Magyar Vasutas, 1978 (22. évfolyam, 1-25. szám)

1978-01-14 / 1. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! A VASUTASOK SZAKSZERVEZETÉNEK LAPJA XXII. ÉVFOLYAM, 1. SZÁM ARA: 70 FILLÉR 1978. JANUÁR 14. Borbély Sándor látogatása a vasutas-szakszervezetben December 29-én, Borbély Sándor, az MSZMP Központi Bizottságának titkára szak­­szervezetünk központjába lá­togatott és részt vett az el­nökség kibővített ülésén. A magas rangú vendéget elkísér­te Baranyai Tibor, a Közpon­ti Bizottság osztályvezető-he­lyettese és Kecskés Sándor, a Központi Bizottság munka­társa. Az elnökség kibővített ülé­sén részt vett Szűcs Zoltán, a MÁV vezérigazgatója, Nagy Károly, a Vasúti Főosztály pártbizottságának titkára és Kiss Károly, a budapesti vas­­útigazgatóság vezetője. Az ülést Koszorús Ferenc főtitkár nyitotta meg. Üdvö­zölte az elnökséget, a meghí­vott vendégeket, majd részletesen beszámolt szakszervezetünk elmúlt kétévi munkájáról, vala­mint a vasút időszerű gazdasági feladatairól, különös tekintettel az áru­­szállításra. Mint mondotta: a vasutas szakszervezet IX. kongreszusát követően a ter­melést segítő, továbbá az ér­dekvédelmi és érdekképvise­leti tevékenység ellátása mel­lett saját munkánk tökélete­sítése volt a legfőbb célki­tűzés. Szakszervezeti szer­veink, az alapszervezetektől a központi vezetőségig, a hatá­rozatok szellemében eredmé­nyesen dolgoztak. A termelést segítő tevé­­k­enység értékelésénél külön kiemelte a jubileumi munka­verseny keretében elért mun­kasikereket Hangsúlyozta, hogy a vasút elmúlt évi szál­lítási csúcsteljesítményének elérésében nagy szerepe volt annak, hogy a szolgálati he­lyek gazdasági és mozgalmi vezetőinek sikerült ráirányí­tani a figyelmet a legfonto­sabb feladatokra. J­ dolgo­zók pedig egész évben, de kü­lönösen az őszi hónapokban, kitartó munkával, becsület­tel teljesítették vállalásaikat. A főtitkár beszámolóját vi­ta követte, melyben felszólalt Borbély Sándor, a Központi Bizottság titkára is. Elöljáró­ban köszönetet mondott azért, hogy részt vehetett az ülé­sen, majd átadta az MSZMP Köz­ponti Bizottsága és Ká­dár János elvtárs — az elnökségnek és a vasutas dolgozóknak szóló — sze­mélyes jókívánságait. Tol­mácsolta továbbá a Köz­ponti Bizottság elismeré­sét és köszönetét is azért az eredményes, rendkívül nagy erőfeszítéseket igény­lő munkáért, amit a vasu­tasok 1977-ben végeztek. Ezután olyan kérdésekkel foglalkozott, melyek közvet­ve, vagy közvetlenül kapcso­lódtak a főtitkári beszámoló­hoz, illetve az azt követő vi­tában elhangzott észrevéte­lekhez.­ A vasutas-szakszervezet munkáját úgy ítélte meg, hogy kiegyensúlyozott, az el­nökség és a központi vezető­ség döntései megalapozottak. A szakszervezet behatóan foglalkozik a vasutasok ér­dekvédelmével, a különböző fórumokon igényesen, közelí­tik meg a közlekedéspolitikai kérdéseket. A vasútról szólva kijelen­tette: hazánkban a nemzetközi munkamegosztás is azt kí­vánja, hogy tervszerűen fejlődjön. A Központi Bizottság titká­ra végezetül néhány időszerű gazdaságpolitikai kérdésről tájékoztatta az elnökséget. Koszorús Ferenc főtitkár a szakszervezet múlt évi munkájáról ad tájékoztatást (Laczkó Ildikó felvétele) Nagykanizsától Letenyéig Nagykanizsától Letenyéig terjed a nagykanizsai vontatá­si főnökség József Attila vil­lanyszerelő szocialista brigád­jának a munkaterülete. A ti­zenhárom villanyszerelőből és három segédmunkásból álló kollektíva az állomások villa­mos berendezéseit tartja kar­ban. Az 1960-ban alakult bri­gád élenjár a társadalmi mun­kák teljesítésében. Legutóbb például felújították a kanizsai tartalékvágányok gőzellátását biztosító csővezetéket, továbbá a 63-as őrházhoz 150 méter hosszú vízvezetéket és 800 mé­ter légvezetéket építettek ki. Ezenkívül három kommunista műszakot szerveztek. A brigád tagjai sok időt for­dítanak az önképzésre, együtt járnak színházba és a múzeu­mokba. Közülük egy marxista -leninista egyetemre, kettő középiskolába, egy dolgozójuk pedig szakmunkásképzőbe jár. Elhatározták, hogy a Nagy Ok­tóberi Szocialista Forradalom 60. évfordulója tiszteletére in­dított munkaversenyt tovább folytatják. DOLGOZZ HATÉKONYAN! Megreformált" munkarendszer Követésre méltó kezdeményezés Szombathelyen A szombathelyi járműjavító gazdasági és politikai vezetői, illetve az üzem munkáskollek­tívái felismerték, hogy az idei évben csak akkor tudnak ele­get tenni a megnövekedett fel­adatoknak, ha mozgósítják tar­talékaikat. Figyelmüket tehát felkeltette a Dolgozz hibátla­nul! munkarendszer, amely — ellentétben a hiedelmekkel — nem más, mint logikusan fel­épített vezetési elgondolás. Mű­szaki, gazdasági, szervezési és nevelési intézkedések összefüg­gő rendszere, amely a hibák, veszteségidők megelőzésére, il­letve csökkentésére és a mun­ka hatékonyságának növelésé­re irányul. Ennek megértése, a lényeg fel­ismerése késztette a szombat­­helyi járműjavító kollektíváját arra, hogy e munkarendszer nevét is megváltoztassák. Mivel többről van szó, mint hibátla­nul dolgozni — ami esetenként az optimálisnál nagyobb ön­költséggel járhatna — a Dol­gozz hatékonyan! elnevezést választották. A meghatározott célok is­mertetésére széles körű felvi­lágosító, tudatformáló munka kezdődött a járműjavítóban, mind a vezetők,, mind a beosz­tottak között. Ebben megértő partnernek bizonyultak a szo­cialista brigádok. Cselekvő és kritikus magatartásuk eredmé­nyeként 170 javaslat általuk került a már elkészített, úgy­nevezett hibakatalógusba. Ez is bizonyítja, hogy az üzemi demokrácia kiszélesítése alap­vető a DH-munkarendszerben. Mnkásgyűlés Miskolcon MEGTARTJÁK A JUBILEUMI MUNKAVERSENY LENDÜLETÉT Mun­kásgyűléssel­ fejezték be az évet a miskolci jármű­javítóban. A gépi megmun­káló csarnokban december 29-én, megtartott értekezleten Szabó Ferenc osztályvezető méltatta az üzem dolgozóinak a jubileumi munka­verseny­ben tanúsított helytállását, és ismertette az elért eredmé­nyeket. Eszerint az 1977. évi tervet 105 százalékra teljesí­tették, s a termelékenységet 2,5 százalékkal növelték. Az őszi forgalom időszakára ter­ven felül vállalt 270 teher­kocsi helyett 335-öt adtak át kijavítva a forgalomnak. Ugyancsak terven kívül 700 teherkocsi futójavítását is elvégezték. A dolgozók újítá­sai révén, 5 százalékkal csök­kentették a teherkocsik üzembeli tartózkodási idejét. A munkásgyűlésen Paál Attila, az szb közgazdasági bizottságának vezetője ismert­­tette a Láng Gépgyár dol­gozóinak felhívását, majd a dolgozók bejelentették, hogy csatlakoznak a felhíváshoz: tovább folytatják a munka­versenyt, a Kommunisták Magyarországi Pártja meg­alakulásának 60. évfordulója tiszteletére. Király Tibor tudósítása sze­rint a GySEV Sopron állo­másának dolgozói a december 21—22—23-án megtartott ter­melési tanácskozáson — te­hát a Láng gyári felhívást is megelőzve —, elhatározták, hogy megőrzik a jubileumi munkaverseny lendületét. A szocialista munkaverseny to­vábbfejlesztéseként a GySEV- nél most kétéves versenyidő­szak kezdődik a Magyar Ta­nácsköztársaság 60. évfordu­lójának méltó megünneplése jegyében. BIZTONSÁGOSAN, KULTURÁLTAN... Ismét remekeltek a vasutasok A karácsonyi és az újévi forgalom gyorsmérlege Előző számunkban jelentet­tük, hogy a karácsonyi forga­lom lebonyolítása zavartalan volt. A MÁV minden részlet­re kiterjedő, gondos szervező munkája, a vasutasok helytál­lása lehetővé tette, hogy az utasok kellő számú mentesítő vonat igénybevételével, jól fűtött, kivilágított kocsikban jussanak el úticéljukhoz. Most már elmondhatjuk, hogy ugyanilyen sikeres volt az újévi forgalom lebonyolí­tása is. Mi sem jellemzőbb er­re, mint az, hogy amint meg­enyhült az idő, megkezdődött a szerelvények külső mosása. Ezt ugyanis a karácsony előtti fagyok miatt nem lehetett el­végezni. A Nyugati kocsimosó például karácsony másnapjá­tól december 31-ig mintegy 50 szerelvényt mosott le. Az újévi forgalom egyébként kisebb volt, mint a karácsonyi, mert a két ünnep között so­kan visszautaztak. Január 2-án azonban az előirányzottakon felül még így is szükség volt két többletvonat közlekedte­tésére. Ezekkel és az időköz­­be­n beállított többletmentesí­­tőkkel együtt összesen 222 mentesítő vonat közlekedett az ünnepi forgalomban. Ezzel az igényeket kielégítették. Az idejében kifejtett propa­ganda hatására az elővételben eladott jegyek száma elérte a 150 ezret. Az ülőhely-biztosí­tással közlekedő expresszvo­natok jegyeinek több mint 50 százalékát elővételben váltot­ták meg. A helyjegyek iránti nagy érdeklődésből és az egyéb körülményekből a MÁV Vezérigazgatóság 8. szakosztá­lyának személyszállítási osz­tályán azt a tanulságot von­ták le, hogy a jövőben az ünnepi forgalom alkalmával elsősorban a gyors- és expresszvonatok mentesítésé­ről ajánlatos gondoskodni. A végrehajtó szolgálat'­­IS munkáját, dicséri az is, hogy személyszállító vonattal bal­eset nem történt. A menet­rendszerűség pedig december 21—31. között kedvezőbben alakult a decemberi átlagnál, sőt az előző év hasonló idő­szakánál is. A menetrendsze­rűség hálózati átlaga a tavalyi 93,5 százalékkal szemben 95,1 százalékra emelkedett. Ez arra is utal, hogy nem­csak a budapesti vasútigazga­­tóság, amelyre a tennivalók nagy része hárult, hanem a vidéki igazgatóságok is jól fel­készültek, a szükséges intéz­kedéseket megtették és az ün­nepi forgalmat minden zavar nélkül, jól bonyolították le. Még egy, nem elhanyagol­ható tanulság: a budapesti személypályaudvarokon az ön­kéntes mozgó informátorok beállításával az utastájékozta­tás és -irányítás jobban sike­rült, mint az előző évikben. A menetjegyek kiadása a Déliben is zavartalan volt (Laczkó Ildikó felvétele) MEGKEZDŐDÖTT AZ ÁTÉPÍTÉS Két évre lezárták a Nyugati csarnokát Új forgalmi rend a pályaudvaron Alig zajlott le az ünnepi forgalom, január 9-én lezár­ták a Nyugati pályaudvar csar­­nokát, hogy hozzáfogjanak az Eiffel mérnök tervezte műem­léképítmény elavult szerkeze­tének felújításához. A csarnok lezárásával megváltozott a pályaudvar forgalmi rendje. Az utasok január 9-e után a Váci úti bejáraton — a Lenin körútról a posta felőli oldalon kiképzett közlekedési sávon, a csarnok kikerülésével — jut­hatnak a külső, azaz a betűs és a számozott vágányokhoz. A keresztirányú közlekedést a csarnok végfala előtt ideigle­nesen járdának kiképzett, le­fedett vágányokon bonyolítják le. Mivel az építkezés ideje alatt a csarnok vágányaira szerelvények nem tudnak be­állni, több elővárosi vonat 1979. december 15-ig csa­k a pe­rempályaudvarokig közle­kedik, így Budapest—Angyalföld ál­lomásig jön Esztergomból két pár vonat. Rákosrendezőre fut be a Nagymarosról 13 óra 15 perckor érkező személyvonat, és ugyanonnan indul 14 óra 41 perckor a Vácig közlekedő sze­mélyvonat. A Veresegyház— váci vonalon közlekedő vona­tok közül három fordul visz­­sza Rákospalota—Újpest állo­másról. Munkanapokon a ceg­lédi vonal négy helyi személy­­vonata Budapest—Zugló meg­állóhelyig közlekedik, míg a lajosmizsei vonalon két vonat­párt­ érint ugyanez a korláto­zás. A menetrendet úgy tervez­ték meg, hogy a perempálya­udvarig közlekedő szerelvé­nyeket 6—12 percen belül kö­vesse olyan szerelvény, amely­re átszállva az utasok bejut­hatnak a Nyugatiba. Az építkezés miatti kor­látozás nem érint egyetlen belföldi expressz-, gyors- és távolsági személyvona­tot sem, viszont a Balt-Orient exp­ressz a Nyugati helyett a Ke­leti pályaudvarra érkezik, vál­tozatlan menetrenddel. A Sza­bolcs expressz Csapig közleke­dő, a Szovjetunióba kilépő ko­csijait pedig a Tokaj expressz továbbítja majd a Keletiből. A Keleti pályaudvar túlter­heltsége miatt január 9. óta egy tápiószecsői és három nagykátai vonat B­udapest- Józsefvárosból indul, és három nagykátai elővárosi vonat oda érkezik.

Next