Magyar Vasutas, 1998 (42. évfolyam, 1-13. szám)
1998-01-01 / 1-2. szám
2 Sorról sorra a szilveszteri 14 pontról A SZTRÁJKSZERVEZETTSÉGÉRŐL MEGGYŐZŐDHETETT BÁRKI! Nehéz tárgyalási sorozat zárult le 1997. december 31-én 14 megállapodás, egy emlékeztető és egy nyilatkozat aláírásával. A dokumentumok az 1995. december 29-én kötött hároméves megállapodás újabb fejezeteként jöttek létre, ugyanakkor jelentőségük vetekszik a hároméves megállapodáséval. Több megállapodás tartalma túlmutat az 1998-as esztendőn, mintegy jövőképet adva a vasutasságnak. A legnagyobb érdeklődés a keresetek alakulásával összefüggő részek iránt mutatkozott. Személyi alapbérek alakulása 1998- ban: a bértarifa-táblázat értékei 14,7%-kal növekednek, a munkavállalók személyi alapbére szintén. Vagyis a beállási százaléktól függetlenül valamennyi vasutast megilleti - feltétel nélkül - a 14,7%-os bérfejlesztés. A januártól soros előléptetéseket a bérfejlesztést megelőzően kell elvégezni,a bértarifa-szabályzat szerint a soros bértétel-léptetés kötelező, és az új bértételhez tartozó tarifabért köteles a munkáltató megadni, vagyis akinek 100%-ot meghaladó bértarifa beállása volt a soros bértétel-lépés előtt, annak az a 4%-os bértétel növekedésbe beszámít.) Végre elmozdulás történt a bértételekben. Öttel nőtt a számuk, így 1998- tól 19 bértételt lehet elérni. A vasutasnapi jutalom 1998-ban egyösszegben kerül kifizetésre, az eddigi feltételekkel. Teljesítmény jutalom: december 10-én az 1997. évi átlagkereset 1 %-a lesz kifizethető hatékonyság-javulás esetén. Nőtt a vállalati étkezési térítés 1200 Ft-ról 1400 Ft-ra (adómentes). Nőtt a távolléti díj: megállapítása során a műszakpótlék eddigi 20%-os szorzója helyett 25%-t kell alkalmazni (a szabadságok kiadása kedvezőbbé válik). A fentieken túl változott a K.Sz. 30. §-a (400 Ft-os átvezénylési díj). "Azt a munkavállalót, akinek a munkaidő-beosztását a 29.§ 1. pont szerint a megelőző hónap 23-áig kell elkészíteni és közölni, rendkívüli átvezénylési díj illeti meg, ha munkaidő-beosztását egy héten belül a munkáltató által kezdeményezett megállapodás alapján módosították. A rendkívüli átvezénylési díj mértéke módosított szolgálatonként 400 Ft. A munkáltató általi munkaidőbeosztás-módosítás kezdeményezést kimutathatóan rögzíteni kell." A vállalati minimálbér 1998-ban bruttó 21000 Ft (az országos 19500 Ft). Aláírt megállapodás van arról, hogy ez év március 3-án a munkáltató és a szakszervezetek a VÉT keretében megkezdik és folyamatosan napirenden tartják az új bérrendszer kialakításával kapcsolatos tárgyalásaikat és azt olyan hatékonysággal folytatják, hogy a besorolási szabályok 1998. május 26-áig elkészüljenek. A munkáltató ezt követően 1998. augusztus 30-áig próbabesorolásokat végez, melynek eredményeiről 1998. szeptember 29-éig előterjesztést készít a VÉT részére. Ezt követően a VÉT dönt az új besorolási és alapbérrendszer bevezetésének időbeli ütemezéséről. Még néhány vívmány - Az egyén és formaruha ellátási rendszer átalakítására vonatkozó tárgyalásokat már februárban meg kell kezdeni. A ruhatisztítási díj bevezetésének lehetőségéről is tárgyalni kell. A vállalati jóléti és szociális ellátó rendszer felülvizsgálatálatát és korszerűsítését is vállalták az aláírók 1998-ban. A napi munkaidő csökkentésére négyéves ütemezés került elfogadásra. 2001 január 1-től a vasutasok 7,8 és 7,6 óra napi munkaidőt alapul véve fognak dolgozni (A munkaidő-csökkentés a béreket nem érinti.). 1998. január 1-től a teljes napi munkaidő 7,8 óra az alábbi munkakörökben: - Akkumulátor fenntartó, akkumulátor szerelő, felsővezeték szerelő, pályafenntartási szakszolgálat fizikai munkakörei és Záhony-Port kézi, gépi átrakó. A foglalkoztatás biztonságát két megállapodás is erősíti. A MÁV Rt. az 1998. évi foglalkoztatási tervét - szakági bontásban -1998. március 31-ig kell, hogy a VÉT-en egyeztesse. Munkáltatói rendes felmondás az 1997 évi mérték 80%-áig alkalmazható 1998-ban. (Ez max. 640 fő) A fenti munkáltatói felmondást csak abban az esetben alkalmazhatja a MÁV, ha az "elkülönített képzési alap" által nyújtott vállalati átképzést a munkavállaló elutasítja. A két magállapodás összefügg. Annak a munkavállalónak, akinek munkaköre megszűnik és vállalja az átképzést a munkáltató nem mondhat fel. A reálkeresetek fokmérője A tárgyalások nehézkes haladása miatt vált szükségessé a Vasutasok Szakszervezete által meghirdetett figyelmeztető sztrájk. A bírósági (nem jogerős) ítélet miatt a sztrájk megtartását le kellett mondani, de mivel a magas támogatottságról és jól szervezettségről a munkáltató is meggyőződött - a tárgyalások december 11-ét követően sokkal tartalmasabban folytak. A tárgyalások légköre és tétje a felelősség kérdését vetette fel. Tervezetek tucatjai kerültek megvitatásra. A december 31-i megállapodásokkal a VSz december 10-i sztrájkfelhívásának valamennyi pontja teljesült. A sztrájk eszköz. kilátásba helyezésével is elérte a szükséges hatást. A megállapodások folyamatos teljesítésével 1998-ban a bér és bérjellegű juttatások 18,7%-kal növelik a vasutasok bruttó átlag keresetét. A nettó keresetek ezt meghaladóan növekednek. A reálkeresetek - a fizetés vásárló értékének a fokmérője - átlagosan 3-4%-al nőnek 1997-hez képest. A megállapodások konkrét lehetőségek, melyek megvalósítása és végrehajtása az aláíró felek felelőssége. A Vasutasok Szakszervezete jelentős szakmai előkészületek során állította össze tárgyalási javaslatait 1998-ra. A tárgyalások eredménye bizonyítja, hogy jó úton járt a VSz, amikor a napi bérjellegű juttatásokkal azonos fontosságúnak kezelte és kezeltette a VÉT-en a jövőképet adó foglalkoztatási és munkakörülményeket is. Meghatározó javaslataink beépültek a megállapodásokba. A VSz és testületei megtették azokat a szükséges lépéseket, melyeknek segítségével folyamatosan ellenőrizhető lesz a megállapodások teljesülése. Nem elég jó megállapodásokat kötni, mert egy megállapodás annyit ér, amennyi abból megvalósul. Élünk a lehetőséggel! Varga Gyuláné 1998. JANUAR Az 1998. évi személyi alapbérek bruttó 14,7%-os növekedésének hatása a nettó személyi alapbérekre A MÁV Rt. és a szakszervezetek között létrejött 105954./97/15. sz. megállapodás alapján alanyi jogon valamennyi MÁV Rt-nél foglalkoztatott munkavállaló 1998. január 1-jétől kezdődően 14,7%-os személyi alapbér emelésben részesül (vagy a bértábla szerint, vagy az 1997. december 31-i személyi alapbérére vetítetten). Az alapbértáblázat súlyszám értéke 1998. évben 14761 Ft. Ez 1892 Ft-tal több mint az 1997. évi súlyszám volt. A munkabér legkisebb összege a MÁV Rt-nél (teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállalók esetében) 1998. évben havi 21000 Ft, amely 16,67 %-kal magasabb az 1997. évi havi 18000 Fthoz viszonyítva. Ennél kevesebbet a napi 8 órában dolgozó munkavállaló a MÁV Rt-nél pótlékok nélkül 1998. január elsejétől kezdődően nem kereshet. Természetesen a részmunkaidőben foglalkoztatott munkavállaló havi személyi alapbére a napi munkaidő arányában változhat. Az érvényben lévő alapbértáblázatból véletlenszerűen kiválasztott néhány bértétel alapján az alábbi táblázatban bemutatjuk az ez évi bruttó bérfejlesztés végrehajtása utáni megemelkedett személyi alapbéreket, és az ehhez kapcsolódó nettó (kifizetendő) alapbéreket. (Lásd a táblázatot!) A táblázatban bemutatott értékek alapján látható, hogy az 1998. évi adózási szabályok alapján a nettó keresetek ez évben az 1997. évhez viszonyítva a bruttó alapbéremelést 0,74-1,49%-kal meghaladják. Magától érthető, hogy a példaszerű számításokon túlmenően további kereseti jövedelmi előnyök származnak a munkavállalók kereseti helyzetére vonatkozóan megkötött további megállapodásokból is (szabadság idejére az Mt-nél magasabb összegű távolléti díj, fix összegű pótlékok emelése, stb). A fenti táblázatban bemutatott számítások elvégzésekor a bruttó jövedelemből levonásként figyelembe vettük: • a személyi jövedelemadót, az adótábla szerint (melynek kiszámításánál az alkalmazotti kedvezményt,1997. évben max. 3600 Ft/hó, 1998. évben max. 4200 Ft/hó, és 1998. évben a levont nyugdíjjárulék (7%)-nak a 25%-át mint adókedvezményt is számításba vettük. Figyelembe vettük: • a nyugdíjjárulékot (1997. évben 6%, 1998. évben 7%) • az egészségbiztosítási járulékot (1997. évben 4%, és 1998. évben 3%) • a munkavállalói járulékot (melynek mértéke: 1,5%) • valamint a Vasutasok Szakszervezete tagdíját, melynek mértéke: a bruttó bér 1%-a, amely 1998. évben is adóalap kedvezményre jogosít. Az előbbiekben bemutatott táblázaton kívül az alábbiakban közlünk néhány számítást a 10 és a 30%-os műszakpótlék figyelembevételével is: ha pl. alapbértáblázaton belül kiválasztunk pl. egy 11-es fizetési osztály 6-os bértételébe sorolt vasutas munkavállalót, aki folytonos munkarendben dolgozik, és 30%-os műszakpótlékban részesült, akkor a bruttó havi bére 1997. évben (40600 Ft + 30%) 52780 Ft ehhez kapcsolódó nettó bér (kifizetendő) 38282 Ft volt. Az ez évi bérfejlesztés után a havi bruttó bére (46600 Ft+30%) 60580 Ft ennek a nettó (kifizetendő) összege 42454 Ft. A havi nettó bérnövekedés aránya 115,93%, vagyis a műszakpótlékkal megemelt bér is megőrzi a táblázatban látható nettó személyi alapbér növekedésének arányát. Egy másik példán bemutatva pl. a 13- as fizetési osztály 4-es bértételébe sorolt dolgozó, aki 12/36 órás munkarendben dolgozik, és 10%-os műszakpótlékban részesül, annak 1997. évben a havi bruttó bére 45400 Ft--10%=49940 Ft ennek nettó bére 35076 Ft, a bérfejlesztés után az 1998. évi havi bruttó bér 52500 Ft+10%=57310 Ft, ehhez kapcsolódó nettó 406 684 Ft. A két év közötti nettó bérnövekedés aránya :115,98%. Tehát látható, hogy a műszakpótlékkal elért havi kereset itt is megőrzi - az ez évi 114,7%-kal megemelt bruttó személyi alapbéremeléshez tartozó - 115,0% feletti nettó bérek növekedési arányát. Fenti táblázatunkkal segítséget kívántunk nyújtani, ahhoz hogy a vasutas munkavállalók megismerhessék, hogy 1998. évben a bérfejlesztés után hogyan fog alakulni a személyi bruttó alapbérük, és ez forintarányaiban mit jelent. Ismételten felhívjuk a figyelmet arra, hogy csak a bruttó személyi alapbérek növekedésének alakulását mutattuk be, és az ehhez kapcsolódó nettó (kifizetendő) béreket. GHM Példaszerű elméleti számítások a vasutas munkavállalók 1998. évi személyi alapbérének 14,7%-os növelésének hatásairól Fizetési Bértétel 1997. évi havi 1997. évi havi 1998. évi havi 1998. évi havi Nettó személyi osztály bruttó személyi nettó személyi bruttó személyi nettó személyi alapbér változás alapbér alapbér alapbér alapbér indexe 98/97. év R R R R 7 3 24.700,- 20.249,- 28.300,- 23.439,- 115,74 5 26.700,- 21.434,- 30.600,- 24.786,- 115,64 7 28.900,- 22.685,- 33.100,- 26.249,- 115,71 9 7 34.900,- 26.093,- 40.000,- 30.291,- 116,09 9 37.800,- 27.741,- 43.300,- 32.175,- 115,98 10 39.300,- 28.592,- 45.000,- 33.104,- 115,78 10 5 35.500,- 26.434,- 40.700,- 30.700,- 116,14 7 38.400,- 28.082,- 44.000,- 32.557,- 115,94 10 43.200,- 30.765,- 49.500,- 35.560,- 115,59 11 3 36.100,- 26.775,- 41.400,- 31.111,- 116,19 6 40.600,- 29.332,- 46.600,- 33.977,- 115,21 9 45.700,- 32.085,- 52.400,- 37.144,- 115,77 13 4 45.400,- 31.927,- 52.100,- 36.980,- 115,83 6 49.100,- 33.882,- 56.400,- 39.328,- 116,07 8 53.200,- 36.050,- 61.000,- 41.758,- 115,83 14 3 48.100,- 33.354,- 55.100,- 38.617,- 115,78 7 56.200,- 37.635,- 64.500,- 43.529,- 115,66 12 68.400,- 43.707,- 78.400,- 50.568,- 115,70 15 5 57.200,- 38.166,- 65.600,- 44.087,- 115,51 7 61.800,- 40.481,- 70.900,- 46.770,- 115,4 10 69.400,- 44.190,- 79.800,- 51.278,- 116,03 16 12 82.800,- 50.748,- 94.900,- 58.856,- 115,98 7 68.000,- 43.512,- 78.000,- 50.366,- 115,75 17 3 64.000,- 41.556,- 73.400,- 48.037,- 115,60