Magyar Vasutas, 1979 (23. évfolyam, 1-25. szám)

1979-01-13 / 1. szám

SZÁZMILLIÓS BERUHÁZÁS Kitüntették az építőket A záhonyi átrakókörzet komplex irányításának megva­lósítása új állomásához érke­zett. Január 4-én adták át rendeltetésének a központi üzemirányító épületet és szá­­rmítógép-központot. Az ünnep­ségen megjelent és beszédet .–mondott Gulyás János, a­z MÁV vezérigazgató-helyettese. A mintegy százmillió forin­tos beruházás jelentősége ab­ban van, hogy a számítógé­­­pes információs rendszer ki­dolgozásával és az irányítás egységessé tételével lehetőség nyílik a még hatékonyabb munkára. Az ötezer négyzet­­méter alapterületű épületet a­­MÁVTI tervei alapján a Ke­let-magyarországi Közmű- és Mélyépítő Vállalat 1975. no­vemberében kezdte építeni, s határidő előtt elkészült vele. A négyemeletes épületben kap helyet az átrakókörzet üzem­főnökségének irányító appará­tusa, valamint a számítás­­technikai üzemegység. A belső szerelések után várhatóan 1980-ban építik be az első, nagyteljesítményű számítógé­pet, amely a Szovjet Vasutak­kal egyeztetve a kocsileszámo­­lás, az elszámolás gépesítését is megoldja, valamint elősegí­ti az automatikus irányítási rendszer bevezetését. Az épületet Rigó Zoltán üremigazgató és Perei József, a MÁVSZÜ igazgatója vette át, majd bemutatta a vendé­geknek. Az ünnepség során kitünte­tések átadására került sor. A közlekedési- és postaügyi mi­niszter kiváló munkáért ki­tüntetésben részesítette Kere­kes Imrét, a kivitelező KE­­MÉV igazgatóját, miniszteri dicséretet kapott Vitesz Ká­roly, a beruházási felügyelő­ség dolgozója. Vezérigazgatói dicséretet kapott Jambrik Já­nos művezető, Varga János főépítésvezető és Tóth Mária előkészítő, KEMÉV-dolgozók, Vajk Ildikó belsőépítész és Zádor Zoltán létesítményi fő­mérnök, MÁVTI. Az építésügyi és városfej­lesztési miniszter kiváló munkáért kitüntetést adomá­nyozott Urbán Mihály ács bri­gádvezetőnek és Jambrik Já­nos művezetőnek, a KEMITV dolgozóinak, miniszteri dicsé­retet kapott Markó Zoltán tervező, MÁVTI és Groska Ti­bor asztalos üzemvezető, KE­­MÉV. KTE Filmnapok A Közlekedéstudományi Egyesület Vasútépítési és Pá­lyafenntartási Szakosztálya jól sikerült filmbemutatót rendezett a Vasúti Főosztály konferenciatermében. A be­mutató keretében összesen 26 hazai, szovjet, francia, oszt­rák és német filmet vetítettek. A bemutatott filmek a vas­úti felépítmény építésével, fenntartásával, új hídépítési módszerekkel, kitérők, pálya­udvarok, alagutak építésével, a munkák gépesítésével fog­lalkoztak. A bemutatott filmek közül különöse­n nagy sikert arattak a BAM vasútépítéssel, a Montparnasse, Grigny, Saint Cloud pályaudvarok átépíté­sével és az osztrák építővonat munkájával foglalkozó filmek. A filmnapokon összesen mintegy 400 érdeklődő vett részt VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! A VASUTASOK SZAKSZERVEZETÉNEK LAPJA XXIII. ÉVFOLYAM, 1. SZÁM ÁRA: 70 FILLÉR 1979. JANUÁR 13. A központi vezetőség napirendjén: az 1979. évi­­ és a munkavédelmi helyzet Az óévben, december 29-én, a MÁV vezérigazgatóságának konferenciatermében tartotta utolsó ülését szakszervezetünk központi vezetősége. A testü­let a vasutasok 1979. évi bér­­fejlesztését, valamint a MÁV, a GySEV és az Utasellátó Vállalat munkavédelmi hely­zetét vitatta meg. A bérfejlesztésről, a vasuta­sok bérének alakulásáról Mes­ter Alajos vezérigazgató-he­lyettes tájékoztatta az ülés résztvevőit. Hangsúlyozta, hogy az 1979. évi bérfejlesztések­nél biztosítani kell, hogy ápri­lis 1-ig minden dolgozó bére elérje a szakmai bértáblázat­ban meghatározott alsó határt. Az arányok tartása végett azonban kiemelt bérfejlesztés­ben részesülnek azok a fizi­kai dolgozók, akiknek kerese­te ennek az intézkedésnek és a műszakpótlék bevezetésének hatására nem növekedne. Fo­kozottabb fejlesztésre van szükség az elmúlt években hátrányos anyagi körülmé­nyek közé került középvezetők bérezésében. A bérfejlesztéssel egyidőben egyszerűsítik a ko­rábban sok panaszra okot adó utazószemélyzeti teljesítmény­bérezést is. Ezután Karcsa József, a vas­utas-szakszervezet titkára lé­pett a mikrofonhoz. Felszóla­lásában elemezte többek kö­zött a vasutasok bérezésének idei alakulását, amit megfe­lelőnek értékelt. Utalt arra, hogy a bérszínvonal növeke­dése — a műszakpótlékot is beleszámítva — átlagosan el­érte a 8,8 százalékot. Ugyan­akkor a vasút főbb gazdasági mutatója romlott. Nőtt pél­dául a kocsifordulóidő, a gép­­re várások száma és gyakori volt a kocsihiány. A munka­erőgazdálkodás kritikája, hogy a tervezett 20 százalékos túl­óracsökkenés helyett további 4 százalékos növekedést mutat a mérleg. — Ebben az évben — hang­súlyozta a titkár — a vasút feladata nem a rekordteljesít­mény hajszolása lesz, hanem a minőségi követelmények tel­jesítése, a személyszállítás színvonalának emelése. Az előzetes számítások szerint az utasforgalom tovább csökken, az árumennyiség pedig csak minimálisan nő. A kulturált utazás feltéte­leinek megteremtése jogos la­kossági igény. Hatékony intéz­kedéseket kell hozni a vona­tok menetrend szerinti közle­kedtetésére, a szolgáltatások színvonalának emelése érde­kében. Ebben a fontos társa­dalompolitikai igény kielégí­tésében a szakszervezetnek is többet kell tennie. Ezért a gazdasági vezetők ne vegyék zaklatásnak, ha a jövőben tü­relmetlenebb lesz a szakszer­vezet és élesebben bírálja a hibákat. A szakszervezet titkára ez­után kitért a népgazdasági fel­adatokra, a gazdálkodás nehe­zebb körülményeire. Leszögez­te, hogy a népgazdasági gon­dok megoldásának a vasuta­sok sem lehetnek külső szem­lélői, mert a szabályozók alól a vasút sem kivétel. Mindent el kell követni, hogy az eset­leges szállítási többletigényt a jövőben is kielégítsük. — A szakszervezeti aktivis­ták nem feledkezhetnek meg a dolgozók közvetlen érdek­­védelméről sem­­— folytatta Karcsa József. — Még határo­zottabban kell fellépni a mér­téktelen túlóráztatás, a pihe­nőnap nélküli túlterhelések ellen. A termelést segítő tevé­kenység alapvető formája a szocialista munkaverseny, a brigádmozgalom fejlesztése. Felül kell vizsgálni a követel­ményrendszert, a különböző elismerési formákkal szemben pedig nagyobb minőségi köve­telményt kell állítani. Kitün­tetésben csak az arra legérde-­­­mesebb kollektívák részesül­hetnek. A dolgozók eredmé­nyesebb mozgósítása, tájékoz­tatása­ érdekében az eddiginél több információra, adat- és érvgyűjtésre van szükség. Ezután a szakszervezet tit­kára elmondotta, hogy a szo­ciális körülmények gyors üte­mű fejlesztésére nincs lehető­ség, de a termelői beruházá­sokkal egyidőben történő szo­ciális létesítmények megvaló­sításához továbbra is ragasz­kodik a szakszervezet. Nem lehet megengedni, hogy a ter­vezett szociális, kulturális és munkavédelmi beruházások megvalósítása háttérbe szorul­jon. Nekünk kell a jövőben is kezdeményező lépéseket tenni annak érdekében, hogy a vasúti közlekedés teljesítő­képességének és színvonalának emelése — a közlekedéspoliti­kai koncepció elvárásainak megfelelően — közüggyé vál­jon és azt a fuvaroztatók, a szolgáltatásokat igénybevevők is elősegítsék. A központi vezetőség a bér­­fejlesztési intézkedésekkel egyetértett és megállapította, hogy azok biztosítják a vas­utasok megfelelő kereseti ará­nyait. Ezután a tanácskozás részt­vevői — két új balesetvédel­mi film megtekintése után — áttértek a másik napirendi pontra, a munkavédelem hely­zetéről szóló jelentés megvita­tására. Ennek a témának az előterjesztője Gáspár Imréné dr., a szakszervezet szociálpo­litikai és munkavédelmi osztá­lyának vezetője volt.­­ A balesetek legtöbbször rossz munkabiztonsági körül­ményekre, helytelen, elnéző vezetői magatartásra, figyel­metlenségre, egyes munkakö­rökben a túlzott terhelésre ve­­zethetőik vissza — mondotta többek között Gáspár Imréné dr. — A jövőben jobban kell élni a hatósági jogkörrel, meg kell akadályozni a vasútnál a baleseti források újratermelő­dését. Ehhez a legtöbb esetben nem pénzre, csupán az utasí­tások pontos betartására, kö­rültekintő, a veszélyt nem le­becsülő magatartásra van szükség. (A MÁV 1978. évi baleseti helyzetéről lapunk kö­vetkező számában részletesen tájékoztatjuk olvasóinkat.) A gondos felkészülés eredménye: Zavartalan volt az ünnepi forgalom A karácsonyi hármas és az újévi kettős ünnep alkalmá­val jelentkező nagyobb utazási igényeket a vasút kielégítette. Az előkészítés időszakában a különböző szolgálati ágakkal együttműködve elérték, hogy a járműjavító üzemek és von­tatási műhelyek javítási ter­vüket december 21-re teljesí­tették. Ennek megfelelően a budapesti személypályaudva­rok személykocsi ellátottsága megfelelő volt. A folyamatosan kifejtett propaganda hatására a menet­jegyek elővételben történő megváltása megközelítette a 100 ezret. Az ülőhelybiztosí­tással közlekedő vonatok de­cember 21—26. között 108 ez­res készletéből 81 ezer ülő­helyet elővételben szolgáltat­tak ki a jegypénztárak. En­nek következtében a személy­pénztárak előtt alig volt sor­baállás. A budapesti fejpálya­udvarok pénztári bevétele de­cember 4—23. között a bázis­­időszak 19 millió forintjával szemben meghaladta a 23 mil­lió forintot. A pályaudvarok és állomá­sok nagytakarítását a gépesí­tett takarító brigádok időben elvégezték. Ehhez nagy segít­séget adtak a szocialista bri­gádok és a KISZ-fiatalok, akik 360-an 3134 óra társadalmi munkával segítették a kocsik tisztítását. Az ünnepi forgalom lebo­nyolításának időszakában a kijelölt vonatok rendben köz­lekedtek. A menetrendszerű közleke­dés, a december 21—31. kö­zötti időszakban, 97,5 százalé­kos eredményével igazolta, hogy a szolgáltatás fontos ré­szét képezte a vonatok pontos közlekedtetése. Az utastájékoztatás céljait szolgáló berendezések üzem­készsége kifogástalan volt. A szükséges tájékoztatásokat az utasok a mozgó informátoro­kon keresztül, és hirdetmé­nyek útján is időben megkap­ták. Kedvező benyomást kel­tett az utazóközönségben a vasutas dolgozók magatartása, akik előzékenységükkel, ud­varias viselkedésükkel segítet­ték az utasokat. Az újévi forgalomra is ha­sonlóak voltak a jellemzőek. Noha az év első napján Euró­pa felett kialakult zord és viharos időjárás közlekedési zavarokat idézett elő a konti­nens országaiban. Ez az ün­nepi forgalmat azonban csak utolsó fázisában érintette. Pullai Árpád látogatása a székesfehérvári üzemfőnökségen Pullai Árpád közlekedés- és po­staügyi miniszter de­cember 27-én meglátogatta a székesfehérvári üzemfő­nökséget. A vendéget Rácz Alpár üzemfőnök tájékoztat­ta az eredményekről és a gondokról. A megbeszélésen — a helyi társadalmi és gazdasági szervek vezetőin kívül — részt vett Závodni László, a megyei pártbizottság tit­kára is. A miniszter az aktuális gazdaságpolitikai­­ és vasúti feladatokon kívül beszélt az üzemfőnökségek sajátos szerepéről, fontosságáról, az áruszállítás hatékonyságá­nak növelésében rejlő lehetőségeikről. Pullai Árpád ezután meglátogatta a KPM székesfehér­vári közúti igazgatóságát is. A szovjet vasutasok felhívása Csap és Záhony határállomáson az­dén is folytatják a versenyt A minőségi munkát javító vállalásokat tettek a szov­jet és a magyar vasutasok Csa­p és Záhony határállo­más­on. A múlt év utolsó napjaiban távirat­váltásra ke­rült sor a szovjet vasutak uzsgorodi aligazgatóság és a záhonyi körzeti üzemfőnökség között. A szovjet vasuta­sok a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa megalaku­­lásának 30. évfordulója tiszteletére (1979. január 25.) a hagyományos munkaverseny kiszélesítésére tettek javas­latot. Ennek alapján vállalták, hogy a decemberi ada­tokhoz képest átlagosan 0,1 órával csökkentik a Magyar­­országról belépő vasúti kocsik tartózkodási idejét. Ha­sonló csökkenést vállaltak a MÁV-mozdonyok tartózko­dási idejénél is. A záhonyi vasutasok elfogadták a felhívást, és vála­szukban a munkaverseny további folytatására tettek ja­vaslatot. Ennek alapján — szintén a múlt év decembe­ri adatokat figyelembe véve — vállalták, hogy a Szov­jetunióból érkező széles nyomtávú vasúti kocsik átlagos tartózkodási idejét egy órával csökkentik, Záhony és Eperjeske határállomásokon a széles nyomtávú szovjet mozdonyok tartózkodási idejét tíz perccel rövidítik meg. A versenyfelhívást mindkét részről a gazdasági és szakszervezeti vezetők írták alá. Egyben a dolgozók kö­rében megkezditék a mozgósítást, hogy a gyorsabb áru­­fuvarozás érdekében tet­t vállalásokat mindenki magáé­nak érezze. L. B. LAPZÁRTA UTÁN Ünnepi elnökségi ülés A Magyarországi Vasutasok Szövetsége megalakulásának 60. évfordulója alkalmából ja­nuár 10-én kibővített ünnepi elnökségi ülésre került sor a vasutas-szakszervezet Benczúr utcai székházában. Az ülést koszorúzás előzte meg. A szakszervezet elnöksége nevé­ben Koszorús Ferenc főtitkár, Kajcsa József és Molnár György titkár megkoszorúzta a munkásmozgalom névtelen vasutas mártírjainak, az épü­let bejáratánál levő emlék­tábláját. A koszorúzás után a köz­pont tanácstermében került sor az­­ ünnepi ülésre, ame­lyen Gyócsi Jenő a vasutas­­szakszervezet elnöke, mondott beszédet A vasút decemberi szállítási teljesítménye: 25 millió 635 10 millió 899 ezer tonna áru A vasút decemberben 25 millió 635 ezer utast szállított, s ezzel tervét 93,7 százalékra teljesítette. A bázishoz viszo­nyított teljesítés 96,1 százalék. Kedvezőbben alakult az utas­­kilométerben mért teljesít­mény, amely elérte a bázis szintjét, a tervhez viszonyítva pedig 96,6 százalékos teljesí­tést mutat. A személyszállító vonatok menetrend szerinti közlekedé­se a bázishoz viszonyítva 95,4 százalékról 96,3 százalékra növekedett, kedvezően emelkedett a nem­zetközi vonatok menetrend­­szerűsége is, amelynél ugyan­csak javulás tapasztalható, mivel 46,6 százalékról 50,3 százaléknak megfelelően ala­kult. Decemberben a vasút 10 millió 899 ezer tonna árut szállított, amely a tervhez 97,7, a bázis­hoz viszonyítva 98,4 százalé­kos teljesítésnek felel meg. Mérsékelten növekedett az árutonnakilométerben mért teljesítés is. Az elszállított árumennyi­ség a belföldi és exportfor­galmakban 6, illetve 10,4 szá­zalékkal csökkent, míg az im­port- és tranzitforgalomban 2,7 és 14,7 százalékkal emel­kedett a bázisidőszakhoz ké­pest. A kiemelt árucikkek közül szénből, kőből, téglából, mész­­ből, cementből, műtrágyából, tűzifából és cukorrépából lényegesen kevesebbet szántottunk az elmúlt idő­szakhoz képest, míg kavicsból és cement­­gyártmányokból az elszállított árumennyiség kismértékben meghaladta a bázisidőszak szintjét. Az áruszállítás minőségét tekintve a késetten közleke­dett tehervonatok részaránya csak kismértékben javult. Kedvezően alakult a teherko­csik statikus kihasználása, amely 4,5 százalékkal nőtt és kismértékben csökkent a ko­csiforduló idő is. Nagyobb mérvű javulást mutat az ide­gen teherkocsik átlagos tar­tózkodási ideje, s az ezzel ösz­­szefüggő nemzetközi teherko­csi-gazdálkodás december ha­vi egyenlege. A korszerű tehervonati mozdonyok kihasználása ugyancsak kedvezőbb volt a bázisidőszak szintjénél. A ked­vezőtlenül alakult mutatók között a gépre várások vi­szonylagos magas száma em­lítendő meg. NAPIRENDEN az alacsony összegű nyugellátások emelése Január 5-én, a vasutas­szakszervezet tanácstermében tájékoztatót tartottak az ala­csony összegű nyugellátások felemeléséről. A tanácskozáson megjelentek a központi veze­tőség nyugdíjas-szakbizottsá­gának tagjai, a területi bizott­ságok, és a szakszervezeti bi­zottságok nyugdíjas szervezői, ezen kívül a szakszervezeti bi­zottságok nyugdíjas elnökei és főbizalmijai is. A megbeszélésen részt vett Molnár György, a vasutas­szakszervezet titkára, Szemők Béla, a MÁV Vezérigazgatóság Munkaügyi és Szociálpolitikai Szakosztályának helyettes ve­zetője és Tóth Györgyné dr. a Nyugdíjas Hivatal vezetője. Dr. Bordi István, a vasutas­szakszervezet társadalombiz­tosítási osztályának vezetője tartott tájékoztató előadást. Beszélt a­ jelenlegi gazdasági helyzetről, s az 1979. január elsejétől érvényes nyugdíjak rendezéséről. A megbeszélésen Molnár György titkár is felszólalt. Többek között elmondta, hogy nagyobb szakszervezeti bizott­ságok mellett nyugdíjas-bizott­ságok megalakítását tervezik, s ezzel remélhetőleg sikerül megszüntetni a jelenleg még előforduló hiányosságokat. A tájékoztató előadás után a résztvevők kérdéseket tettek fel, melyre az elnökség tagjai válaszoltak.

Next