Magyar Zene, 1960 (1. évfolyam, 1-3. szám)

1960 / 2. szám - Erkel emlékkiállítás

ERKEL EMLÉKKIÁLLÍTÁS A jubileumi év alkalmából Erkel Ferenc emlékkiállítás nyílt meg az Országos Széchényi Könyvtár dísztermében. Rendezői és kiváló szervezői (Keresz­­tury Dezső, Vécsey Jenő, Falvy Zoltán, Kecskeméti István, Somfai László, Illés Ár­pád) arra a feladatra vállalkoztak, hogy a zeneszerző személyes emléktárgyainak, s a gazdag korabeli dokumentációs anyag felsorakoztatásával méltassák a XIX. század legnagyobb magyar muzsikusának pályáját, életművét és zenetörténeti je­lentőségét. S tegyük hozzá: teljes sikerrel. Mert valóban imponáló Erkel-kép az, amely itt a látogató elé tárul: a zeneszerző, az előadóművész, a szervező Erkel portréja, megfelelő történeti keretbe foglalva. S ezzel szinte kijelölték helyét a kortársak között, s a magyar kultúra történetében.­­ A kiállítási tárgyakat három helyre csoportosították: a díszterem előtti folyosóra, a díszterembe és a márványterembe. A díszterem előtti folyosón az Erkel fellépését megelőző korszakot, a ma­gyar színjátszás, a magyar opera hősi időszakát, a reformkort jellemző képeket és kéziratokat helyezték el. Ezek a dokumentumok Széchenyi, Kossuth, Petőfi és Vörösmarty korának magyar színházkultúrájára utalnak, bemutatják első zenés színházainkat, az első magyar operák kéziratait, köztük Ruzitska Kemény Simon című operájának vezérkönyvét, Kótsi Patkó János Quodlibet operájának a Gáti­­féle zongoraiskolában, 1802-ben megjelent kottáját, s a XIX. század első felének verbunkos kiadványait, Lavotta, Csermák verbunkosait. A Pesti Magyar Színház 1840. február 1-i Fidelio előadásának plakátján „a t. ez. Közönség minden kor­beli tagjainak kegyébe mély tisztelettel ajánlja magát Erkel Ferencz karmester”. Erkel életének és működésének legfontosabb eseményeit követhetjük nyo­mon a díszterem tárlói és képei között. Az egyik tárlóban a születési anya­könyvi bejegyzés fotókópiája, Erkel pályájának kezdeti állomásai: a XIX. szá­zad eleji Nagyvárad, Pozsony, Kolozsvár képe, s a Vieuxtemps-mal közösen írt szerzemények első kiadásai láthatók. A Nemzeti Színház 1840. augusztus 8-i pla­kátja a Bátori Mária bemutató előadását hirdeti. Külön tárlók mutatják be az egyes operákra vonatkozó emlékeket. Láthatjuk a Hunyadi László kéziratos partitúráját, bemutatójának plakát­ját, a korabeli jelmezeket, az első híres szereplők arcképét.­­— Ott találjuk Erkel karmesteri szerződésének eredetijét, melyben a Nemzeti Színház első kar­nagyául szerződik, 1846-ban. Az elnyomatás éveiben is lankadatlan erővel dolgozó zeneszerző későbbi alkotásai: a Doppler testvérekkel közösen írt Erzsébet (1857), majd a Bánk bán következik ezután. Ott van Katona eredeti, kézírásos drámája, s annak első ki­adása. A bemutató plakátja, a Keserű bordal kézirata, s a megértő kortárs, Mosonyi Mihály nagyjelentőségű tanulmánya a Zenészeti Lapok 1861. március

Next