Magyar Vasutas, 1966 (10. évfolyam, 1-24. szám)
1966-01-02 / 1. szám
1966. JANUÁR 3. MAGYAR VASUTAS Mit kapott a vasút a második ötéves tervben 24 milliárd forint beruházásokra A második ötéves terv időszakában a vasút 112 gőzmozdonyt 83, villamosmozdonyt, 212 Diesel-mozdonyt (ebből 36 keskeny nyomközű), 1 motorvonatot, 1 motoros kocsit, 1051 darab korszerű személykocsit és 15 343 nagyrészt nagy ráksúlyú teherkocsit szerzett be és állított üzembe. Ezek a számok is mutatják, hogy nagymértékben megnőtt a vasút korszerű vontatójármű állománya. Ennek eredményeként a vasút elegytonna-kilométer teljesítéséből a korszerű vontatási nemek egyre nagyobb mértékben veszik ki részüket és teszik gazdaságosabbá a vasút munkáját. Ezt bizonyítja, hogy míg 1961- ben az összes elegytonna-kilométer teljesítményből csak 12 százalék esett a villamos- és Diesel-vontató járművekre, addig ez az arányszám 1965- ben már mintegy 34 százalékot tet ki. A vasúti beruházások összege a második ötéves tervidőszak alatt mintegy 11 milliárd forintot, a felújítások összege pedig 12,8 millió forintot tett ki. A beruházott összeg 20,4 százalékát építésre, 70,8 százalékát gépek beszerzésére, 8,8 százalékát pedig egyéb vasúti beruházásokra fordították. A felújításra elköltött összeg 60,6 százalékát a vasúti építmények, 30,3 százalékát gépek, 9,1 százalékát pedig egyéb vasúti eszközök felújítására használták fel. A beruházások közül külön említést érdemel Győr, Debrecen és Záhony állomások új felvételi épületeinek, valamint az Északi Járműjavító VV Diesel-motorműhelyének felépítése és üzembe helyezése, a Budapest—Miskolc, Miskolc— Diósgyőr, Miskolc—Szerencs és Tatabánya-alsó—Oroszlány közötti vasútvonalak villamosítása. A szociális beruházások közül a legjelentősebbek közé tartozik a nyíregyházi fűtőház öltözőmosdójának, a miskolci MÁV szakorvosi rendelőnek és Záhony állomás üzemi konyhájának, üzembe helyezését... a debreceni, a miskolci és a kelenföldi munkásszálló megépítése. A folyamatban levő beruházások közül legfontosabb Szolnok állomás átépítése, a szolnoki MÁV szakorvosi rendelő és kórház építése, valamint a Záhony átrakó körzet bővítése. A vasút vezetése a járműállomány fejlesztése mellett a második ötéves tervidőszakban igen nagy gondot fordított a pályák és biztosítóberendezések korszerűsítésére is. A tervidőszak alatt 2150 kilométer vágánycserét és 4274 kitérőcserét hajtottak végre. Az üzembe helyezett villamosvontatásra alkalmas vonalak hosszát 109 kilométerrel, a hézagnélküli pályák vágánykilométerét pedig 1661 kilométerrel növelték. A tervidőszak alatt a 20 tonna és ennél nagyobb tengelynyomású vonalak hossza 1708 kilométerrel, a 100 kilométer/óra és ennél nagyobb sebességre engedélyezett vonalak hossza pedig 983 kilométerrel növekedett. 2000 lóerős NOHAB Diesel-elektromos mozdony A miskolci MÁV rendelőintézet Az Északi Járműjavító új Diesel-javítócsarnokáiak fejépülete az irodákkal és a szociális létesítményekkel. Határidő előtt 9 nappal üzembe helyezték a miskolc—szerencsi villamosított vonalat A vasút villamosításának újabb jelentős állomásához érkeztünk december 22-én. A Villamos Felsővezeték Építésvezetőség dolgozói a tervezett határidő, december 31 előtt 9 nappal befejezték a Miskolc— Szerencs közötti vonal villamosítását. A 38 kilométer hosszú villamosított vonalat Rödönyi Károly miniszterhelyettes, a MÁV vezérigazgatója ünnepélyes külsőségek között adta át rendeltetésének. A Szerencs állomáson megtartott avató ünnepségen jelen volt Szabó Antal, szakszervezetünk főtitkára, a Vasúti Főosztály több szakosztályvezetője, a miskolci igazgatóság vezetői és azok a dolgozók, akik a villamosítási munkálatokban részt vettek. Tovább folytatjuk a villamosítást A vonal villamosításának befejezéséről dr. Pásztor Pál, a miskolci igazgatóság vezetője adott rövid tájékoztatót, majd Rödönyi elvtárs méltatta a villamosítás jelentőségét. — Mindnyájan örömmel fogadjuk az olyan eseményeket, amikor a régit, a gőzvontatást felváltja az új, a korszerű villamosvontatás — mondotta bevezetőjében. A mai napnak különösen nagy jelentőséget ad az, hogy második ötéves tervünk utolsó napjaiban előbb Tatabányaalsó és Oroszlány között, most pedig Miskolc és Szerencs között megnyithatjuk a villamos üzemet. Mindkét vonalszakasz rendkívül fontos a vasútüzem szempontjából. Az előbbi a második ötéves tervben üzembe helyezett energiabázist, Oroszlányt köti össze villamosvontatással az ország gazdasági rendszerének fő ütőerével, a vasút első villamosított fővonalával. A szerencsi vonal pedig nemcsak a belföldi forgalomban nagyfontosságú, hanem a tranzitforgalomban is. Ezután arról beszélt a miniszterhelyettes, hogy a szerencsi vonal villamosítása egy folyamatban lévő beruházás. 1966- ban ugyanis tovább kell folytatni a villamosítást, a felsővezetékeseknek el kell jutniuk Nyíregyházáig, majd 1967- ben be kell fejezni a villamosítást Záhonyig. Ezzel az ország nyugati és keleti kapuja, Hegyeshalom és Záhony között, Miskolc—Szerencs—Nyíregyházán át 524 kilométer hosszú, egybefüggő villamosított vonallal rendelkezünk. Ez már a jövő, a harmadik ötéves terv programja. Nem állunk meg itt sem. Mint ismeretes, a harmadik ötéves terv programjában szerepel még a Budapest—Cegléd— Szolnok—Debrecen—Nyíregyháza közötti fővonal villamosítása is. A helyhez kötött berendezések építése mellett 1965-ben 17 villamosmozdony beszerzésére került sor. Ebből’ 13 a legkorszerűbb 3000 lóerős szilícium egyenirányító villamosmozdony. A Ganz Villamossági Művek és a Ganz-MÁVAG a napokban adta át a 20. korszerű villamosmozdonyt. Gondoskodás az emberekről A villamosítási munka nagy erőfeszítéseket kíván a felsővezeték építőktől. Télen fagyban és hóban, nyáron rekkenő hőségben kell 15—20 méter magasban a felsővezetéken dolgozni. — Örömmel mondhatom, hogy a munka meggyorsítása és az emberekről való gondoskodás érdekében a jövőben ezen a munkaterületen is tovább folytatjuk a gépesítést — hangsúlyozta Rödönyi elvtárs, majd köszönetet mondott a felsővezetékeseknek, a TBÉF dolgozóinak, a budapesti és miskolci igazgatóság, a MÁVTI, a Postatervező Intézet, a miskolci postaigazgatóság és a Posta Központi Kábelüzem dolgozóinak. Az ünnepség végén a miniszterhelyettes pénzjutalomban részesítette a villamosítási munkában kitűnt dolgozókat. (Visi) Befutott az első villamosmozdony Szerencs állomásra (MTI Foto Lajos György felv.) Irány Oroszlány December 17-én 10 óra 30 perckor Demeter László forgalmista indítótárcsája magasba lendült. Zöld utat kapott a V 55 009. számú Boco villanymozdony. Irány Oroszlány. Koncz Dénes mozdonyvezetető elindítja a próbajáratot Tatabánya-alsó és Oroszlány között. Az állandó kapcsolatot a próbajárat, a kijelölt őrhely és az indulóállomás között több hordozható URH-készülék biztosítja. — Figyelem, figyelem! 200 amperrel indulunk — hangzik az első adás. Boco, Boco, figyelem! — jön vételt igazoló jelentés az ellenőrzőállomásról... Megállunk a hegyeshalmi elágazásnál, majd következik az első terhelési próba. Sorompó nélküli utóljáró. Síposzlop — dudálni kell. A Boco 70 kilométeres sebességgel robog tovább. Rugalmas, kitűnő a pálya. Nemrég újították fel. A felső vezeték munkálatai 18,7 millió, az összes beruházás mintegy 35 millió forintba került. A pályán 80 kilométeres sebességgel közlekedhetnek a vonatok. Oroszlányban kíváncsiskodó várakozók fogadták a próbajáratot. Rövid ünnepség után Tatabánya-alsó és Oroszlány között átadták rendeltetésének a 15 kilométer hosszú, villamosított vonalszakaszt. (gregor) Tatabánya-alsó és Oroszlány között is villamosmozdonyok továbbítják a szerelvényeket 3