Magyar Zene, 1970 (11. évfolyam, 1-4. szám)
1970-12-01 / 1-4. szám - Legány Dezső: Erkel Hunyadi Lászlója. Erkel születésének 160. évfordulója alkalmából
„Kolozsvári népdalnok társaság” néhány jelenetet ad elő belőle. 1846. IV. 26-án Kolozsváron hangzanak fel részletei (Ferenczi Zoltán: A kolozsvári színészet és színház története. 1897.). Vidéki terjedésének igazi ideje a szabadságharc leverése után következett el. Mert bár a Hunyadi László „hősei nemesi jelmezt viselnek, bár az operában felcsendülő dallamok alapjában a nemesi-polgári élethez kapcsolódó dalból és táncból nőttek ki, ezek az eszmék és ezek a dallamok a nemzet milliós tömegeit tudják lelkesíteni az abszolutizmus, az idegen elnyomás elleni közös harcban.” (Maróthy János: Erkel Ferenc opera-dramaturgiája. Zenetud. Tanúim. II. 1954. 61. 1.) Ezáltal lesz a Hunyadi László minden zord időben a magyarság érzelmeinek egyik menedéke. 1851. VI. hónapban Havi és Szabó magyar dalszínész társulata már megkapta Temesvárra a Hunyadi László teljes anyagát, amikor a tartományi igazgatóság betiltja felléptüket. 1852-ben a böjti színházi idényt Aradon Szabó József drámai és dalszínész társulata (amelyből Havi kivált) a Hunyadi Lászlóval nyitotta meg, és igen nagy sikert aratott vele. Böhm Gusztáv volt a karmesterük. Onnan a dalszínész társulat még március végén vagy április elején Nagyváradra ment, ahonnan május végén Temesvárra érkezett; e két városban is, bizonyára bemutatták Erkel Hunyadiját. Ugyanők Gyulán, a Wenckheim-kastélyban 1852 őszén Erkel nagy sikerű operáját is előadták. 1853. II. 26-án Kolozsvárott mutatja be a Havi és Szabó vezette társulatból alakult új társulat, melynek Kaczvinszky János (buffo) az igazgatója és Gócs Ede a karmestere. Az egymással újra szövetkezett Szabó és Havi aradi dalszínész társulata továbbra is műsorán tartja a Hunyadi Lászlót, és 1853 őszén Kassa, majd Miskolc közönségét ismerteti meg vele. 1856. IX. 25-én Szabó József aradi társulata Pozsonyban ugyancsak színre viszi, de csak az I. és III. felvonást. Ők adják elő Bécsben is, szintén megcsonkítva, 1856. VIII. 14-én. Ez volt a Hunyadi László első külföldi előadása. Az egyébként népszínművekben kitűnő társulatnak a Hunyadi követelményeihez viszonyított akkori gyengesége miatt a bécsi előadás nem hagyott jó hírt maga után. 1860. VI. 4-én Havi Mihály kolozsvári társulata Bukarestben is bemutatta, komoly sikerrel. (VI. 8-án és 23-án újra előadták.) Mindezek a vidéki és külföldi előadások bizonyára ugyanabból a kottaanyagból történtek. 1860. VII. 21-én Reszler István debreceni társulata Zágrábban igen lelkes fogadtatás mellett vitte színre először Erkel Hunyadiját. Karmesterük Gócs Ede volt. A kitűnő fogadtatás egyik fő oka az, hogy abban az évben nagyon sok gyűjtést és koncertet rendeztek hazánkban a horvát ínségesek javára (lásd később). Bizonyos, hogy a zágrábi előadást megelőzőleg már Debrecenben is játszották a Hunyadit, de arról még nem bukkant fel adat. A Reszler-társulat 1860—61 telét Pécsett töltötte — ottani Hunyadi-előadásról sincsenek híreink. Onnan 1861 tavaszán Debrecenbe távoztak. Egy másik körútjukon ők mutatták be a Hunyadi Lászlót 1863. VII. 4-én Sopronban is, miután előzőleg jó előadásban és jó zenekarral Pozsony közönségét gyönyörködtették vele 1863. V. 5-én, V. 9-én és VI. 9-én. Karnagyuk akkor Megyessy Nándor volt. 1863. VI. 28-án Szabó és Philippovich társulata megkezdte kassai vendég- 100