Magyar Vasutas, 1996 (40. évfolyam, 1-24. szám)
1996-01-12 / 1. szám
2 KOLLÉGÁINK FIGYELMÉBE A MÁV Rt. dolgozóinak keresetnövekedése 1996-ban A MÁV Rt.-vel kötött megállapodások szerint a munkavállalók keresetnövekedésében több tényező játszik szerepet, amelyek közül kétségtelenül a legjelentősebb az alapbérek emelkedése. Az alapbér-növekedés az egyes munkavállalói csoportokat nem egyformán érinti. Alapvetőnek és általánosnak a 20,3 százalékos növekedést lehet tekinteni, hiszen a munkavállalók többségének a bértétel szerinti alapbére ilyen mértékben nő. A munkavállalók körülbelül egyharmada január 1-jén soros előléptetésben is részesül, és közülük azok, akik nem a bérosztályok 14. bértételében voltak eddig, további 4 százalékos béremelést kapnak és így az alapbérük 24,3 százalékkal nő. Ebbe a kategóriába tartozik a munkavállalók közel egyharmad része. További 10-20 százalék alapbéremelést várhatnak azok, akiket a bérosztályokban egy vagy két osztállyal feljebb soroltak. Ide tartoznak az 1., 2. vagy 3. bérosztályba soroltak. Ugyanis az 1. és 2. bérosztályba tartozókat 3., a 3. bérosztályba soroltakat pedig a 4. osztályba kell január 1-jétől áttenni (körülbelül 2000 fő). Szintén 1-2 bérosztállyal feljebb sorolják a védelmi munkakörökbe tartozók nagy részét és így ezek a munkavállalók is 10-20 százalékkal magasabb béremelésben részesülnek (körülbelül 1200 fő). Az általánostól kisebb béremelést kapnak azok, akiknek alapbére eddig meghaladta a munkakörükre érvényes bértétel bérösszegét. Az ide tartozók bérét az új bértételre kell kiegészíteni, de legalább az alapbérüknek 10 százalékát kell béremelésként megkapniuk. (A felsőbb bérosztályokba soroltak közül vannak többen, akiknek bérét e szabály szerint kell megállapítani.) Az alapbérek átlagos emelkedése a felsorolt szabályok alapján körülbelül 22,4 százalék. A kereseteket tovább növeli az 1200 forint/hó összegű étkezési hozzájárulás kiterjesztése az utazókra. Ez az összeg nettó keresetemelkedést jelent és a forgalmi utazóknál körülbelül 4 százalékot, a mozdonyvezetőknél pedig 3 százalékot eredményez. Az étkezési hozzájárulás kiterjesztése körülbelül 10 000 főt érint kedvezően és az összes munkavállalókra vonatkoztatott növekedés 0,6 százalékot tesz ki. A Vasutasok Szakszervezete követelésére sikerült elérni, hogy a pályamunkásoknál viszszaállítják az 1994-ben alkalmazott teljesítménybért és ez ennél a rétegnél körülbelül 5 százalékos növekedéssel jár (körülbelül 37 millió forintot kitevő teljesítménybért még 1995. évre terhelően számfejtenek a pályamunkások részére). Január 1-jétől felemelik az utánfizetési jutalék eddigi 15 százalékos mértékét 25 százalékra. Ez az intézkedés a jegyvizsgálóknál átlagosan legalább 4 százalékos keresetnövekedést idéz elő. Több év után ismét lehet fizetni menetrend-eladási jutalékot. (Ez a menetrend árának 5 százaléka.) A munkavállalók körében érthetetlenséget okozott a mozdonyvezetőknél bevezetésre kerülő úgynevezett előrehozott nem garantált teljesítményjutalom. Ezt negyedévenként fizetik és a negyedéves bér 5 százaléka. Azok, akik ebben a kedvezményben nem részesülnek, nem értik, hogy a mozdonyvezetők a nem garantált teljesítményjutalomban miért kapnak garantáltan előleget? A Vasutasok Szakszervezete ehhez a juttatáshoz a munkabéke fenntartása és az eredmények megőrzése miatt járult hozzá. A nyugdíjpénztárba belépők tagdíjának felét (a bér 2 százalékát kitevő összeget) a munkaadó átvállalta. Ez a belépőknél 2 százalékos, átlagosan pedig 1 százalékos keresetnövekedést jelent. Összességében és átlagosan körülbelül 25 százalékos bruttó keresetfejlesztésre kerül sor, amelyet kiegészíthet az általánosan kifizetésre kerülő nem garantált teljesítményjutalom. Arra is fel kell hívni a figyelmet, hogy január 1-jétől keresetcsökkentő intézkedésre is sor kerül. Ezt a Munka törvénykönyvének az a módosítása okozza, amely bevezette az úgynevezett távolléti díjat. Ezentúl a távolléti idő nagy részét nem átlagkeresettel, hanem távolléti díjjal fizetik. Ez utóbbi kevesebb, mint az átlagkereset. Ez az intézkedés átlagosan 2 százalékkal csökkenti a kereseteket, de vannak olyanok (főleg a túlórázók és a műszakpótlékban részesülők), akiknél 3 százalékos mértékű éves keresetcsökkenést is okoz. 1996-ban tehát az várható, hogy a bruttó keresetek körülbelül 24-25 százalékkal nőnek. A nettó keresetnövekedés körülbelül 20 százalék körüli lesz és így valószínűleg elkerülhető lesz a reálbérek csökkenése. Ez csak akkor következhet be, ha az infláció nem haladja meg a 20 százalékot. dr. Simon József MEGÁLLAPODTUNK Megállapodás a MÁV Rt. középtávú (1996-1998) gazdálkodási stabilitására, és ezzel összefüggésben a munkabéke megőrzésére Bevezetés A Magyar Államvasutak Rt. és az aláíró szakszervezetek, mint megállapodó felek — a vasutas munkavállalók foglalkoztatási biztonságára, egzisztenciális helyzetük és munkakörülményeik javítására, életpályájuk kiszámíthatóságára, megteremtésére, a Magyar Államvasutak Rt. korszerűsítésére, működésének a Vasúti Törvény és az Állammal kialakított szerződéses viszonyok által meghatározott keretben történő gazdaságosabbá tételére, a kiszámítható és a nemzetközi normáknak is megfelelő munkaügyi kapcsolatok kialakítására az alábbi középtávú Megállapodás megkötését határozták el, melynek tartalmát az alábbiak szerint rögzítik: I. A Megállapodás hatálya A megállapodás időbeli hatálya, 1996. január 1-jétől 1998. december 31-ig terjed. II. A munkavállalók keresetalakulása a megállapodás időszakában 1. Felek rögzítik, hogy 1996-ban a 106545/1995. számú keretmegállapodásban foglalt keresetfejlesztést kell végrehajtani. 2. 1997. évben, a tárgyévben kötött bérmegállapodásban, minimálisan a reálkeresetek szinten tartása valósul meg. 3. 1998. évben, a tárgyévre kötött bérmegállapodásban, a reálkereseteket legalább olyan mértékben kell növelni, hogy az az 1996. évi reálbércsökkenést ellensúlyozza. 4. Az 1-3. pontokkal összefüggésben szükséges a bértarifarendszer reformja és továbbfejlesztése, valamint a Társaság eredményes gazdálkodásától függő, normatív alapon működő ösztönzési rendszer kialakítása. Ennek keretében: 4.1. Felek a vasutasok munkajövedelmében meghatározó elemnek tekintik az alapbéreket, ezért a munkavállalók bérének növelését alapvetően a bértarifa-táblázat értékeinek folyamatos emelésével kell biztosítani. 4.2. Aláíró felek a bértarifa rendszer fokozatos és kiszámítható módosításában érdekeltek. Elismerik, hogy a rendszer egymással összefüggő elemeinek bonyolultsága igényli az alapos feltáró munkát, és az ezzel kapcsolatos hatásvizsgálatok elvégzését. A módosítás fő irányai: — a bértábla állandóságának és kiszámíthatóságának biztosítása, — az induló bértétel és a mindenkori minimálbér közelítése, — az egyes munkakörök szakmailag indokolt átsorolása, — a szolgálati helyek kategóriába sorolása és a fizetési osztályok közötti kapcsolat gyakoriságának szűkítése, — a szabályrendszer áttekinthetőségének és technikai kezelhetőségének növelése. 4.3. Felek kijelentik, hogy érdekeltek a Társaság eredményes gazdálkodásától függő ösztönzési rendszer közös kialakításában és működtetésében, melynek során figyelembe veszik: — az egyes munkakörök ráhatását a Társaság eredményeire, — a normativitás elvét, — a bértarifarendszer által meghatározott kereseti arányokat. 4.4. Felek szükségesnek tartják, hogy a vasúti teljesítmények alakulásában kiemelt jelentőségű munkavállalók (menedzserek) személyi alapbéren felüli munkajövedelmét és ösztönzését a közöttük létrejövő megállapodás határozza meg. III. Foglalkoztatáspolitika 1. A munkáltató és a szakszervezetek tényként rögzítik, hogy a műszaki fejlesztések, a technológiai módosítások és az élőmunka termelékenységének elvárt növekedéséből adódóan a Társaság létszáma a középtávú időszakban előreláthatólag folyamatosan csökkenni fog, de a csökkenés abszolút értékben egyre mérséklődik. 2. A MÁV Rt. foglalkoztatáspolitikájában meghatározó jelentőségűek a VÉT keretében egyeztetett éves létszámtervek, melyek kialakításakor az alábbiakat kell különösen figyelembe venni: — a szükséges technológiát és az erre épülő munkarendeket, — az üzembiztonságot és a munkabiztonsági előírásokat, — a természetes veszteségidőket is számításba vevő munkaidőalapot. 3. Felek törekednek arra, hogy a létszámcsökkentésnél alkalmazott módszerek közül elsődlegesen — a természetes fogyás, — a társaságalapítás eredményezte létszámcsökkenés, — a korengedményes nyugdíjazás érvényesüljön. 4. A strukturális és területi feszültségek feloldására hatékonyabban kell alkalmazni a belső munkaerő-átcsoportosítást és az új munkakör betöltésének átképzés útján történő lehetővé tételét. 5. Jelen megállapodásban foglaltak nem érintik a MÁV Rt. és a Mozdonyvezetők Szakszervezete közötti korábbi foglalkoztatási tárgyú megállapodásokat. IV. Szociális kérdések A jelenleg hatályos Kollektív Szerződésben meghatározott jóléti és szociális intézmények fenntartása és továbbfejlesztése mellett a juttatások belső szerkezetét a fokozottabban rászoruló munkavállalói réteg nagyobb arányú munkáltatói támogatásának irányába kell megváltoztatni. V. A Kollektív Szerződés meghosszabbítása és folyamatos karbantartása A munkabéke tartóssága, valamint a munkaügyi kapcsolatok rendezettsége érdekében szükséges, hogy a Kollektív Szerződés hatálya is az 1996-1998 időszakot fogja át. Az 1995. május 1-jétől hatályos Kollektív Szerződés mind tartalmával, mind szerkezetében alkalmas arra, hogy a vasúti munkaviszony alapvető kérdéseit középtávon is megnyugtatóan szabályozza. Ebben az időszakban azonban célszerű felülvizsgálni és szükség esetén átértékelni a Kollektív Szerződés egyes rendelkezéseit. Ezen megállapodás aláírásával egyidejűleg a Kollektív Szerződés időbeli hatálya 1998. december 31-re módosul. VI. A munkaügyi kapcsolatok rendszere, a munkabéke megőrzése 1. A munkaügyi kapcsolatok során fokozottabban kell érvényesülnie a munkavállalók gazdasági és szociális érdekeit érintő kérdések tárgyalásos úton való rendezésének és az eredményeket rögzítő kollektív megállapodásoknak. A munkabékét veszélyeztető konfliktusok megelőzésére és kezelésére — a felek közötti egyeztetések mellett — létre kell hozni a megfelelő intézményrendszereket és biztosítani kell azok működését. 2. A kollektív érdek- és jogviták számát — a konfliktust megelőző intézmények fokozott alkalmazásával — a lehető legkisebb mértékre kell szorítani. A egyéni jogviták megelőzésére a munkaadó és a szakszervezetek képviselőiből álló formális és informális szerveket kell működtetni. 3. Megállapodó felek a munkabéke megőrzése érdekében az alábbiakat vállalják fel: a/ a MÁV Rt. garantálja az ezen megállapodásban foglaltak teljesítését. b/ a szakszervezetek jelen megállapodásban foglaltakkal szemben a munkaharc eszközeit nem alkalmazzák. VII. Záró rendelkezések 1. Felek jelen megállapodást Kollektív Szerződés erejű megállapodásnak tekintik, melynek módosítására, illetőleg felmondására vonatkozóan a Munka törvénykönyve, a Kollektív Szerződés, valamint ezen megállapodásban foglaltakat kell alkalmazni. 2. A megállapodással érintett célkitűzések kiemelkedő jelentőségére tekintettel a Megállapodás bármelyik fél részéről csak abban a rendkívüli esetben mondható fel, ha a másik fél olyan mértékben sérti meg jelen okmányban vállalt kötelezettségét, hogy a megállapodásellenes magatartás valamennyi lehetséges egyeztető, békéltető, közvetítői fórum igénybevétele ellenére a felmondásra kényszerülő fél szempontjából nem orvosolható. 3. Felek szükségesnek tartják az ezen megállapodásban foglaltak teljesülésének folyamatos figyelemmel kísérését és értékelését. Ennek keretében a Vasúti Érdekegyeztető Tanácsban szükség szerint, de legalább félévente megtárgyalják a megállapodás időarányos teljesítését és döntenek az esetlegesen szükségessé váló korrekciókról, módosításokról. 4. Megállapodó felek az éves bér- és létszám-megállapodások megkötése, valamint a Kollektív Szerződés módosítása során jelen megállapodásban foglaltak figyelembevételével járnak el. Budapest, 1995. december 29. Vasutasok Szakszervezete Vasúti Dolgozók Szabad Szakszervezete Mozdonyvezetők MÁV Rt. vezérigazgatója Szakszervezete Mérnökök és Technikusok MÁV Rt. elnöke Szabad Szakszervezete Vasutasok Független Szakszervezeti Szövetsége A Magyar Államvasutak Rt. munkavállalóinak 1996. január 1-jétől érvényes besorolás szerinti személyi alapbére ____________2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 1 21 CF3________________15 COP 15 000 15 900 17 400 19 200 21 100 23 200 25 500 28 100 30 900 34 000 37 400 41 100 45 200 49 800 54 700 ________ 46_______________15 000 15 000 16 500 18 100 20 000 21 900 24 100 26 600 29 200 32 100 35 300 38 900 42 800 47 000 51 800 56 900 59_______________15 000 15 600 17 200 18 900 20 800 22 800 25 100 27 600 30 400 33 400 36 800 40 400 44 500 48 900 53 800 59 200 65 100 71 600 78 800 10 12_____________15 000 16 200 17 800 19 600 21 600 23 700 26 100 28 700 31 600 34 800 38 200 42 100 46 300 50 900 56 000 61 600 67 700 74 500 82 000 13 15_____________15 300 16 900 18 500 20 400 22 400 24 700 27 200 29 900 32 900 36 100 39 800 43 700 48 100 52 900 58 200 64 000 67 700 74 500 85 200 16 18_____________15 900 17 500 19 300 21 200 23 300 25 700 28 200 31 100 34 200 37 600 41 400 45 500 50 000 55 000 60 500 66 600 73 300 80 600 88 600 19-21_____________16 600 18 200 20 100 22 100 24 300 26 700 29 400 32 300 35 500 39 100 43 000 47 300 52 000 57 200 63 000 69 300 76 200 83 800 92 200 22-24_____________17 200 19 000 20 900 23 000 25 200 27 800 30 500 33 600 37 000 40 700 44 700 49 200 54 100 59 500 65 500 72 000 79 200 87 200 95 900 25-27_____________17 900 19 700 21 700 23 900 26 300 28 900 31 800 34 900 38 400 42 300 46 500 51 200 56 300 61 900 68 100 74 900 82 400 90 600 99 700 28 30_____________18 700 20 500 22 600 24 800 27 300 30 000 33 000 36 300 40 000 44 000 48 400 53 200 58 500 64 400 70 800 77 900 85 700 94 300 103 700 31-33_____________19 400 21 300 23 500 25 800 28 400 31 200 34 400 37 800 41 600 45 700 50 300 55 300 60 900 67 000 73 700 81 000 89 100 98 000 107 800 34 36_____________20 200 22 200 24 400 26 900 29 500 32 500 35 700 39 300 43 200 47 600 52 300 57 600 63 300 69 600 76 600 84 300 92 700 102 000 112 200 37 40_____________21 000 23 100 25 400 27 900 30 700 33 800 37 200 40 900 45 000 49 500 54 400 59 900 65 800 72 400 79 700 87 600 96 400 106 000 116 600 40 1 21 800 124 000 1 26 400 1 29 000 | 31 900 1 35 100 1 38 700 1 42 500 1 46 800 1 51 400 1 56 600 1 62 300 1 68 500 1 75 300 1 82 900 91 100 100 300 110 300 121 300 1996. JANUÁR 12.