Magyar Vasutas, 1997 (41. évfolyam, 1-17. szám)
1997-01-01 / 1. szám
4 (...folytatás az 1. oldalról) Amennyiben valaki a törlesztést vállalja, akkor is lehetőség van arra, hogy a fennmaradt tartozását bármikor egyösszegben kifizesse - tette hozzá az osztályvezető. A továbbiakban Szabó István azt se rejtette véka alá, hogy a MÁV Rt. a lakásfelújításokból mindenképpen ki akar vonulni, hiszen erre a feladatra alig van szakembere. Az értékesítés előtt még azon lakásokat sem újítják fel, amelyek romos állapotúak. Viszont a vételár megállapításánál ezen hiányosságokat figyelembe veszik és valószínűleg a régi házakat a piaci érték 15 százalékáért meg lehet majd kapni, amelyből még lejönnek a kedvezmények. Az önkormányzatoknál a labda” A vételi szándékkal nem a lakónak kell megkeresni a MÁV-ot, hanem az értékbecslő megbízottja értesíti a bérlőt, hogy mikor akar kiszállni, illetve ekkor közli az eladás feltételeit is. Első ütemben - a már folyamatban lévő rákos úti épületek után - következik a gyáli úti, a rákospalotai és a dunakeszi ingatlanok értékesítése. Az ügymenet elindul és zökkenők nélkül, feltehetőleg még 1997-ben véget ér. A privatizáció menetének szálait szaporítja, hogy rendezési terveket kell készíteni, amelyet az önkormányzatokkal is köteles jóváhagyatni a MÁV. Tisztázni kell a közművek tulajdonát, a szolgáltatást nyújtó kilétét. Ezen procedúra elhúzódik, ezért várható csak az év végére a befejezés. Az osztályvezető elmondta még: a MÁV-hoz nem kötődő lakóknak is felajánlják megvételre a lakásokat ugyanolyan feltételekkel, mint a vasutasoknak, azzal a kitétellel, hogy csak jóhiszemű jogcím nélküli lehet a vevő. Amennyiben valaki csak úgy beköltözött az üres lakásba, akkor nem szerezhet tulajdont. Szintén nem lehet vevő az a személy, akinek tartozása van a MÁV- val szemben. A nem lakótelepi tömbben található bérlakásokat szintén felméri az értékbecslő, majd a lakónak az ingatlanhasznosítási osztállyal kell tárgyalnia a vétel feltételeiről. ( A szolgálati lakásokat is el lehet adni - átminősítés után - amennyiben a műszaki feltételek így szavatolják. Eszerint a lakás nem lehet felvételi épületben, valamint a ház falának a vágánytengelytől 9 méternél távolabbra kell állnia. Az átminősítést szintén a MÁV Rt. kezdeményezi, még ez év folyamán. Az osztályvezető véleménye, hogy a bérlőknek nagyon megéri a vétel, mivel ilyen olcsón manapság már sehol nem lehet lakáshoz jutni. Magyar János, a MÁV Rt. Vezérigazgatósága ingatlanhasznosítási osztályvezetőjétől megtudtuk: a MÁV Rt. pályázatot írt ki az értékbecslés, valamint értékesítés. A bíráló bizottság vigyázott arra, hogy a két tevékenység nyertesei ne keresztezzék (ne fedjék) egymást. A vasútnak azért kellett külső cégeket bevonni az eladásokba, mert a mintegy kétezer lakás ügyeinek intézésére nincs kapacitása a MÁV-nak. Vidéken a privatizáció az üzletigazgatóságok saját hatáskörében zajlott le, de ott jóval kisebb volumenű üzletek kötöttek, mint a fővárosban. A várhatóan még eladható 2.100 bérlakásból 1.800 található a budapesti üzletigazgatóság területén, amelyből első ütemben 1.050-et adnak el. A „becsüs” csak ránéz a házra? A osztályvezető fontosnak tartotta még elmondani: a MÁV Rt. arra törekszik, hogy az összes eladható lakás értékesítse. Minden lakó - aki nem tud fizetni - megnyugodhat, hogy nem adják el a tetőt a feje felől. Pruzsinszki Imréné nyugdíjas 39 éve lakik a dunakeszi bérlakásában, ma már egyedül. A férje vasutas volt, de néhány évvel ezelőtt elhunyt. Gizi néni 79 éves, szándékában áll lakását megvenni, de rögtön hozzáteszi, hogy a vételárat minden bizonnyal majd a fia egyenlíti ki. Úgy emlékszik, hogy az iskola sétányon lévő házakat 1958 óta egyszer tatarozták, de hogy az mikor volt, ma már nem jut az eszébe. Reméli, hogy nem kerül majd sokba a vétel, mivel a tető olyan rozoga állapotban van, hogy a felső szinten lévő lakások most is beáznak. Egy magát megnevezni nem kívánó rákos úti lakó lapunkkal közölte: nem is sejti, hogy mi alapján szabták meg a vételárat, hiszen az értékbecslő csak kívülről futattja meg szemét a házakon. Érthetetlen az is, hogy az egyedül élőket magasabb vételárral lepik meg, mint azokat, akik többen élnek azonos méretű és minőségű bérleményben. Továbbá furcsának találja azt is, hogy az értékesítő, a vevőknek semmilyen megbízási szerződést nem mutatott be. Ugyanakkor a vásárló, a Limes Rt. számlájára köteles befizetni 20 ezer forintot, amely összeget később beszámítják a vételárba. A Limes Rt. többségi tulajdonosa a Váti Rt., míg a részvények kisebb hányada magánszemélyek, egy kft. és egy Ausztráliában bejegyzett társaság között oszlik meg. A főrészvényes Váti Rt.-t az Állami Vagyonügynökség alapította 1993-ban, teljes állami tulajdonként. A cég igazgatótanácsában helyet kapott a városvédő SZDSZ-es politikus, Ráday Mihály is. Lapunk tudomására jutott, hogy az 1995-ben a budapesti lakások eladására meghirdetett előminősítő pályázaton, tíz cég felelt meg. A második zárt pályázatra ebből nyolcan adták be ajánlatukat. A bíráló bizottság - a MÁV Rt. munkatársai - három győztest hoztak ki: a Limes Rt.-t, a Főber Rt.-t, valamint a Belvárosi Irodaház Kft.-t. A lakótelepi értékesítéseknél, - amennyiben 48 lakást egyszerre adnak el - a legjobb ajánlatot a Főber Rt. tette 8.500 forinttal, második a Belvárosi Irodaház Kft. kevéssel több mint 14.000 forinttal, míg a harmadik a Limes Rt. 18.250 forint ajánlattal. A Rákos úton egy tömbben körülbelül 60 lakást adnak el, amelyre a Limes Rt. kapott megbízást. A három cég kiválasztásában, hogy milyen elvek alapján döntöttek, nem lehetett megtudni. Az viszont már most bizonyos, hogy a Limes nyerte el a dunakeszi lakások eladásának bonyolítói jogát is, mivel az illetékesek szerint, ez a vállalat a leggyakorlottabb a privatizációban. Tondor Péter Találgatásokra ad okot a lakásprivatizáció POKOLIAN GYORS AZ ÉRTÉKBECSLŐ Eladásra várva A MÁV Északi Járműjavító Kft.-t 1992. december 30-án alapította a MÁV. A társaság egyedüli 100 százalékos tulajdonosa a MÁV Rt. A kezdeti nehézségek után, úgy tűnik, hogy elindult a budapesti Kőbányai úton található cég időlegesen elakadt szekere, így 130 éves tapasztalatával továbbra is segítheti a hazai vasúti járműipart. Horváth László üzemgazdasági osztályvezető: — A MÁV Északi Járműjavító Kft.t 967 millió forintos alaptőkével hozta létre a MÁV 1992. december 30-án. A társaság az 1867-ben létesített Északi Főműhely, majd Északi Járműjavító Üzem jogutódja. Tulajdonosa 100 százalékban a MÁV Rt. Ez a tény a jövőben sem fog változni. A kft.-nek budapesti főműhelyén kívül Békéscsabán is van telephelye, 80 főt foglalkoztat. A cég főleg a V43, V46 és V63 sorozatú villamosmozdonyok, M62 sorozatú dízelmozdonyok, a BDV sorozatú villamos motorkocsik, valamint önjáró vasúti dízeldaruk és - minimális mértékben - vasúti személykocsik javításával, valamint ezek alkatrészeinek gyártásával és fővizsgáztatásával foglalkozik. A kft. bevételeinek 1992-től történő csökkenése 1995 júliusára megállt. 1996- ban már némi növekedést tapasztaltak. Remélik, hogy ez 1997-ben is folytatódni fog. Megcsappant az irodai dolgozók létszáma és összevontak egyes osztályokat. Az elbocsátások következtében 1055 főről 826 főre olvadt az alkalmazottak száma. Bár korábban 105 szakmában jeleskedtek, ennek ellenére bizonyos foglalkozásokat csak 1-1 szakember űzött. Ezért a járműjavító vezetősége ésszerű átszervezéseket hajtott végre. A társaság szigorú gazdálkodást folytat, hiteleket sem vesz fel, minimális a kintlévőségük. Évről-évre költségcsökkentő intézkedéseket hoznak, például a normakarbantartást, melynek hatására a cég költségei csökkentek. Ezeket a lépéseket mindig előre egyeztetik a szakszervezettel és az üzemi tanáccsal, így semmi sem éri az embereket váratlanul. Fokozatosan felülvizsgálják az energiaköltségeiket is. Ezen lépések helyességét igazolja az a tény is, hogy míg 1992-ben árbevételük 1 milliárd forint volt, addigra ez az összeg az idén eléri az 1,7 milliárd forintot. -—Természetesen nekünk is számolni kell az inflációval - jegyzi meg Horváth László, majd megtoldja, hogy a társaság állandóan elemzi kiadásait. így derült ki, hogy költségeik 45 százalékát a bérekre és járulékokra, 41 százalékát az alapanyagra, míg 7-8 százalékát az energiaköltségekre fizetik. A maradék 5-6 százalékot az egyéb kiadás, például a hulladékszállítás emészti fel. A hazai partner megbecsülendő . Főbb partnereink a MÁV Rt., a GYSEV Rt., a MÁV Kft.-k, a Ganz- Hunslet Rt., a BKV Rt. és sok más iparvállalat, illetve kisebb cég. A BKV Rt. részére elsősorban a metró-, és HÉV-motorkocsik, illetve alkatrészeik javítását végezzük - veszi át a szót Szövényi László, a kereskedelmi iroda vezetője. Mint mondja a nyersanyag-felhasználást elsősorban a MÁV és a többi megrendelő járműparkja határozza meg. Bár régebben előfordultak külföldi megrendelések is, jelenleg főleg hazai partnereknek szállítanak. Érdekességként említi, hogy míg régebben az „idegenfeles” munka 8-10 százalékot tett ki, addig mára ez az érték elérte a 20-25 százalékot. Jelenlegi egyik legfontosabb programunk a V43 sorozatú villamosmozdonyok emelt szintű korszerűsítése - mondja Szabó Gyula, az üzemgazdasági osztályvezető-helyettes. Mint tőle megtudtuk, erre a programra főleg amiatt van szükség, mert jövőre növekszik a V43 sorozatú villamosmozdonyok iránti javítási igény. Gépészeti, elektronikai berendezéseik, valamint járműszerkezetük elérte a nagyjavításhoz szükséges kört. A felújítási munkák során átalakítják a mozdonyvezetői fülkét is. Az újjávarázsolt vezetőállásban a kényelmesebb szék, az átalakított vezetőasztal teszi könnyebbé a munkát, míg a komfortérzetet egy hűtőszekrény erősíti majd. A program keretein belül egyelőre tizenöt mozdonyt korszerűsít a járműjavító. Húsz mozdonynak is örülnek Folyamatos megoldandó problémát jelentett az utóbbi években az üzletszerzés, az emberek munkával történő ellátása is. Míg a 60-as években 140-150 darab mozdonyt javítottak itt évente, addig ma már örülnek, ha húsz mozdony bejön nagyjavításra. Úgy tűnik, hogy ez a folyamat 1997-ben megáll és várhatóan nagyobb számú vontatójármű-nagyjavítást tudnak majd elvégezni. Az átadás előtti utolsó fázisban kerül sor az álló, a nagyfeszültségű és a futó (vonali) próbákra. E fontos, felelős munkát Kramlik István és csapata végzi, hiszen nekik kell a kifutó mozdonyok tengelyeinek nyomását lemérni. A múlt és a jelen találkozik a járműjavítóban. Az egyik csarnokot az 1890- es években Eiffel irodája tervezte. Ugyanakkor jelen van az üzemben a korszerű technika is: MZP típusú, számítógép vezérlésű megmunkáló központ, hegesztő robot, impregnáló berendezések. A kft. átalakításának kezdetén folytatta munkáját az addig is funkcionáló szakszervezet helyi képviselete, hogy megpróbálja a jogait a saját eszközeivel érvényesíteni - veszi át a szót Németh Tibor, a szakszervezeti bizottság titkára, aki immár hetedik éve tölti be e tisztséget és emellett még a humánpolitikai osztály főmunkatársa is. Munkájukat nagy mértékben támogatta az 1993. január 7-én létrejött megállapodás. Egyetlen dolgot nem sikerült „sínre vinniük”, nevezetesen az újonnan belépők részére a MÁV továbbra sem biztosítja a vasúti kedvezményeket. A kft. szakszervezeti tagjainak 60 százaléka az agglomerációból (Monor, Albertirsa, Nagykáta) jár be dolgozni és csak 40 százalékuk él a fővárosban. A társaság vezetősége és a vasutas szakszervezet között nagyon jó a kapcsolat. A szakszervezetnek 768 tagja van, beleértve a békéscsabai telephelyen dolgozó 80 főt is. A cég dolgozóinak véleményét egy mondatban lehetne összesűríteni: „Nem akarunk mindenáron harcolni, inkább megegyezésre törekszünk.” A szakszervezet mellett 1994-ben megalakult a kilenc tagú üzemi tanács. Az Északi Járműjavító Kft. vezetése igyekszik támogatni a munkásokat továbbképzési lehetőségekkel is: például lehetővé tették a szakképzetleneknek a targoncavezetői vizsga megszerzését. 1995. január elsejétől megalakult a társaság saját, országos jelleggel működő nyugdíjpénztára, mely a cég dolgozói létszámának felén túl magába foglalja a X. kerületi tűzoltóságot is. Rendkívüli esetekben a szakszervezeti tagdíjakból képzett alapból utalhatnak ki segélyt az érintettnek vagy családjának. Ezen kívül évente három alkalommal (nőnapkor, vasutasnapkor és karácsonykor) 500-500 forint értékű ajándékokkal lepik meg az embereket és ha kiérdemelték 5000 forint értékű tárgyjutalmat is kaphatnak az arra méltóak. Mint Szabó Gyula üzemgazdasági osztályvezető-helyettes üzemi sétánk végén hozzáteszi: 1995. december 7-én a TÜV-Rheinland Kft. átvilágító programjával megszereztük az ISO-9002-es minőségtanúsítványt. A bevezetett minőségbiztosítási rendszer alkalmazása lehetővé tette, hogy méltó módon folytatódjon az 1867-ben létrehozott, 130 éves üzemben a vasúti járművek javítása és alkatrészeik gyártása. Berta Sándor JÁRMŰJAVÍTÓINK SORSA Hátrálás majd előretörés az „Északiban” Műhelyéletkép: diskurzus Ez a roncsmozdony még futni fog Az 1890-es években tervezett Eiffel-csarnok 1997. JANUAR