Magyar Zene, 1970 (11. évfolyam, 1-4. szám)

1970-12-01 / 1-4. szám - Legány Dezső: Erkel Hunyadi Lászlója. Erkel születésének 160. évfordulója alkalmából

szerepléseit, s VI. 29-én, majd VII. 21-én — tíz év után — a kassai közönség újra élvezhette a „hallatlanul érdekes Hunyadi László opera” előadásait (Kas­­sa-Eperjesi Értesítő, 1863. VII. 1, VII. 18.). Társulatuk onnan VIII. 15-én Mis­kolcra utazott, de 1863 végén már „Felső-magyarországi kassai magyar nem­zeti színház” címmel szerződtették vissza Kassára. 1864 tavaszán Eperjesen is megcsodálhatták a Hunyadi László operát az ő előadásukban, Megyessy kar­mester vezényletével. 1864. XII. 2-án újra előadták Kassán. 1874. IX. 21-én nyitották meg az új aradi színházat a király jelenlétében. Először Aradi Gerő és Tanner István társulata működött benne, Höszly Jakab karnaggyal. Számos operát tartottak műsorukon, köztük (1874. X. 26., XII. 8., 1875. II. 10.) a Hunyadi Lászlót is. 1875 őszétől Mándoky és Bogyó társulata lépett a helyükre Heszly és Medgyesi (Megyessy) Nándor karnagyokkal és még gazdagabb operaműsorral. Erkeltől a Hunyadin (1875. XI. 3.) kívül a Bánk bánt is előadták (1875. XI. 22., XI. 29.). 1876. X. 28-án Szilágyi Béla jeles székesfehérvári társulata — Erkel Elek vendégkarnagy vezényletével — Székesfehérváron, 1877. IV. 14-én, 18-án és V. 17-én pedig Friedrich Witt karnaggyal az élén Pozsonyban adta elő Erkel Hunyadiját. 1882. III. 16-án Pécsett Bogyó Alajos jól szervezett operatársulata (Ba­­lázsné Bognár Vilma, Dalnokiné, Láng, Fekete) hallatlan sikerrel vitte színre a Hunyadit. Bogyó társulata mutatta be 1885 februárjában Nyitrán is. Miklóssy László társulatának ugyancsak megvolt a Hunyadi László kotta­anyaga. 1885. I. 5-én Székesfehérváron adták elő Erkelnek e leghíresebb ope­ráját karmesterük, Balog Gusztáv javára. 1885. X. 17-én Erkel Hunyadi László című operájával nyitotta meg a mis­kolci színi idényt Dancz Lajos színtársulata, miután azt előzőleg szép sikerrel mutatták be Sátoraljaújhelyen (Borsod-Miskolci Közlöny, 1885. X. 15., X. 18.). Ezek szerint az 1890-es évekig számos másolata volt a Hunyadi Lászlónak vidéken: Kolozsvárott (Aradon), Debrecenben, Székesfehérvárt, Pécsett és esetleg Miskolcon. E másolatok sok kérdés megoldásához nyújthatnának fontos támpontot. A bennük levő bejegyzésekből, húzásokból elég jól lehetne következtetni a múlt század vidéki magyar operatársulatainak színvonalára (amelyeknek munkásságát nálunk teljesen elhanyagolják). A helyi sajtó ilyen szempontból többnyire csak gyönge és szakszerűtlen tájékoztatást tudott nyújtani. Más­részt az Erkel-kutatás szempontjából sem lenne lényegtelen, hogy a különböző időkben készült másolatokból ellenőrizhessük, mikor és milyen változtatások történtek a Hunyadi László eredeti anyagán. Bizonyára a bemutatók helyére és időpontjára nézve is számos új adatot tartalmaznának, s ugyancsak előse­gítenék esetenként a karmester személyének tisztázását. Ami Erkel zenéjének külföldi terjedését illeti, a Honderű 1845. IV. 10-én azt írja, hogy Erkel ismerősei egyikéhez igen hízelgő hangú levelek érkeztek Milánóból, kérve, hogy a Hunyadit engedje át a milánói operaháznak. 1845. IV. 19-én ugyancsak a Honderű arról tudósít, hogy a lap igazgató tulajdonosa, P. Horváth Lázár Párizsba érkezett, ahol az Academie Royal de Musique-nál be kívánja nyújtani Erkel mesterműveinek egyikét, s közte és az ottani opera igazgatója közt e tárgyban a megbeszélés már meg is kezdődött.

Next