Magyar Világ, 1906 (1. évfolyam, 1-42. szám)

1906-09-23 / 28. szám

Magyar Világ nyűge ellen, míg végre is szétzúzva azt, nekivágott a szegénységnek — a szabadságnak. Rászakadt az élet min­den terhe, de tehetsége a szabadság levegőjében a súly alatt is izmosodott, nekilendült és teljes virágzásában bontakozott ki, mikor már sokan azt hitték, hogy elher­vadt, összeroppant. Egymás után kerültek ki ecsetje alól a néha talán kissé különösnek tetsző, túl fantasztikus, de mindig érdekes, tartalmas alkotások és mind ismertebbé, becsültebbé tették a nevét azok előtt, akiket a komoly művészet érdekel. Kacziány műveiből mintegy kétszázat gyűjtött össze és mutat be most kollektív kiállításban a Nemzeti Szalon. Ez a kiállítás föltünteti Kacziány egész pályáját, a humo­ros genre-képektől, mert régebben ilyeneket is festett, a mai borongós, fantasztikus hangulat-képekig, amelyekben, úgy látszik, most már megtalálta állandó és igazi genre-ét. Kacziány képei így együtt sokkal erősebben hatnak, ki­domborítva a művész tartalmas és érdekes egyéniségét, mint ha csak egy-egy képét látjuk s aki végignézi ezt a kiállítást, bármily véleménye lett légyen is Kacziány mű­vészetéről, egyet kell, hogy elismerjen. Azt, hogy itt egy erősen érző, mélyen gondolkozó, finom rezgésű művész­egyéniség szól hozzánk, akinek mindig van mondani­valója és akit mindig érdemes meghallgatni. A komor tónusú képek között egy-egy kedves, mű­vészi bársonyégetés tűnik föl, amelyet a művész leánya, Kacziány Adrienne állított ki. Megjegyezvén, hogy a ki­állított képek nagy része aránylag olcsó áron megszerez­hető, reméljük, hogy érdemes művészünk erkölcsi sikere mellett az anyagi eredmény sem fog elmaradni. L. O. r • ■ [UNK] ....... ==i­m IRODALOM ÉS MŰVÉSZET m L ■ ■­­.......... ....... Petőfi-Társaság. A szokatlanul korán beköszöntött szezon irodalmi életét a Petőfi-Társaság nyitotta meg a múlt vasárnap tartott első fölolvasó ülésével, melyen a Petőfi-ülések hűséges közönsége szorgalmasan megjelent és színültig megtöltötte az Akadémia termét. Az ülésen, Herczeg Ferencz távollétében, Ferenczi Zoltán elnökölt, aki szép megnyitó beszédben üdvözölte a Társaság tagjait és vendégeit, majd a folyó ügyekről tett jelentést, tudatva azt is, hogy a Társaság Petőfi-ereklye gyűjteménye ismét egy érdekes darabbal gyarapodott. Az az iskolai elbocsátó okirat ez, melyet Petőfi Sándor az aszódi gimnáziumtól nyert s amelylyel a selmeczi gimnáziumba való fölvételre jelentkezett. Az érdekes bizonyítványból, melyet Koren igazgató professzor állított ki, kitűnik, hogy Petőfi, akkor még Petrovics Sándor, Aszódon első eminens diák volt. A fölolvasások sorát Bodnár Zsigmond nyitotta meg, aki az ő ismert hullám-elmélete alapján «Korunk női törek­véseiről» tartott érdekes szabad előadást. Vértesi Arnold rendes tag Tóth Jolán vendégtől olvasott föl néhány meleg érzésű, nőies hangú verset. Ezután Szávay Gyula mutatott be egy pompás nóta-bokrétát a «Szép Ilonka» czímű daljátékból, melyet Vágó Gézával írt (zenéjét Szabados Béla szerzette) s amely a Király-színház egyik legközelebbi újdonsága lesz. Az üde, magyaros ritmusú dalok nagyon tetszettek a közönségnek s megfelelő zené­vel a színpadon sem fogják eltéveszteni hatásukat. Egy tréfás dalt, melyet az udvari bolond dalol, a szerző szí­vességéből lapunk más helyén bemutatunk olvasóinknak. Az utolsó fölolvasó Abonyi Árpád volt, aki «A nagy csillagász» czímű, pompás szatírával tele érdekes elbeszé­lését mutatta be a közönség nagy tetszése és zajos tap­sai közepette. Kossuth Ferencz könyve. Kiválóan érdekes könyv jelent meg a legutóbbi napokban. A könyv Kossuth Ferencz tollából való s Kossuthnak harmincz parlamenti beszédét, és függelékül néhány egyéb apróságot tartal­maz. Minket, akik itt politikával (amely téren Kossuth beszédei természetszerűen mozognak), nem foglalkozunk, inkább ezek az apróságok érdekelnek, amelyek elárulják, hogy Kossuth Ferencz a pihenés óráiban a múzsáknak is kedvvel áldoz. Amellett, hogy fest és szobrot mintáz (atyjának arczképét és szobrát is elkészítette), zenét is komponál, verseket is ír. Ez a kötet zeneszerzeményeiből is bemutat egy hangulatos, kedves kompozícziót s azon­kívül közli ama költeményeit, melyeket Kossuth Ferencz 1868—1892 között írt. Ezekben a versekben a saját éle­tének eseményeivel és a haza sorsával foglalkozik Kos­suth. (Első verse éppen a kiegyezésről szól, czíme: Az alku.) Az érdekes könyvet Szatmári Mór országgyűlési képviselő rendezte sajtó alá, Hentaller Lajos pedig beve­zető gyanánt az ő ismert ügyes tollával megírta hozzá Kossuth Ferencz eseményekben gazdag élettörténetét, melyet a Kossuth-család életéből vett számos kép is ékesít. Bezerédj Viktor államtitkár. Ebben a rovatban emlé­kezünk meg arról, hogy a király Bezerédj Viktor dr., bel­ügyminiszteri tanácsosnak az államtitkári czímet adomá­nyozta. Mert Bezerédj e kitüntetése első sorban ama lel­kes és buzgó munkásságának honorálását jelenti, melyet mint a színházi ügyek vezetője és referense kifejtett. Amióta az intendánsi állást megszüntették, a belügy­minisztériumban Bezerédj intézi az államilag szubvenczio­­nált színházak legfőbb vezetését és irányítását. Ezt a nagy körültekintést, széles látkört, sok tudást és még több ízlést igénylő munkát Bezerédj a művészet nagy szere­­tetével, lelkiismeretes pártatlansággal és szakértelemmel végzi s ezért nemcsak hivatalában, hanem a művészek körében is osztatlan örömmel fogadták kitüntetését. Andrássy szobra: Gróf Andrássy Gyula lovas-szobrát, mely már teljesen készen áll a parlament épülete előtt, a jövő hónapban leplezik le ünnepélyesen. Erre az alkalomra művészi emlékérmek készülnek, melyeknek egyik oldalát — Andrássy arczképét — a szobor alkotója, Zala György, a másik oldalát, melyen az emlékfölirat lesz, Teles Ede mintázza. Az érmek aranyból, ezüstből és bronzból készül­nek. Az aranyérmet a királynak fogják átadni és megkül­dik mindazoknak az uralkodóknak, akiknek képviselői Andrássyval az 1878-iki berlini konferenczián részt vettek. A Mátyás-terem képei. A gyönyörű budai királyi palo­tában Mátyás király emlékezetére egy pompás termet épí­tettek, melynek Mátyás király terme a neve. A termet Mátyás király korabeli képekkel fogják díszíteni, melyek­nek festésével Benczúr Gyulát, a kitűnő festőművészt bízták meg. Benczúr történelmi tanulmányok alapján, a nyár folyamán elkészítette a képeket, melyek Hollós Mátyás nagy eseményekben gazdag életének egy-egy kimagaslóbb mozzanatát örökítik meg és hajdani nemzeti dicsőségünk emlékezetét varázsolják vissza a budai várpalotába. Munkácsy szobra. A Munkácsy-szoborra újabban hir­detett pályázat (az első pályázat tudvalevőleg nem járt a kívánt eredmén­nyel) határideje szeptember 25-én jár le. A pályaműveket a jelzett határidőig a Műcsarnokba kell beszállítani. Úgy értesülünk, hogy művészeink nagy ambí­­c­ióval vesznek részt ez újabb pályázaton, mely, reméljük, meghozza a méltó Munkácsy-monumentumot. Női festő-iskola. Az állami női festő-iskolába, mely­nek Deák-Ebner Lajos festőművész az igazgatója, a jövő tanévre október 1-től kezdve vesznek föl növendékeket, akik 16-ik életévüket már betöltötték, de a 30-ikat még túl nem lépték. Az iskolába való fölvételhez a megfelelő általános műveltség szükséges és a szakszerű előképzett­ségnek kellő foka, mit próbamunkával kell a fölvételkor igazolni. A fölvett tanítványok egymásután következő nyolcz éven át maradhatnak az intézet kötelékében. Tan­díj az egész évre 80 korona, beiratási díj 6 korona. Új művészi alapítvány. Özv. Ráth Györgyné a férje,a néhai Ráth György által alapított hatszáz koronás díjat a következő 1906­­. évi téli kiállítástól kezdve ezerkét­száz koronára emelte föl. A díjra csak magyar állampol­gárok és művészetükben megállapodott kész művészek pá­lyázhatnak olajfestményű oly műveikkel, amelyeket az 1906­­. évi téli nemzetközi kiállításra elfogadtak. A díj az alapítólevél értelmében csak föltétlen műbecsű fest­ménynek adható ki s a díjazott mű tulajdonjoga a szer­zőé marad. Az Opera megnyitása. Legkésőbben nyíló színházunk, az Operaház is megnyitotta már kapuit. Múlt vasárnap volt az első előadás, a három hónapos szünet után. Ez alkalommal Goldmark «Sába királynője» került színre pompás, friss előadásban. Az Operaház első bemutatója magyar dalmű lesz: Hubay Jenő és Berczik Árpád «Lavotta szerelme» czímű operája. — 229 —

Next