontokra. Helytálltak Kazincbarcikán Kazincbarcika állomás dol­gozói helytálltak az őszi for­galomban. A 3 szocialista bri­gád teljesítette vállalását. A kocsikihasználási tonna tervet 20,75 tonnáról 21,28-ra, 102,55 Vp-ra teljesítették. Javult az idegen kocsik tar­tózkodási ideje is. örvendetes az is, hogy a IX. vágány mel­letti rakodófelületet is lehet használni, ahová a 3. sz. AKÖV részére szóló küldemé­nyek kerülnek kirakásra. Új rakodóterületet kapott az ÉM 31/11 sz. Építőipari Vállalat is. Az eredmények mellett hi­bák is adódnak. A Borsodi Vegyikombinátban az idegen kocsik kirakása késik. Gyak­ran előfordul a 30—40 órás állási idő is. Jó lenne, ha az illetékesek segítenének ezen­ a problémán.

Next