Magyar Zene, 1961 (1. évfolyam, 4-9. szám)

1961-08-01 / 7-8. szám - Sonkoly István: Csokonai és a zene

százszor is népszerű, de a legtöbb gyűjtemény elhallgatja a valódi címét, helyette az első sorát használja. Mi ilyenkor is a verscímek alatt közöljük a dalok adatait s ahol az abc-rendben a vers első sorát idézzük, ott csak utalunk erre. Ily módon: Énekeljünk Cypriának. Lásd: Két szerető dalra. Ebben a vonatkozásban is sok irá­nyítást köszönhetünk Juhász Géza professzornak. Némely nehezen hozzáférhető kiadványnak közöljük a Széchényi Könyvtár Zeneműtárában levő helyszámát is. Külön probléma: a verscímek helyesírása. Ragaszkodjunk-e a költő eredeti — változó — írásmódjához, vagy használjunk mindenütt egységesen mai ortográfiát? Miután versmegzenésítéseket nem olvasásra, hanem előadásra szánja a zeneszerző, általában kora helyesírásával él. Ezért betűsoros jegyzékünkben mi is olyan helyes­írással közöljük a címeket, amint a dalszerző írja. Az „ad nótám” jelzés általános énekszerző gyakorlatot jelöl, már a XVI. század óta. Még Adynál is találunk erre példát! Így ezért ne csodáljuk, ha Cs. szívesen írta verseit szeretett dallamaira. De van valami különbség. Kora divatjának hódolt, amikor valamelyik egykorú, esetleg régebbi dallamra szerezte költeményeit. A spe­­rantizmus elterjedt nemcsak külföldön, hanem hazánkban is, különösen mélyen hatott Cs.-ra. Pontos, dallamkövető metrumozást azonban csak nála, s az ő hatá­sára — Fazekas Mihálynál találunk. Nem csoportosítjuk külön azokat a dalokat, amelyek utólagos szövegapplikációknak minősíthetők. Ezeket is beosztottuk a többi dalok közé *-gal ellátva. A költőnek számos költeményét inspirálta meglevő dal­lam. Feltehető, hogy több esetben, mint jelezzük. Nem sorolhatjuk betűrendes dalkatalógusunkba az olyan alkotásokat, amilyen pl. Erkel Eleknek, Erkel Ferenc második fiának, 1883-ban bemutatott víg dal­műve, a Tempelei, vagy Kéler Csokonai-nyitánya, Liszt V. rapszódiája stb. A Cs.­­dalok szabad feldolgozásait, a személyére vonatkozó műveket, dalainak hangszeres, virtuóz átiratait külön fejezetben ismertetjük. Repertóriumunk nem számíthat teljességre, kiegészítés még szükséges. Sok kéziratos Cs.-dal lappanghat, amelyhez nem férhettünk hozzá, így Hajdú László műkedvelő dalszerzőnek 1870-ben Ábrányi Kornélhoz intézett levele is arról tudósít, hogy énekgyűjteményeiből 34 dal, Cs. vers zenébeöntése. (Közli Isoz K.: Zenei leve­lek. 682 sz. Bp. 1921 Nemzeti Múzeum K.) Sajnos, Hajdú dallamtára még lappang valahol. A jegyzékünkben közölt dalok természetesen igen vegyes értékűek. Akad köztük számos érzelgős melódia, amely a német szentimentális líra utánrezgése. De van a több, mint kétszáz Csokonai dal közt sok értékes dallam is, amely megér­demli, hogy beleáramoljék mai zenei életünk vérkeringésébe. I­­ I. CSOKONAI VITÉZ MIHÁLY MEGZENÉSÍTETT KÖLTEMÉNYEINEK BETŰRENDES MUTATÓJA *-gal jelöljük meg azokat a verseket, amelyeket maga Cs. írt már valamilyen korabeli, esetleg régi dallamra. Ámor 1. Kárpáti Sándor: Én. zg. Kéz. — 2. Farkas Ferenc: Szerelmek madarai. 3 dal Cs. és Kazinczy verseire. 1937. Kéz. A békekötésre Vikár Sándor: Bordal, 4 szólamú f. kar. Bp. 1939, 1, 2, 3 versszak. „Zene­közlöny” c. folyóirat melléklete is. Sza­badon kezeli szövegét a megzenésítés. 118

Next