Magyar Vasutas, 1993 (37. évfolyam, 1-24. szám)
1993-01-12 / 1. szám
XXXVII. ÉVFOLYAM, 1. SZÁM A VASUTASOK SZAKSZERVEZETÉNEK LAPJA 1993. JANUÁR 15. Ülésezett az országos választmány Gyorsítani a kormánymegállapodás végrehajtását Mint arról előző lapszámunkban hírt adtunk, szakszervezetünk országos választmánya december 17-én ülést tartott. A több mint száz tagú testület maratoni ülésén számos napirendet tárgyalt és döntött a legfontosabb kérdésekben. Nagy várakozás előzte meg a kormány és a vasutas-szakszervezetek közötti 1992. december 9-én megkötött megállapodásról szóló határozat-tervezetet. A VSz tárgyaló delegációnak a képviselői az ülésen a tárgyalások eddigi menetéről adtak tájékoztatást. Elsősorban az 1993. évi kollektív szerződéssel kapcsolatos megállapodásokról, a MÁV foglalkoztatási programjáról, valamint az 1993. évi bérfejlesztési tárgyalásokról. A testület határozatot fogadott el, amely, többek között az alábbiakat tartalmazza. Az országos választmány tudomásul veszi a megállapodást. Méltányolja és megköszöni a VSz tagságának és a vasutasoknak az egységes kiállását a tárgyalások hátterének biztosításáért. A választmány egyetért a kollektív szerződés 1993. december 31-ig történő meghosszabbításával és módosításával. Az 1993. évi bérfejlesztést úgy vette tudomásul, hogy a 6,9 százalékos kormányzati támogatás, és a létszámcsökkenésből felszabaduló bér 50 százalékának megfelelő összegen kívül keresni kell a további bérfejlesztés módjait. A VSz vezetése ezzel kapcsolatban folytasson tárgyalásokat a MÁV Vezérigazgatósággal. A választmány tudomásul vette az 1993. április 1-jei bérfejlesztést. A testület kezdeményezte, hogy vezérigazgatói szinten az 1991. évi IV. törvény 23. §-a alapján létszámleépítési bizottságot hozzanak létre. A választmányi ülés felhatalmazta a VSz területi és tagozati tanácsát, hogy folytassa az egyeztető tárgyalásokat, a bérfejlesztési tárgyalásokról, (amelynek tárgyalási alapja a minimálbér) a bértarifa módosításáról, valamint a szervezet átalakításáról, a privatizációról az érintett intéző bizottságok bevonásával. A határozatban megfogalmazódott az az igény, hogy a választmány 1993-ban szükségesnek tartja a vasútpolitikát érintő dokumentum-tervezet véleményezését. A Vasutasok Szakszervezete az 1992. december 9-i megállapodásban foglalt pontok időarányos, maradéktalan teljesüléséig fenntartja a sztrájkkészültséget. Ezzel is nyomatékot akar adni annak, hogy a kormánymegállapodások végrehajtásához következetesen ragaszkodik. A testület ezután további tájékoztatót hallgatott meg, többek között a kedvezményes üdültetés rendszerének módosításáról. (Erről a lapunk 23—24. számában részletesen beszámoltunk.) A VSz alelnökei ezután beszámoltak az irányításuk alatt álló területeken végzett munkáról. Az ülés résztvevői tudomásul vették a jogsegélyszolgálat átszervezéséről, s az új feltételek közötti működéséről adott tájékoztatást. Tájékoztatás hangzott el a VSz kezelésében lévő művelődési intézményekről is. A jövőben ezeket az intézményeket egyesületi formában kell működtetni. Jelenleg készítik a 21 művelődési intézmény új működési feltételeire vonatkozó terveket. A választmány napirendjén szerepelt még a VSz 1993. évi költségvetési előirányzata, melyet a testület elfogadott. r. j. Átszervezik a jogseg éSz tagjai a jövőben sem maradnak képviselet nélkül A Vasutasok Szakszervezete által működtetett jogsegélyszolgálat Budapesten négy helyen tartott a vasutasok részére félfogadást. Ezenkívül Debrecenben, Miskolcon, Szegeden, Pécsett, Záhonyban és Szombathelyen is működött jogsegélyszolgálati iroda. Mindenütt nagy tapasztalattal rendelkező és kiváló szaktudású jogtanácsosok látták el munkájukat. A jogsegélyszolgálatok működésével kapcsolatosan első alkalommal felmerülő „fék"’ akkor jelentkezett, amikor 1991. július 3-án kihirdették az ügyvédségről, szóló 1991. évi XXIII. számú törvényt, amely az egységes jogi képviselet kialakításának első lépcsője volt. Ezt követte az 1992. november 30-án kihirdetett 1992. évi LXVIII. számú törvény, amely többek között a polgári rendtartás fent hivatott pontját, azaz a szakszervezeti jogsegélyszolgálatok bíróságok előtti képviseleti jogosultságát hatályon kívül helyezte. Erre való tekintettel a szakszervezeti jogsegélyszolgálat 1993. január 1-jétől a bíróságok előtt ügyfelét nem képviselheti. A jogszabályi módosítások, valamint az a tény, hogy 1993. januárjától a Magyar Államvasutak a jogsegélyszolgálatok anyagi működtetését nem vállalja, felvetette a szakszervezeti jogsegélyszolgálatok szervezeti struktúrája átalakításának kérdését. A Vasutasok Szakszervezete a jogsegélyszolgálati teendők ellátására a volt jogsegélyszolgálatos jogtanácsosok által alapított ügyvédi irodát bízza meg. Adott esetben ez a megoldás tűnik a legmegfelelőbbnek, hiszen így VSz tagjai részére a jövőben is biztosítani tudja a jogszolgálat ellátását. , A Vasutasok Szakszervezete és az..ügyvédi iroda között létrejött megbízási szerződés értelmében, az iroda a VSz tagjainak, illetve a tag halálos üzemi balesete esetén a hozzátartozójának nyújt ingyenes jogi szolgáltatást. A jogszolgálat mindennemű jogi ügyben magában foglalja a felvilágosítást, a szóbeli jogi tanácsadást, a bírósági periratok szerkesztését, valamint a bíróságok előtti jogi képviselet ellátását, a tag munkaviszonyát érintő és társadalombiztosítási, valamint családi jogi ügyeiben, illetve a polgári jog, büntetőjog és közigazgatási jog egyes területén a jogi képviselet ellátását. A szerződéskötések esetén a tartási, életjáradéki szerződések, illetve korlátozott körben a tulajdonátruházási szerződések elkészítése tartozik az iroda feladatkörébe a díjtalan ■jogszolgálat ellátásakor. A jogi képviselet ellátása esetén természetesen továbbra is kizáró tényező, ha a másik peres fél (például a feleség vagy a férj) is MÁV-dolgozó, és tagja a Vasutasok Szakszervezetének. A Vasutasok Szakszervezete tagjai részére az újonnan alakult iroda a következő helyeken és időpontokban tart félfogadást. 1. Budapest, VI., Benczúr u. 41. Hétfő 9.00—13.00 óra. Budapest, VI., Podmaniczky u. Hétfő 13.00—17.00. Szerda 9.00—17.00 Péntek 9.00—12.00. Budapest, Bajcsy-Zsilinszky u. 25. Kedd 9.00—17.00 Csütörtök 9.00—13.00. 2. Debrecen, Péterfia u. 2. Hétfő 9.00—13.00 Szerda 9.00—17.00. Péntek 9.00—12.00. 3. Miskolc, Tiszai pu. Hétfő 9.00—13.00. Szerda 9.00—17.00. Péntek 9.00—12.00. 4. Szeged...Széchenyi tér 7. Hétfő 9.00—13.00. Szerda 9.00—17.00. Péntek 9.00—12.00. 1 5. Szombathely, Gábor Apdoru 6. Hétfő 9.00—17.00. Szerda 9.00—17.00. *• 6. Pécs, ,fő*141.vaudvar. • Hétfő 9.d0—13.00. Szerda 9.00—17.00.-'-' Péntek 9.00—12.00. 7. Záhony, MÁV Állomás. Hétfő 9.00—13.00. Szerda 9.00—17.00. Péntek 9.00—12.00. A Magyar Államvasutak bár 1993. januártól a jogsegélyszolgálatokat anyagilag nemtámogathatja, a jelenlegi irodahelyiségeket két évig díjtalanul rendelkezésre bocsátja. Ez jelentős segítség a Vasutasok Szakszervezetének, amely részben az alapszervezetek, részben a központ pénzügyi kereteiből biztosítja a tagok részére a jogszolgálat folyamatos működését, és ezzel újfent bizonyságot tesz arról, hogy tagjainak az érdekképviselete elsődleges szempont. Dr. Nyáry György irodavezető 21. Új társadalombiztosítási törvényt kellene alkotni A módosítások többsége kedvezőtlen a munkavállalóknak A magyar Országgyűlés napirendre tűzte a társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. törvény módosításáról és kiegészítéséről rendelkező törvényjavaslatot. Szakszervezetünk a törvényjavaslatot az ÉT ezzel a témával foglalkozó munkabizottsága részére véleményezte. Kifejtettük, hogy a törvény módosítása és kiegészítése a jelenlegi változásokhoz igazodik, joghézagokat, pótol, de ez csak átmeneti megoldásnak fogadható el. Egy átfogó, új társadalombiztosítási törvény megalkotása nélkülözhetetlen. Az előterjesztett módosítások többsége a munkavállalók és a nyugdíjasok szempontjából kedvezőtlen. A tervbe vett változások nem tükrözik a valóságos életviszonyokat, az aktív lakosság munkakörülményeit, a lakásviszonyokat. Határozottan elutasítjuk például a nyugdíjkorhatár emelését a nőknél, mégha azt fokozatosan vezetnék is be. Nem indokolja ezt többek között a növekvő munkanélküliség, a nők családban betöltöttszerepe, a társadalom egészségi állapota. Ma a vasút dolgozóinak 30 százaléka nő. Foglalkoztatási körülményeik egészségi állapotukat károsan befolyásolják. Nem értünk egyet a nyugellátások évi emelésének azzal a tervével sem, hogy az emelés mértéke a nettó jövedelmekkel legyen arányos. Az lenne elfogadható, ha az emelések aránya az aktív keresők munkabérének növekedésével lenne szinkronban. Elutasítjuk az olyan módosítási javaslatokat is, amelyek az üzemi balesetek folytán meghalt személyek özvegyi nyugdíjának folyósítását életkorhoz kötik. A baleset váratlanul és hirtelen éri az embereket. A váratlan halál új élethelyzet elé állítja, az özvegyet, függetlenül életkorától. Életüket közös házaséletre, életközösségre alapozták. Ezért nem indokolt az élettárs halála után az anyagi támaszt megvonni az özvegytől. Nem tartjuk pontosnak a törvényjavaslat azon kitételét sem, amely garantálja, hogy a baleseti táppénz a táppénz alapját képező naptári napi átlagkereset összege legyen. Ha ebbe beletartozik az úti üzemi baleseti táppénz is, akkor azt elfogadjuk. E témakörben egyértelműbb megfogalmazásra van szükség. A törvényjavaslatban vannak pozitív, a biztosítottak jogát szolgáló elemek is, amivel egyetértünk, mint például azzal a módosítással, hogy az állandó özvegyi nyugdíj a jogszerző halálától 1 évig megillesse az özvegyet, de szükségesnek tartjuk a kérdés további rendezését olyan értelemben, hogy két nyugdíjas (házaspár, élettárs) háztartására alapozott életvitelt halálozás esetén egy nyugdíjas is folyamatosan biztosíthassa. A tervezett módosítások olyan korrekciókat és kiegészítéseket tartalmaznak, amelyekkel részben egyetértünk, de az új társadalombiztosítási törvényben kedvezőbb megoldást javasolunk. Például a nyugdíjszámítás alapját képező jövedelem éves számításának emelését az adott biztosítékokkal vesszük tudomásul. A degresszív szorzó tizennégyezer forinttal emelt határával egyetértünk, de ezt átmeneti intézkedéseknek tekintjük. Végleges megoldást egy konszenzusra épülő társadalombiztosítási törvény hozhat, amelynek késedelme csak további ellentmondásokat válthat ki a társadalomban. Megítélésünk szerint a módosítások legtöbbje szűkíti és szigorítja az ellátások mértékét és körét. Budfisok Háros után Szegedről is elindultak a kamionszállító vonatok Aki rendszeresen vagy alkalmanként utazik gépkocsival Budapestről Szegedre, az tudja, mit jelentene, ha a rendkívül szűk, túlzsúfolt és emiatt igen balesetveszélyes E5-ösről eltűnnének a kamionok, akár egy része is. Nos, erre nem sokat kell várni, hiszen a MÁV megtette az első lépéseket, a kamionok vasúti szerelvényeken történő szállítására. E fuvarozási mód története a 70-es évek végére vezethető vissza, amikor az egyre növekvő tranzit kamionforgalom miatt a nyugat-európai országok megoldást kerestek a környezetvédelmi károk, az utak túlterheltsége és a növekvő közúti balesetek okozta problémákra. Viszonylag rövid idő alatt kialakítottak egy olyan fuvarozási módot, amely egyesíti a rövid távon mozgékony közút,és a hosszú távolságon megbízható, környezetkímélő Vasúti fuvar előnyeit. Ennek a technológiának a neve az ún. „Rollende Landstrasse” azaz magyarul „Gördülő Országút”. A Ro-La fuvarozási mód ez évben osztrák szerelvényekkel a MÁV, az ÖBB, a HUNGAROKOMBI és az ÖKOMBI együttműködése alapján először kísérleti jelleggel Budafok-Háros és Wels, majd legutóbb Szeged és Wels között beindult. Szeged—Tisza pályaudvarról november 8-án és 22-én indult, illetve, érkezett Szegedre egy-egy kamionszerelvény. A két kísérleti járatot követte a november 29-i hivatalos, amely beváltotta a hozzá fűzött reményeket. Ez alkalommal két szerelvény érkezett és kettő indult útjára Szegedről az ausztriai Welsbe. A rakodás során jól vizsgáztak a MÁV, szakemberei és az országutak vándorai. A speciális, alacsony rakfelületű vasúti kocsiból álló vonatra egy speciális mobil rámpa segítségével egymás után gördültek fel a kamionok, végighaladva a 24 vagonból álló szerelvényen, elfoglalták kijelölt helyeiket. Ezt követően a gépkocsivezetők rögzítették járműveiket, majd hónaljuk alá csapva a kispárnát és takarót, kézbe fogva a táskájukat elindultak a vonat elején lévő fekvőhelyes kocsihoz, hogy azután egy fél nap múlva, pihenten, ismét a volán mögé üljenek Welsben. Minden úgy ment, mint az a forgatókönyvben megíródott, nem látszott, hogy ez még csak a kezdet. S hogyan tovább? A tervek szerint év végéig vasárnaponként 2-2 szerelvény érkezett, illetve, indult Szegedről. A mostani hely, a Tisza pályaudvar (a jó körülmények ellenére) csak ideiglenesen ad otthont a Ro-La vonatoknak, mindaddig, míg jövőre még nem épül Kiskundorozsmán a végleges terminál. (Gellért) Saját lábára állt a szolnoki járműjavító • A MÁV marad a legnagyobb megrendelő A szolnoki MÁV Járműjavító Üzem történetében új fejezet kezdődik: 1993. január 1-jétől jogilag egyszemélyes kft.-ként működik. A tervek szerint a magyar vasút patinás üzeme az átalakulás után körülbelül 1200 dolgozóval működik mint kft., hatvan dolgozója pedig továbbra is a MÁV kötelékében marad. Az a tény, hogy a MÁV egyszemélyes kft.-ként a saját, lábára állítja az üzemet, egyelőre nem hoz lényeges változást a cég életében. A kft. kapacitásának nyolcvan százalékára a vasút biztosítja a megrendelést, továbbra is megmarad a korábbi profil, volitinái dízeli mozdonyok, személy- és teherrkocsik, vasúti mérlegek javílása, az eddigi, 1310-nél valamivel kevesebb létszámmal. Nem szűnik meg Szolnokon a vasúti ágazat szakmunkásképzése, hiszen ott működik az ország egyik legjobban kiépített tanintézete. Fenntartásában a MÁV együttműködik a kft.-vel, szervezetileg az intézmény a Budapesti MÁV Igazgatóság oktatási osztályához tartozik majd. Az üzem szociális és sportlétesítményeinek sorsáról a következő időszakban döntenek A Szolnoki MÁV Sportegyesület 1993. évi működésére megvan a fedezet, a művelődési ház pedig minden bizonnyal egyesületi formában működik tovább. A város egyik legszebb és legnagyobb gyermekintézményét, a MÁV óvodáját és bölcsődéjét március 31-ig fenntartja a MÁV, a továbbiakban alapítványi vagy önkormányzati közreműködéssel kívánja működtetni.. Vasúti személykocsik a MÁV-nak Az év utolsó napjáig a Ganz-Hunsiet Vasúti Járműgyártó Rt. leszállította a MÁV által megrendelt 30 vasúti személykocsit. Az immár 100 százalékos osztrák tulajdonban lévő vállalat december elején bocsátotta futópróbára a rendelésben szereplő kocsik első példányait. A hónap közepéig huszonkettőt szállítottak le, a továbbiak pedig december 31-ig elhagyták a gyárat. A 30 másodosztályú személykocsi gyártásáról szóló, 1,485 milliárd forint értékű szerződést tavaly októberben kötötte meg a MÁV és a Ganz-Hunslet. A korszerű személykocsik a MÁV igen szűkös személyszállítási kapacitásának gondját enyhítik majd a hazai vonalakon. A járműgyárnál megkezdték egy új villamos prototípusának legyártását is. A mintadarab még januárban elkészül, és a Ganz—Hunsiet reméli, hogy a jármű felkelti a villamosközlekedést üzemeltető városok önkormányzatának érdeklődését.