Magyar Vasutas, 1969 (13. évfolyam, 1-24. szám)

1969-11-19 / 22. szám

25 éves a hazai marxista politikai könyvkiadás 25 év telt el azóta, hogy Szegeden, 1944 novemberében, a Kígyó utca 1. számú házban megkezdte működését a Szik­ra Könyvkiadó. Még tombolt a világháború, még hallat­szottak az elvonuló­­ vihar ég­zengései, de Szegeden fellob­bant az a szikra, amely az összekuszált sötétségben a mai fények erőforrásait villantot­ta fel. Rettegés, bizonytalan­ság, az ismeretlen, új világtól való görcsös félelem ült az emberekben. Igazat kellett ír­ni és mondani, vezetni kellett a megtévesztett, félrevezetett embereket — a marxizmus igazával. Ezt az igazságot, szükségsze­rűséget ismerte fel az MKP Központi Vezetősége, és a föld felvételei­ alól a napfényre hozta az ideológiai, politikai munka alapvető tényezőjét, a politi­kai könyvkiadást. Az átkokkal teli fasiszta propaganda helyét elfog­lalta a történelmi igazsá­gokkal érvelő, tudomá­nyos marxizmus. A szo­cializmust, Szovjetuniót, marxizmust rágalmazó írások helyét — az igaz­ság tényei. A konkrét politikai tevékeny­ségen túl, lényeges funkciót töltött be a Szikra a tudat átalakításában, a marxizmus— leninizmus ideológiájának ter­jesztésében. A jubileum alkalmából a Magyar Újságírók Országos Szövetségének székházában Béres Andor elvtárs, a Kossuth Kiadó igazgatója adott tájékoztatót, majd Ja­kab Sándor elvtárs, az MSZMP KB osztályvezetője, a Magyar Nemzeti Galériában megnyitotta a jubileumi könyvkiállítást, s végül — — november 7-én — kegyele­tes ünnepség keretében em­léktáblát lepleztek le Szege­den. Kiemelkedett az ünnepi programból a jubileumi ün­nepi ülés, melyen dr. Móna Gyula elvtárs mondott beszé­det. Az elhangzott beszédek, a sajtó megnyilatkozásai impo­náló adatokat sorjáztak, s méltatták a Szikra örökét átvevő, továbbfejlesztő Kos­suth Kiadó tevékenységét. A 125 millió példányban megjelenő, 5620 könyv ön­magában is imponáló adat. A marxizmus klasszikusainak írásai mellett megtaláljuk a tör­ténelmi, belpolitikai, köz­­gazdasági témákat és a nemzetközi élet alapvető kérdéseit. A differenciált oktatási for­mák tankönyvei mellett nem hiányoznak az aktuális propa­gandafüzetek sem. Sikerült kialakítani a népszerű isme­retterjesztő formákat, és je­lentős helyet foglalt el a ha­ladó szépirodalom kiadása is. A Nemzeti Galéria díszter­mének tárlóin bemutatott ezer könyv idézi a múltat, repre­zentálja az elmúlt 25 év po­litikai könyvkiadását. Itt találkozhatunk a Szikra kiadásában megjelent szépiro­dalom kiemelkedő alkotásai­val is . Darvas József: Vá­ros az ingoványon, Fekete ke­nyér; Gorkij: Az anya; Fa­gya­jev: Az ifjú gárda; Nagy Lajos: A falu, A lázadó em­ber; Solohov: Új barázdát szánt az eke; Csendes Don; Urbán Ernő: Kikelet­t, hogy csak néhányat említsünk. A kezdeti lépések után a lépéstartás lett feladata a kiadónak, az elmélet eszközei­vel segíteni az új társadalom építését, felépítését. A mosta­ni számvetés új feladatok hor­dozója. A bonyolult nemzet­közi helyzet, az ideológiai küz­delmek, a szocializmus építé­se során felvetődő problémák olyan feladatot adnak a Szik­ra örökébe lépett Kossuth Kiadónak, amit betölteni, megvalósítani nemcsak tisz­tesség, hanem a marxisták kö­telessége is. (Standovár) Boros Andor, a Kossuth Könyvkiadó igazgatója ünnepi be­szédét mondja. A leleplezett emléktábla (MTI Fotó: Tóth Béla Az ünnephez méltó volt az emlékest Ötödik éve, hogy dr. Csa­nádi György közlekedés- és postaügyi miniszter a miniszté­rium alá tartozó tisztképző in­tézetek hallgatói számára sport- és­ kulturális jubileumi pályázatot hirdetett. Az 1969— 70-es oktatási évben a MÁV Tisztképző Intézet a jubileumi versenyprogram rendező inté­zete. Az első közös rendezvé­nyüket 1969. október 5-én, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 52. évfordulója al­kalmából az Északi Járműjaví­tó Törekvés Művelődési Házá­ban rendezték. Fel vörösök, proletárok! — ezzel a dallal nyitotta meg az ünnepséget a művelődési ház stúdió énekkara, majd Nyiko­laj Aszajev: Lövés az Aurórá­ról című verse után Mé­száros Vilmos, a budapesti pártbizottság közlekedéspoliti­kai osztályának vezetője mon­dott ünnepi beszédet. Az est második részében a MÁV Tisztképző Intézet hall­gatói sajátos felfogású irodal­mi összeállítást adtak elő — A forradalom a költészetben­­!­­címm­el. A versek kiválasztása, modern felfogású, bontott for­májú, több szólamú előadása méltán aratott sikert. Az ünnepség, mely az Inter­­nacionálé hangjaival ért véget, valóban az volt, aminek ter­vezték — emlékest: K. Gy. VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! A VASUTASOK SZAKSZERVEZETÉN­EK LAPJA XIII. ÉVFOLYAM, 22. SZÁM­ára 40 fillér 1969. NOVEMBER 19. i­­ jubileumi er isgyepen- Az 1960. évi tervek maradéktalan teljesítésével készülnek vasutasaink a folmadszíi­ilisi­­munkaversenyre Felszabadulásunk negyedszázados évfordulójának tisztele­tére a vasutasok is készülnek. Hegyeshalomtól Záhonyig, Ba­lassagyarmattól Szegedig munkafelajánlásokat tesznek a zök­kenőmentes forgalom, a gyorsabb áruszállítás, a balesetmen­tes munka, a gazdaságosabb üzemeltetés érdekében. A felada elsősorban az 1969-es év sikeres befejezése. Lapunkban má­r eddig is számos vállalásról adtunk hírt, de az értékes mun­kafelajánlások sora még korántsem ért véget. Vác állomáson az élüzem­­szintet 1,6 százalékkal tervezik túlteljesíteni a balesetekből származó károkat 10 százalék­kal szeretnék csökkenteni, s az anyag- és energiafogyasz­tást pedig 20 százalékkal akar­ják csökkenteni. A szertárfőnökség dolgozói és szocialista brigádjai a moz­donyok üzemvazar nélküli ki­szerelését, a széntér gazdasá­gosabb kihasználását, ócskavas és selejtpapír gyűjtését vál­lalták. A vontatási főnökség dol­gozói is csatlakoztak a fel­­szabadulási munkaver­­senyhez. Többek között a kulturáltabb utaztatást, a menetrendszerűség javítá­sát tűzték célul. A békéscsabai pályafenntar­­tási főnökség gépesített mozgó szakasza a felszabadulás tisz­teletére tett vállalásának ke­retén belül az év végéig 8,1 kilométerrel több vágányfel­­újítási munkát végez el a ter­vezettnél. A Központi Nyomtatvány­tár dolgozói az éves tervüket tíz nappal előbb kívánják tel­jesíteni, s a raktározás, leltá­rozás folytán összegyűlt elkül­dési hátralékot április 4-re fel­számolják. Az önköltség csök­kentésével összefüggésben vál­lalták, hogy az 1 tonnára eső anyagköltséget 0,5 százalék­kal, a fuvarköltségeit pedig 0,6 százalékkal csökkentik. Hatvan állomás szocialista brigádjai vállalták, hogy éves tervüket november 25-re befe­jezik. November 7 és 25 kö­zött pedig műszaki hetet szer­veznek. Lökösháza határállomás vas­utasai is csatlakoztak a jubi­leumi versenyhez. A tervfel­adatok maradéktalan teljesíté­sét, gazdaságosabb minőségi munkát vállaltak s ígérték: még nagyobb gondot fordíta­nak az általános szakmai és politikai műveltség emelé­sére. A gyöngyösi kitérőgyártó üzemben a termelési feladatok mellett nagy gondot fordíta­nak a vasutasok továbbképzé­sére. Jövőre 550 főt vonnak be a különböző oktatási for­mákba és 108 vasutas vesz részt szakmai tanfo­lyamokon. A debreceni járműjavító 175 szocialista brigádja 2000 tagjá­val versenyez a szocialista cím különböző fokozatainak elnyeréséért. Tervüket átlago­san 104 százalékra teljesítik. Az újítómozgalomban is aktívan részt vesznek, s a szocialista brigádok törődnek az újonnan belépett dolgozókkal. Gyula állomáson is megtör­téntek a jubileumi vállalások. A vasutasok szállítási torna­tervüket 110,7, a kocsikihasz­nálást 101,4, a kocsitartózko­dást 97 százalékra teljesítették. A tehervonatok indítását 100 százalékig menetrendszerűen végezték. Az évforduló tiszte­letére a balesetmentes munka mellett még jobb gazdasági eredményeket is vállaltak. Sportcsarnokot avattak Cegléden Régi óhaja teljesült Cegléd sportolóinak, sportszerető kö­zönségének. . November 6-án Gulyás János, a vasutas-szak­­szervezet titkára új sportcsar­nokot adott át. A ceglédi sportolók közel negyedszázada álmodnak ilyen létesítményről, amely egy­aránt jó körülményeket nyújt az edzésekre, s a versenyzés­re. Nyolc évvel ezelőtt merült fel először a gondolat, hogy sportcsarnokot létesítsenek, de a jelenleg átadásra került lé­tesítmény építése három évvel ezelőtt kezdődött, amikor a vasutas-szakszervezet elnöksé­gének támogatásával a Ceglédi VSE megvásárolta a zsinagóga épületét. Ezután társadalmi összefo­gással megkezdődött az épít­kezés. Üzemek, termelőszövet­kezetek dolgozói, vasutasok vállaltak munkát, s a tenni­­akarást Látva az MTS OT és a Pest megyei Tanács VB is fél-félmillió forinttal hozzájá­rult a sportcsarnok felépíté­séhez. Cegléd város felszabadulásá­­nak 25. évfordulójára befeje­ződött az építkezés, s ez első­sorban annak köszönhető, hogy a Vasutasok Szakszerve­zete a közel félmillió forintos kezdő tőke mellé újabb 1 mil­­lió forintot adott a sportcsar­nok befejezéséhez. Kellner István, a vasutas­szakszervezet kultúrnevelési és sportosztályának vezetője el­mondotta, hogy az új létesít­ményben az asztaliteniszezők, birkózók, ökölvívók és tollas­­labdázók találnak otthonra, de helyet kapnak más ceglédi egyesületek sportolói is. A ceglédi közönség is nyert az új csarnokkal, hiszen 600 né­ző a jövőben kényelmesen él­vezheti a különböző szintű sportversenyeket, s miután megjavultak a versenyzési kö­rülmények, minden bizonnyal több, magasszintű verseny rendezésére is sor kerül majd Cegléden. A sportcsarnok épülete kívülről (Geleta Pál felvétele) 3 milliós megtakarítás Debrecenben A debreceni vontatási fő­nökségnél megtartották a ne­gyedik negyedévi termelési tanácskozásokat. A vasutasok a háromnegyedévi szállítási tervek teljesítéséről, s a to­vábbi feladatokról tanácskoz­tak. A vontatási főnökség a ki­­lenchavi, 100 etkm­ tervét 101,6 százalékra, a haszonki­­lométer-tervet pedig 104,8 szá­zalékra teljesítette. A kiváló vasúti csomópont célkitűzés­ben vállaltakat maradéktala­nul végrehajtotta. A vontatá­si dolgozók ugyanis ezen­kívül az üzemeltetési önkölt­ségcsökkentésbe 100 etkm-en­­ként 10 filléres megtakarítást értek el a tervezetthez viszo­nyítva. A népgazdaságnak ez 3 millió forintos megtakarítást jelent. Marosán Pál .Francia vendégeink 1969. november 4. és 12. között hazánkban tartózkodott a CGT, a francia­­ szak­­szervezet négy fős tanulmányi delegációja Francis Beuzet országos titkár vezetésével. A delegáció tagjai: Andre Quintavalle, Jackie Maribon és Pierre Lapayre. A francia vendégek az itt-tartózkodásuk során megte­kintettek több vasúti szolgálati helyet, üze­met és szociális létesítményt. A képen Gulyás János titkár a delegáció tagjaival beszélget. (Elemző Károly felvétele) „Televíziót minden iskolának!“ A Televíziót minden iskolá-­­nak akció tovább szélesedik. Egyre több értesítés érkezik a szerkesztőségbe, szocialista brigádoktól, üzemektől, hogy televíziót adományoztak vala­mely iskolának. A pécsi TBFF szocialista brigádjai 7000 forintot adtak össze, és Palkonya község is­kolájának vásárolnak televí­ziót. Debrecen állomás dolgozói, a szakszervezeti bizottság fel­hívása alapján, Orion-televí­­ziót vásároltak a bodrogolaszi MÁV Nevelőintézetben tanuló vasutasgyermekeknek. A szombathelyi járműjaví­tóban a VII. műhelybizottság, illetve a megmunkáló osz­tály szakszervezeti és párt­­alapszervezetének vezetői kez­deményeztek gyűjtést. S a me­gyei tanács oktatási osztályá­nak javaslatára a Vas megyei Tanakajdi általános iskolának vásároltak televíziót. A debreceni MÁV-igazgató­­ság, Kandó Kálmán szocialis­ta brigádjának kezdeményezé­sére a debreceniek a püspök­ladányi, az Újtelepi és a Pe­tőfi Sándor Általános Iskolát ajándékozták meg Orion-tele-­­­vízióval.

Next