Magyar Vasutas, 1987 (31. évfolyam, 1-24. szám)
1987-01-15 / 1. szám
4 Műszaki megújulás a gondolatváltással Ferencvárosban az üzemvitellel szorosan összefüggő műszaki állapot alacsony szinten megrekedt. Főként az elavult berendezések miatt a feldolgozott kocsimennyiség évről évre csökkent, és romlott az elegyfeldolgozás minősége is. Ezt főként a kocsi és árukárok fajlagos növekedése bizonyította. A rossz munka- és szociális körülmények természetesen nem vonzották ide a munkaerőt sem. Kényszerűségből kellett tehát bevezetni az egész hálózatot érintő munkaerő-kirendelést is. Ferencváros elegyrendezői kapacitását tehát az említett akadályozó tényezők miatt nem lehetett kihasználni, ami a forgalomszervezésben és -irányításban rendkívüli feszültségeket okozott. Az év nagyobb részében kisegítő, áthidaló intézkedéseket kellett bevezetni. Ferencváros egyik legfontosabb feladata, hogy biztosítsa a keleti és nyugati országrész közötti elegy folyamatos cseréjét, és a lehetőségekhez képest csillapítsa a hálózati ütemtelenséget. Feladat még a belföldi és nemzetközi gyorstehervonatok fogadása, feldolgozása, indítása, valamint a körvasutat érintő belföldi átmenő és nemzetközi tranzitvonatok forgalmának szabályozása. Naponta átlag 90 tehervonat fogadását, feldolgozását, rendezését kell elvégezni. A Ferencvárosba érkező kocsimennyiség több mint egynegyede a budapesti igazgatóság területére érkezőknek. Az elegyrendezést két gurító dombon, 58 irányvágányon végzik gurításos technológiával, illetve a személypályaudvaron finomrendezéssel. A már említett műszaki színvonalromlás és egyéb okok miatt 1965-től a feldolgozott kocsimennyiség folyamatosan csökkent egészen 1985 közepéig, amikor ezt a tendenciát sikerült megállítani, illetve megfordítani. Azóta ismét növekszik. A teljesítménycsökkenést akkor sikerült megállítani, amikor a rekonstrukció elkezdődött, bizonyítva ezzel, hogy ilyenkor sem törvényszerű a teljesítmény csökkenése. Az elegyfeldolgozás növekedése miatt nem kellett elegyterelést, -kisegítést alkalmazni. Mindezek ellenére hosszabb távon ez a növekvő tendencia (a jelenlegi műszaki feltételek mellett) nem tartható, sőt számítani lehet időszakonként visszaesésekre is. A rekonstrukció keretében eddig elkészült a második kijárat a Keleti rendezőből az elágazásnál való becsatlakozással. Rendkívül fontos szerepe lesz később a 2. kijáratnak akkor, ha a Keleti rendező átépül. Gurítási teljesítménye a terv szerint megduplázódik. Jelenleg építik a Keleti rendező indítófej részét, és három többlet irányvágányt. Az indítófej átépítésével párhuzamosan folyik a villamos felsővezetékek és a térvilágítás teljes átépítése is. Folyamatban van a D 70-es biztosítóberendezés telepítésének előkészítése. A biztosítóberendezés a Keleti rendező indítófejeként 41 helyszíni állítású váltót helyettesít majd. Ez a munka négy, illetve hét irányvágány egyidejű kizárásával, de a Keleti rendező forgalmának teljes fenntartása mellett történik. Az építési fázisokat előre elkészített forgalmi technológiai változtatással követik. 1987-ben hat hónapra lezárják az egész Keleti rendezőt. Ez alatt az idő alatt átépül 30 irányvágány, a teljes gurítói, fej és a hozzátartozó gurítói automatika (38 kitérő). Beépítik az új vágányfékeket, a célfékeket, átépítik a Gubacsi úti hidat. 1988-ra is áthúzódva elkészül a Keleti és Nyugati rendező közötti csőpostarendszer. Elkezdik a számítóközpont és a fékpróbázó berendezés építését. Az üzemi munka szempontjából a Keleti rendező teljes lezárása és az ottani munka átcsoportosítása olyan rendkívüli feladatot jelent, amilyenre a vasúton még nem volt példa. Napi 2000 kocsi feldolgozását kell más területre átcsoportosítani. Erre csak nagyon alapos előkészítő munka után kerülhet sor, mert olyan nagyságrendű munkáról van szó, amely az egész hálózatra hatással van. Már kidolgozták azokat a javaslatokat, amelyek alapján a legkisebb veszteséggel, illetve többletráfordítással lebonyolítható a kritikus hat hónap vasúti forgalma. A javaslatok szerint e munka nagyobb részét Ferencváros Nyugati rendező és személypályaudvara, illetve az üzemfőnökség többi rendező pályaudvara (Bp., Soroksári út, Kőbánya-Felső és Rákos) veszi át. Ez 1300 kocsit jelent. Fontos az, hogy az elegyfeldolgozás nagy részét továbbra is Ferencvárosban végzik, ezért a hálózati elegytovábbításhoz alapjaiban nem kell hozzányúlni. A megmaradó mintegy 700 kocsi szétosztható úgy, hogy különösebb zavart nem okoz az érintett rendező pályaudvaroknál. A következő előkészületeket kell még tenni: felül kell vizsgálni a hálózati elegytovábbítást. Ki kell jelölni az új, egyszeres rendezési viszonylatokat. Fel kell mérni a körvasút és a 100 kilométeren belüli rendező pályaudvarok rekonstrukciós igényeit és mértékét, hogy megtudjuk: mennyi drágább rendezési kapacitás váltható ki máshol a ferencvárosival ? Ferencváros fejlesztése jó irányban halad. A műszaki megújulás kedvező változásokat indított meg a gondolkodásban és a cselekvésben egyaránt. Dr. Kosztyu Tibor MEGÚJUL ALBERTIRSA HÉV-rendszerű vonatok indítását tervezi a MÁV 1987-88- ban Albertirsa és Bp. Nyugati pályaudvar között. Amint ismert, Albertirsa gyógyvizére hamarosan gyógyfürdő is épül. Ez azt jelenti, hogy a turistaforgalom is növekszik. Már ma is nemzetközi híre van az albertirsai gyógyvíznek. Amint mondják, már egy kanadai üzletember is tárgyalásokat folytatott a helyi vezetőkkel, hogy az általa szervezendő Karaván klub tagjait fogadják Albertirsán. Ez a jövő. Ami viszont a jelen és tény, hogy ezen a vonalon ilyen nagyarányú átépítést, gépesítést a felszabadulás óta nem hajtottak végre. Az albertirsai vasútállomás a községen túlmenően Dánost, Mikebudát és Ceglédbercelt is kiszolgálja. Összességében évente 2500—3000 vagon feladása, illetve leadása történik itt. Az áruforgalom változására jellemző, hogy a mai forgalom az öt év előttinek háromszorosa. Az áruforgalom mellett természetesen nagymértékben növekedett a személyforgalom is. Az új építkezések befejezésével az utaskiszolgáló épületek, helyiségek az eddiginél célszerűbben kerülnek kialakításra, a két középpályás peron fölé esőfogó tetők épülnek. A peronokat biztonságosan aluljárón keresztül lehet majd megközelíteni, és ezek az aluljárók egyben összekötik a vágányok által kettéválasztott községet is. Az állomás egész területén kicserélik a vágányokat. A vágánycserék 80 százalékban már elkészültek. Az aluljárók fölött már közlekednek a szerelvények. Az egyik középpályás peron már üzemel. Mindezek biztosítékát jelentik annak, hogy a munkálatok a tervezett időben befejeződnek. A Ganz-MÁVAG ígérete szerint ez év közepére elkészülnek az új motorvonatok, és így kezdetét veheti a helyiérdekű járatok üzembe helyezése. Az új létesítmények és az új szerelvények ily módon időben szolgálhatják az utasok kényelmét, biztonságát, növelhetik az állomás áteresztőképességét, és ami nem utolsósorban nagyon lényeges, a vasutasok munkakörülményei is kedvezőbbé válnak. Az új helyiérdekű járat indításáról természetesen lapunkban értesítjük kedves olvasóinkat. Jó ütemben halad az építkezés Az aluljárók fölött már közlekednek a szerelvények VI \ (; VA \\ VASI TVS Cikkünk nyomán Intézkedett az igazgató Lapunk tavalyi 20. számában Hiába szól a szakszervezet címmel riportot írtunk a hatvani vasutasok gondjairól. A cikkre Hernádi István, a miskolci igazgatóság vezetője válaszolt: „A vasutasok szociális és egyéb gondjainak orvoslása igazgatóságunknak is érdeke, ezért az alábbiak közlésével szeretnénk az újság által felrajzolt képet teljessé tenni. A gurítós elegyfeldolgozás gyorsítását szolgáló rádiókörzethez a műszaki feltételek adottak. Már folyik a berendezések Hatvanban használható frekvenciára való áthangolása. Ennek befejezése után — remélhetően már az idén — a rádiókörzetet az elegyfeldolgozás szolgálatába állíthatjuk. A felvételi épület közelében lévő úgynevezett »szociális« létesítmény számunkra is sok gondot okoz. Az eredetileg raktárnak készült épület szociális célú használata évek óta csupán szükségmegoldásnak tekinthető. Megszüntetésére mindeddig pénz hiányában nem gondolhattunk komolyan. A MÁV Vezérigazgatóság építési és pályafenntartási főosztályának november 6-i helyszíni vizsgálata után reményünk van a helyzet megváltozására. A műszaki osztály közreműködésével az idén lehetőség lesz egy új szociális beruházás előkészítésére, illetve az ehhez szükséges pénzügyi fedezet biztosítására. Az új épület elkészültéig azonban intézkedtünk a két bojlerkazán használatba vételére. Négy fűtőt vezényeltünk a melegvíz-termelő berendezésekhez, s így 500 literrel megnöveltük a rendelkezésre álló meleg víz mennyiségét. A szilárd tüzelésű berendezéssel az elfogyott víz gyorsan pótolható, melegvíz-hiány a jövőben nem keletkezhet. A vontatási szociális épület fűtési rendszerét másfél évvel ezelőtt újítottuk fel. A riportban leírt gondok részben üzemeltetői hiányosságokra, részben méretezési pontatlanságokra vezethetők vissza. Ezek tisztázására az EHF és a KÜF részére megfelelő rendelkezéseket adtunk. A fűtési rendszer méretezésének felülvizsgálata folyamatban van. Ezzel egyidejűleg a páraelszívást is szeretnénk lehetővé tenni. A vontatási üzemi konyha és laktanya felújítása vontatottan halad. Ennek elsősorban pénzügyi okai vannak. Emiatt a kivitelezés ütemét 1985-ben lassítani kellett. Ha ilyen gondok a közeljövőben nem lesznek, akkor az épületet 1987 első negyedévében át tudjuk adni rendeltetésének. Ennek érdekében utána néztem annak is, miként lesz üzembe helyezhető a konyha. Az állóeszközöknek minősülő berendezésekre a megrendelést a személyzeti és munkaügyi osztály 1985 elején adta fel. A fogyóeszközök megrendelésével a KÜF elkésett. Ennek gyorsítására intézkedtem. A mozdonyjavító csarnok műhelysorának pénzügyi és műszaki tervei már tavaly készen voltak, de a beruházási forrás átmeneti korlátozása miatt a kivitelezést le kellett állítani. 1986 harmadik negyedévében kaptunk ismét pénzügyi lehetőséget a munka folytatására, illetve újrakezdésére. Időközben azonban a tervek érvényessége lejárt. Felülvizsgálatukat már megkezdték, kivitelező is van, így az idei kezdésnek nincs akadálya. Mint látható, Hatvanban a gondok egy része éppen abból származik, hogy a régóta elhanyagolt területen a szükséges felújításokat, korszerűsítéseket kell végezni, s az ilyen munkálatok elkerülhetetlenül zavarják az üzemmenetet. Ez az igyekezet természetesen nem ment fel bennünket a munka minőségi módon és határidőre való elvégzésének kötelezettsége alól, amire a jövőben még nagyobb gondot fordítunk. Tesszük ezt azért is, hogy a Hatvanban dolgozó vasutasok számára legalább az igazgatósági átlagnak megfelelő munkakörülményeket tudjunk biztosítani.” Húszezer forint a legjobbaknak Szombathelyen vetélkedővel zárult a bizalmiak levelező oktatása A bizalmiak és a helyetteseik számára indított újszerű oktatást a szombathelyi járműjavító szakszervezeti bizottsága. A 130 bizalmi és helyettese havonta levelező oktatáson vett részt. A minden hónapban megjelenő üzemi munkaverseny-híradóban közölt 10 kérdésre, a megjelenés után, kérdésenként maximum öt pontot lehetett kapni a résztvevőknek. A tisztségviselők megismerkedhettek a szakszervezeti munka legfontosabb feladataival. Elmélyíthették ismereteiket a bizalmiak jog- és hatáskörét illetően. Feldolgozták a vasutas-szakszervezet és a SZOT, valamint a Szakszervezeti Világszövetség legutóbbi kongresszusának a legfontosabb határozatait. A kérdéseket úgy állították össze, hogy a résztvevőknek forgatniuk kelljen a Népszava kiadó számos könyvét, tájékoztatóját. A 15 legjobb páros 1986. november 11-én, játékos, szórakoztató vetélkedőn döntötte el a végső helyezéseket. Erre a szombathelyi vasutasok Haladás Művelődési Házának a nagytermében került sor. A vetélkedő zsűrijében helyet foglalt Nagy Lajos, az szmt vezetőtitkára és Baranyai László, az üzem igazgatója. Valamennyi bizalmi és helyettese az öt fordulón és a csoportja szakszervezeti szervezettségéért kapott pontokkal indult a vetélkedőn. Ezt követően egy 13 plusz 1-es szellemi totó kitöltése és egy tíz kérdésre adott írásos válasz után alakult ki a végső sorrend. A résztvevők pénz- és könyvjutalmat kaptak, amelyeknek az értéke meghaladta a 20 ezer forintot. Ennek megfelelően az első helyezett Kiss József bizalmi és helyettesének Somlai Rudolfnénak a jutalma 2000-2000 forint volt. A második helyezett Geröly István és Kolozár László 1800-1800, a harmadik Prukner Tibor és Borbély László 1300-1300 forintot kapott. Sz. Jakab 1987. JANUÁR 15. Munkavédelmi vetélkedő A szegedi biztosítóberendezési fenntartási főnökségen az 1986. évi gazdasági célkitűzések biztonságos végrehajtása és az üzemi balesetek megelőzése érdekében a közelmúltban munkavédelmi vetélkedőt tartottak. A főnökségi szintű vetélkedésben 43 csapat 180 tagja vett részt. Először a területi selejtezőket rendezték, majd a döntőt, amelyen 15 csapat versengett. A 3-3 tagú csapatoknak általános munkavédelmi ismeretekből, fogalommeghatározásokból, villamos szabványokkal kapcsolatos kérdésekből és gyakorlati tudásból kellett számot adniok. A végig izgalmas, magas színvonalú versenyt végül is a Kiskunfélegyházán működő 2-es számú távközlő szakasz dolgozói (Kormányos Imre, Pataki Kálmán, Ócsai Sándor) nyerték meg 150 ponttal. Második a BFF központ tervezőcsoportja 141 ponttal, míg a harmadik a központi javítóüzem áramellátó csapata lett 140 ponttal. A legjobbak közel 25 ezer forint jutalmat kaptak. (Gellért) Véget ért a répaszezon A MÁV szegedi igazgatóságának öt dél-alföldi megyére kiterjedő munkaterületén véget ért az őszi—téli cukorrépaszezon. Az idény kezdete óta 880 ezer tonna nyersanyagot továbbítottak az ország legjelentősebb répatermő területéről. E mennyiség túlnyomó többsége — háromnegyed millió tonna — a zöld út előnyeit élvező irányvonatokkal jutott el rendeltetési helyére: a mezőhegyesi, a sarkadi, a szolnoki, a hatvani és a kábai cukorgyárba. Kilencvenezer tonna cukorrépát jugoszláviai feldolgozóüzemeknek szállítottak. Nemcsak árt, használ is Ki ne hallott volna a televízió ártalmairól? Van, aki szerint rontja a szemet, elvon a mozgástól, hizlal, ellustulunk. Na és rontja az idegeket is. Mert ki lehet nyugodt, amikor például aranylábú csapatunknak a hatodik gólt rúgja a mákostésztát is szerető ellenfél. Lehetne sorolni tovább a tv-zés bűneit, de ne tegyük, hiszen nem lehet minden csupa rossz. Hasznos is lehet, és az is! Csakhát mindennel tudni kell élni, sőt ami több, a televízió, a videózás, kimondottan az egészségügy szolgálatába állítható. Elsősorban a szakmai és munkavédelmi oktatások alkalmából az egészségügyi felvilágosító és propagandamunkában — különösen előadásokkal összekapcsolva — igen hasznos és hatásos lehet. A MÁV TEK Záhonyi Szakrendelő Intézete Igazgatóságának javaslatára az üzemigazgatóság területi művelődési bizottsága a közelmúltban hét egészségügyi ismeretterjesztő és felvilágosító videoprogramot szerzett be. Tervezik, hogy a leggyakoribb betegségekkel, ártalmakkal és káros szenvedélyekkel foglalkozó színes filmeket is videóra játsszák át, így azok nagyon széles körben, szinte mindenütt alkalmazhatókká válnak. A szakrendelő intézet és a TMB közös elképzelései szerint a későbbiek során több saját tervezésű és kivitelezésű videoprogrammal gyarapítják az ismeretterjesztést segítő eszközeiket.