Magyar Zene, 2006 (44. évfolyam, 1-4. szám)

2006 / 4. szám - TANULMÁNY - Hovánszki Mária: "Csokonai-dallamok" és forrásaik (II.)

HOVÁNSZKI MÁRIA: »Csokottai-dallamok« és forrásaik (II.) Első változata 1793-ban, a végleges 1796-ban keletkezhetett. Először a Diétái Ma­gyar Múzsában, majd az Ódák I. könyvében jelent meg. A költő 1795-ös címjegyzékén (EK) Dal. Nóta jelöléssel szerepel, az MtI-n az Ódák között találjuk. Igen népszerű bordal volt, így számtalan másolata keletkezett. Ezeken a cím he­lyett legtöbbször csak Nóta feliratot találunk. A kéziratok Tóth István kivételével mind ugyanazzal a dallammal rögzítették a szöveget, valószínű tehát, hogy a két dallam közül a Kiss Dénesnél, Arany Já­nosnál és Almásinál (ez utóbbi az előző kettőnek variánsa, Bartalusnál is ez szerepel, hiszen tőle másolta) található dallam volt Csokonai mintája, amely ivónótaként a népi emlékezetben is sokféle szöveggel megmaradt (Például El­ment Szent Péter Rómába...).121 Ez a dallam egyébként Faludi Ferenc egyik köz­kedvelt versével, a Fillis nyugszik mély álmában... (92. sz. 122.) kezdetűvel Tóth Istvánnál is megtalálható. A dallam eredetéről, korabeli egyéb forrásairól és szövegváltozatairól lásd Bartha, 152. sz. (227-229.) és DÉ 515-516. A KK (11/723.) Tóth István dallamát közli, aki tulajdonképpen a Békaegérhartz nyi­tóstrófájának dallamával hozza (kisebb eltérésekkel) az Igyunk barátomat. Fentebb Kiss Dénes lejegyzését közöljük, de hangsúlyoznunk kell, hogy a korabe­li gyakorlat szerint (amit itt Arany János gyűjteménye is igazol) az egyenletes nyolcadokat bizonyára a szöveghez alkalmazkodó ritmusban (kis éles, kis nyúj­tott) énekelték. Lelőhelye: a) Tóth István: Áriák és Dal­ok (1832-1843) - 1/92. sz. 52. b) Kiss Dénes: Népdalok 2. (1844) - 4., 56. sz. c) Almási Sámuel: Magyar Dalnok (1870 k.) - 1/56. sz. d) Bartalus István: Kéziratos dalgyűjtemény (1880 k.) -1/373. sz. e) Arany János népdalgyűjteménye (1874) - II/4. sz. 34. Bakhushoz (Évoé! / Bakhe, éván, évoé!...)­­ A dallamot lásd a következő oldalon. 1801-ből, az Ódák I. kötetében jelent meg. Az 1802-i UK-n mint Dithyrambus,­­ Oda. szerepel. Igen népszerű bordal volt, a másolások során számos folklorizálódott szövegválto­zata született. Mivel a három forrás dallama erősen eltérő variánsa egymásnak, és a KK-ban (IV/ 624.) Tóth Istváné szerepel, mi most itt a Bartalusnál található dallamot közöljük. Lelőhelye: a) Tóth István: Áriák és Dalnok (1832-1843) -1/10. sz. 7. b) Almási Sámuel: Magyar Dalnok (1870 k.) - 1/76. sz.122 c) Bartalus István: Magyar népdalok egyetemes gyűjteménye VII. (1896) - 167. sz. 121 Népzenei Típusrend: 15039.0/0 122 A dallam első fele teljesen egyezik a Bartalusnál lévővel, második fele azonban annak erősen eltérő variánsa.

Next