Magyar Vasutas, 1974 (18. évfolyam, 1-24. szám)

1974-01-03 / 1. szám

SZOT-támogatás három vasutas ifjúsági klubnak Az ifjúsági klubok támoga­tására egymillió forint hozzá­járulást szavazott meg a SZOT titkársága, s az erről szóló ha­­tározzatot Szabó Antal, szak­­szervezetünk főtitkára is meg­kapta. A SZOT központi alapjából biztosított egymillió forintból a Vasutasok Szakszervezetéhez tartozó ifjúsági klubok közül 20 000 forintot utaltak át a miskolci csomópontnak, illetve a miskolci Vörösmarty MÁV Művelődési Ház keretében mű­ködő ifjúsági klub részére Ugyancsak húszezer forintot kaptak Kiskunhalas állomás fiataljai klubéletük kulturális céljaira. A békéscsabai csomó­pont ifjúsági klubja pedig 6000 forintos hozzájárulásban része­sült. A SZOT titkárságától kapott anyagi támogatás rendeltetés­­szerű felhasználásáról lapunk­ban a későbbiek során még részletesen beszámolunk. FARAGJÁK A DOMBOT Meggyorsul a közlekedés Húszezer köbméter földet mozgattak meg eddig Nyugat- Magyarország folyamatban lé­vő legnagyobb vasút-korszerű­­sítési munkálatánál, az oszkói domb „lefaragása” során. Ere­detileg alagutat akartak fúrni a domb gyomrába, ez azonban igen nagy beruházást igényel­ne. A szombathelyi igazgató­ság 110 millió forintot költ a több évig tartó munkára. Új nyomvonalat építenek a dom­bon keresztül, amely 1,3 kilo­méterrel rövidebb lesz a régi­nél. Bevágással képezik ki az új nyomvonalat, azaz „lefarag­nak” valamennyit az oszkói dombból. Mindez hatalmas földmunkával jár. A gépek mintegy félmillió köbméter földet mozgatnak meg. A korszerűsítés folytán meg­gyorsul a­­közlekedés Nagyka­nizsa és Szombathely között. VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLETEK! A VASUTASOK SZAKSZERVEZETÉNEK LAPJA XVIII. ÉVFOLYAM, 1. SZÁM ARA 50 FILLÉR 1974. JANUÁR 3. DECEMBER 13-ÁN Az Utasellátó Vállalat munkájáról tárgyalt a központi vezetőség A szakszervezet központi ve­zetősége december 13-i ülésén az Utasellátó Vállalat szolgál­tatásainak színvonaláról, va­lamint a vállalat dolgozói élet- és munkakörülményeinek­ ala­kulásáról szóló jelentést tár­gyalta. A napirend előadója Tóth László, az Utasellátó Vál­lalat főigazgatója volt. Részt vett a tanácskozáson Rödönyi Károly államtitkár is. Mint a jelentés leszögezi, a vállalat üzletpolitikájának alapja a tömegközlekedésben részt vevők színvonalas ellátá­sa, olcsó árakon. Áruforgal­muk a bázishoz képest 1973- ban várhatóan 6,4 százalékkal emelkedik. Különös gondot fordítanak az ételforgalom nö­velésére. A kocsma jellegű üz­leteket fokozatosan bisztrósít­­ják. Az ellátás bővítése érde­kében egyre több helyen tér­nek át az előre gyártott, fél­kész ételek alkalmazására. Az előre csomagolt készítmények részaránya az ételforgalmon belül több mint 60 százalék. Hátráltatja a még gyorsabb fejlődést a korszerű csomago­lóanyagok esetenkénti hiánya. Nem kielégítő az ellátásuk jó minőségű pék- és hentesáru­ból sem. Az üdítőital-forgalom fejlő­dési üteme kiemelkedő. Jelen­tős összegeket fordítanak a hűtőkapacitás bővítésére. Sok szó esett a vita során a szeszesital-értékesítésről. A kulturált formában történő szeszárusítás nem ellentétes a vállalat kereskedelmi felada­taival. A vállalat mégis sok helyen megszüntette a szeszes­ital -kimérést. Pedig a szeszki­vonás negatívan hat a válla­lat fejlesztésére, emellett a dolgozók keresetcsökkenését eredményezi. A vállalat munkájának leg­fontosabb részét a mozgószol­gálat alkotja. Ez okozza a leg­több problémát is. Nagy gond a kocsipark avultsága. Fon­tos fejlesztést jelent a gáz­üzemre átállás és a bisztróko­csipark kiépítése. Színvonal­emelkedést jelent a modern csomagolású Szendvicsek áru­sítása, s egyes vonalakon a mi­ni bárkocsi beállítása. Ennél az üzemágnál legna­gyobbak­­ a létszámgondok. Nagy a munkaerőhiány és a fluktuáció. Sok a túlóra, hosz­­szú a távollét. Baleseti szem­pontból is nagyobb a veszély, mint a vendéglátóiparban. A jelentés kiemeli, hogy a szolgáltatás fontos tényezője az eladók kulturált munkája. A munkaerőhiány miatt nem mindig nyílik mód arra, hogy megfelelően szakképzett dol­gozók kerüljenek fel­vételre. Az ellenőrzés szaporításával ugye­(Folytatás a 3. oldalon) ­ A legkorszerűbb technika is igényti az újítók ötleteit, javaslatait Január 16-án tartják országos tanácskozásukat a vasutas újítók és feltalálók Kétszeresen időszerű most,­­hogy méltassák az újítók ér­demeit: 1973-ban volt huszon­öt éves az újitodm­ozgalom és 1974 január 16-án tartják or­szágos tanácskozásukat a Tö­rekvés Művelődési Központ­ban a vasutas újítók, feltalá­lók. A székesfehérvári vontatási főnökségnél — új, korszerű mozdonyóriások között járva — azt kutattuk, kérdezgettük: mi szükség van újításra, észr szerűsítésre, amikor a modern vontatójárművek, gyártásánál, sőt, már a tervezésénél is ki­váló szakemberek, kollektíváik legjobb ötleteit hasznosítják? A válaszokból egyértelműen kiderült, hogy nagyon is nagy szükség van minden jó elgon­dolásra, újítási javaslatra, mert csak így érhető el, hogy a mil­liós értékű gépek minél rövi­debb ideig­­ álljanak, olykor csupán egy-egy kisebb javítás miatt. Németh Judit, a főnökség újítási előadója elmondta, hogy az újítómozgalom első évében — 1949-ben — tizennégy újí­tást adtak be a fehérvári von­tatásnál, ebből három került megvalósításra. Tizenöt évvel később, 1963-ban, a benyújtott 21 javaslatból 17-et fogadtak el és valósítottak meg, egy évvel ezelőtt, pedig 45:29 volt az arány. 1973-ban mintegy 80 újítást adtak be a főnökség dolgozói, sz ebből 13 az októberi újítási hónap idejére esik. A legjobb újítók közé tarto­zik Heresznyei Ferenc, a tmk csoportvezetője. Neki 32 díja­zott újítása volt eddig, s eze­kért 14 000 forint újítási díjat kapott. Legjelentősebb ész­­szerűsítése mintegy 50 000 fo­rint haszonnal­ járt. Azelőtt targoncán szállították az ola­jat a mozdonyokhoz, most pe­dig az ő javaslata nyomán a gőzfűtési csőhálózat közbeik­tatásával pillanatokon belül megkezdhető a Diesel-mozdo­nyok faltöltése. Ugyanez a ve­zeték a fáradtolaj leszívására is alkalmas. Jónevű párost alkot Varga János és Kozár János. Ők szinte mindig együtt újítanak. A közelmúltban az úgyneve­zett „királycsaprészek”-hez ügyes gépet szerkesztettek, amivel nyolc órán belül ki lehet javítani az M40-es és az M44-es Diesel-mozdonyok forgócsapjait. Rákos István, a Diesel-vil­lamossági ák művezetője meg sem tudja számolni, hány újí­tása volt máig. Érdekes szoká­sa, hogy a munka közben elő­forduló problémákat gyorsan papírra veti, s azt a szemüveg­­tokjába­ teszi. Amikor segély­­kocsira osztják be ügyeleti szolgálatra, akkor van ideje a problémák megoldásán gon­dolkozni. A legutóbbi ügyelet alk­almával hat újítási javas­lat pattant ki a fejéből. Ta­pasztalta például, hogy javítás esetén igen nehéz a motort kivenni a mozdony alól, ezért megfelelő süllyesztőt szerkesz­tett, amely lényegesen köny­­nyíti, egyszerűsíti­­a munkát. Az újítók általában harmin­con felüli, tapasztaltabb szak­emberek. Fodor György mo­torszerelő azonban 24 évesen is „beállt a sorba”. Október­ben, az újítási hónapon hat javaslatot nyújtott be, s szin­te valamennyi igen sikeresnek ígérkezik. Mészáros Gyula, a fehérvá­ri vontatási főnökség többször kitüntetett kiváló újítója szá­mos megvalósult javaslata kö­zül arra a hóekére a legbüsz­kébb, amelyet a szovjet gyárt­mányú M62-es mozdonyokra konstruált. Hóekéjét már a csehszlovák vasutakon is al­kalmazzák,­­ ezenkívül több európai vasút is élénken ér­deklődik iránta. Folytathatnánk tovább a sort az újítók és újításaik is­mertetésével, de úgy gondol­juk, meggyőzően válaszoltunk így is a cikkünk elején feltett kérdésre. Újítani érdemes és szükséges. S mindenütt úgy kell segíteni a mozgalom rész­vevőit, ahogyan ezt Székes­­fehérváron teszik. Balogh József Új létesítménnyel gazdagodott Zoltán vezérigazgató-helyettes lizációs pavilont, a MÁV Budakeszi Tüdőgyógyintézete. December 14-én Szűcs ünnepélyesen adta át a külsőleg is szép, jól felszerelt rehabi­(Laczkó Ildikó felvétele) Sikerekben gazdag, békés, boldog új esztendőt kívánunk orimóinknak, minden vasutasnak, ny­ugdíjasnak és kedves hozzátartozóiknak ! A GONDOS FELKÉSZÜLÉS EREDMÉNYE: zavartalanul, baleset nélkül bonyolódott le az ünnepi forgalom A M­ÁV-vezérig®­zga­tóság üzemi szakosztályai és a vas­­útigaz­gatóságok az év végi személyforgalmi célok kitűzé­sénél, az elmúlt évek tapasz­talataiból kiindulva, minden részletre kiterjedően készül­tek fel a nagy erőpróbára. En­nek egyik , eredménye volt, hogy a műszaki szakszolgálat meggyorsította a járműjavító üzemekben és a kocsiszolgála­ti főnökségeknél a mozdonyok s a személykocsik javítását. December 21-ig mindenütt teljesítették havi javítási ter­vüket. A budapesti személypálya­udvarokon az ünnepi forgalomra 1850 személykocsi állt rendel­kezésre, ehhez, az öt vidéki, igazgató­ság további tíz szerelvényt küldött kisegítésként, így az igényeknek megfelelő nagysá­gú szerelvényeket lehetett ki­állítani. A budapesti vasútigazgató­­ság központi takarítócsoportja jóval az ünnepek előtt elvé­gezte a Keleti, a Nyugati, a Déli, a Kelenföldi pályaudvar és Józsefváros állomás nagy­­takarítását. Hasonló módon jártak el a vidéki vasútigaz­­gatóságok a nagyobb gócponti állomásokon is. A személyko­csik külső és belső takarítá­sát ugyancsak jól megszer­vezték. A személypénztárak előtt is megszűnt a torlódás, a sor­­banállás. A budapesti pálya­udvarokon és­ az utazási iro­dákban elővételben eladott me­netjegyek mennyisége az 1972. évi 110 ezerrel szemben — december 23-ig — elérte a 308 ezret. A helybiztosítással közlekedő belföldi expressszvonatok hely­jegyeinek 90 százalékát, több mint 31 ezret adták el elő­vételben. Az ünnepek alatt közlekedő belföldi helyjegyes vonatok kihasználtsága 93,9 százalékos volt Az ünnepi forgalom már december 21-én, pénteken délben megkezdődött, valami­vel előbb, mint ahogy a köz­pontilag szabályozott ünnepi munkarendből következtetni lehetett volna. Emiatt kisebb zsúfoltság keletkezett a buda­­pest—miskolci vonalon köz­lekedő 2314 és a 2316 számú vonatoknál. Az utaslemaradá­­sokat azonban gyors intézke­désekkel megelőzték, a Hat­vanból Nyíregyházára indí­tott 416/2316 II. sz. vonat ter­­ven kívüli forgalomba helyezé­sével. A továbbiakban csak a tervezett mentesítő vonato­kat indították. A belföldi távolsági vona­tok kihasználtsága 100—110 százalék között váltakozott. Ilyen módon az utasok 95 szá­zaléka részére tudtak ülőhe­lyet biztosítani. December 23- ra már csokiként a forgalom, ennek következtében a kele­­biai vonalon négy mentesítő vonatot nem indítottak el. A nemzetközi forgalomban rendkívül erős utasáramlás je­lentkezett Bécs—Budapest— Belgrád, Bécs—Budapest—Bu­karest, valamint észak—dél irányban Berlin—Belgrád kö­zött. A kényelmes utazás­ ér­dekében a vonatokat 20­ ko­csiból álló szerelvényekkel in­dították. December 21-én Belg­­rádba, 23-án pedig Bukarestbe a Meridián, illetve a Balti Orient expressz vonatot men­tesítették. Az Utasellátó Vállalat a december 23-án 0 órától 26-án 24 óráig a belföldi vonatokon teljes egészében szüneteltette a szeszes ita­lok árusítását. A vonatokon bőséges üdítőital­ellátásról gondoskodott, a bü­fékocsikban poharas tejet és kakaót is kiszolgáltak. December 21—25. között, no­ha csaknem 100 mentesítő vo­nat közlekedett, a vonatok me­netrend szerinti közlekedése 96,3 százalékos volt. Jelentős része volt ebben a kedvező időjárásnak is. Az ünnepi for­galom alatt személyszállító vo­nattal baleset nem történt. Ez a végrehajtó szolgálat fegyel­mezett, utasítás szerinti szol­gálatát dicséri. Utasbaleset sem fordult elő. Mindent egybevetve az elő­ző évinél nagyobb ünnepi sze­mélyforgalom, amelyet a pénz­ügyi eredmények is igazolnak, sikeresen zajlott le. A buda­pesti személypályaudvarok pénztári bevétele december 21—24. között az 1972. évi 12 millió 210 ezer forinttal szem­ben az idén 15 millió 940 ezer forint volt. Szász Ferenc

Next