Magyar Zene, 1984 (25. évfolyam, 1-4. szám)

1984-06-01 / 2. szám - Eckhardt Mária: Az 1936-os Liszt-kiállítás dokumentumainak nyomában

ECKHARDT MÁRIA: /ÍZ 1936-OS LISZT-KIÁLLÍTÁS DOKUMENTUMAINAK NYOMÁBAN 1936-ban ünnepelte a világ Liszt születésének 125. és halálának 50. évfordulóját. Az ünnepi megemlékezések talán legjelentősebbike egy nagyszabású kiállítás volt a Nem­zeti Múzeum termeiben, melyet 5 tagú rendező bizottság állított össze. A koncepciót, valamint a kiállítás katalógusát dr. Bartha Dénes egyetemi magántanár, a Zeneművészeti Főiskola tanára és a Magyar Nemzeti Múzeum munkatársa dolgozta ki. 1986-ban ismét jelentős Liszt-emlékévhez érkezünk: születésének 175. és halálának 100. évfordulóját ünnepeljük. A tervek szerint a jubileum kiemelkedő eseménye Liszt lakásának rekonstrukciója lesz a régi Zeneakadémia épületében, a Népköztársaság útján (az egykori Sugár úton). Az ott berendezendő állandó Liszt-múzeum mellett valószínűleg sor kerül majd egy másutt bemutatandó jubileumi kiállításra is. Az 1986-os évfordulóra készülődve, igen hasznos számunkra Bartha Dénes 1936-os kiállítási koncepciójának alapos tanulmányozása. Ezt lehetővé is teszi a szerényen „leíró lajstromának nevezett értékes kiállítási katalógus. Különösen fontos, hogy kinyomozzuk: mi lett a sorsa — egy világháborúval is súlyosbított — fél évszázad során az akkor bemu­tatott rendkívül gazdag és értékes dokumentumanyagnak. A jelen dolgozat erre tesz kísérletet, egyúttal tisztelegve Bartha Dénes hihetetlenül sokoldalú munkássága előtt, melyben egy ikonográfiai kiadványt és e példaszerű kiállítási katalógus révén Liszt Ferencnek is maradandó hely jutott. Az 1936-os kiállítás anyagát hat magyar közgyűjtemény (Magyar Történeti Múzeum, Magyar Történeti Arcképcsarnok — ma mindkettő: Magyar Nemzeti Múzeum —, Magyar Királyi Operaház Emlékmúzeuma, Országos Széchényi Könyvtár, Országos Szépművészeti Múzeum és Zeneművészeti Főiskola), két külföldi közgyűjtemény (a weimari Liszt-Múzeum és a salzburgi Mozarteum-Stiftung), valamint tizennyolc hazai és öt külföldi magánszemély (Liszt körének tagjai, illetve azok leszármazottai, továbbá gyűjtők) kölcsönözték. A katalógus 495 tételt sorol fel részletesen, de a bevezető tanul­mányban Bartha Dénes megemlíti, hogy ezt mintegy 900 rendelkezésre bocsátott doku­mentum közül választhatták ki. Hasonlóan nagyszabású Liszt-kiállítás addig nem (és azóta sem) volt Magyarországon.­ A kiállítás anyaga témakörök szerint volt csoportosítva. A koncepciót Bartha Dénes részletesen ismertette a lajstromot megelőző „Bevezető”-ben. Mi itt most az összetétel ! Bartha D.: Franz Liszt 1811—1886. Sein Leben in Bildern. Leipzig 1936. 2 Az 1911-es kiállítás anyagát szinte kizárólag a M. Nemzeti Múzeum és a hozzá tartozó Széchényi Könyvtár anyagából állították össze (1. Isoz K.: A Liszt Ferencz emlékkiállítás lajstroma, Bp. 1911). Az 1966-os Liszt—Bartók emlékkiállítás (Falvy Z., Gábry Gy. és Somfai L. munkája) a Nemzeti Múzeum és az OSzK mellett a Zeneművészeti Főiskola dokumentumaiból is válogatott, de magángyűjtők anyagára nem támaszkodott; terjedelmi kereteinél fogva sem közelíthette meg az 1936-os kiállítást.

Next