Magyar Zene, 2019 (57. évfolyam, 1-4. szám)
2019 / 1. szám - TANULMÁNY-ARTICLES - Szabó Ferenc János: A magyar nemzeti hangtár létrehozására irányuló törekvések (1908-2000) - 2.rész
SZABÓ FERENC JÁNOS: A magyar nemzeti hangtár létrehozására irányuló törekvések - 2. rész |__57 amely részint múzeumi feladatokat tölt be, részben közművelődési feladatai is volnának.” Szép Zoltán egy szakértői testülettel is együttműködve készítette el a magyar nemzeti hangtárra vonatkozó tervezetét. A rendkívül alapos Dauner Nagy István által részletesen ismertetett 464 oldalas javaslatban foglaltak közt a korábbi hangtár-elképzelésekhez képest jelentős különbség, hogy a tervezett intézmény gyűjtőköre a hangfelvételi hungarikumok csaknem teljes körére kiterjedt. Feladatainak meghatározásában is felmerültek új, figyelemre méltó szempontok: a magyar nemzeti hangtár, amellett, hogy gyűjti, tárolja és feldolgozza a gyűjtőkörébe tartozó dokumentumokat és azok adatait, a tudományos kutatás bázisaként publikációs, szaktájékoztató és módszertani tevékenységet is végez. Elsődleges hangtárfunkcióján kívül tehát nyilvános kutatóhely, a hangdokumentumokkal foglalkozó kutatás hazai alapintézménye, ennek megfelelő diszkológiai, akusztikai és más kapcsolódó területekre kiterjedő tudományos szakkönyvtárral.7 Tevékenységi körébe pedig magától értődően beletartozik a „Magyar Nemzeti Diszkográfia” és a „Külföldi Hangfelvételek Központi Lelőhelyjegyzéke” megteremtése is.8 A tervezet sorsáról nincsenek pontos adataink. Az Országgyűlés jegyzőkönyveiben nem található utalás arra nézve, hogy parlamenti felszólalásig jutott volna a felvetés, valószínűleg bizottsági szinten megrekedt, az ügy mellett kiálló Ilku Pál pedig 1973 nyarán elhunyt. Szép Zoltán azonban különböző fórumokon - országgyűlési bizottságok és könyvtárszakmai testületek előtt továbbra is próbálta életben tartani a tervezetet. Az MKE Zenei Szekciójának első, miskolci vándorgyűlésén 1973. március 24-én „A létesítendő Magyar Nemzeti Hangtár feladata és tevékenysége” című előadásában számolt be róla. 1974-ben a Petőfi Irodalmi Múzeumnak a hang 1 Az Országgyűlés kulturális bizottsága 1974. december 13-i ülésének jegyzőkönyve (Országgyűlési Könyvtár, MO: III: KUB: 1971-1976: 26), 73-74. Az Országgyűlés Könyvtárának adatbázisai nem tartalmaznak 1974 előtti adatot Szép Zoltán nemzeti hangtárral kapcsolatos felszólalásáról. A testület tagjai: Budai Tamás és Szabó Kálmán (MRT Műsorlebonyolítási Osztály), Horváth Domokos (Pannónia Filmstúdió), Dr. Lohr Ferenc (hangmérnök), Moldoványi József (filmrendező), Pápai László (újságíró), Dr. Pethes Iván (Országos Vezetőképző Központ Tudományos Tájékoztató Szolgálat). Több visszaemlékező egybehangzó állítása szerint is Pethes Iván könyvtártudományi kutató, az MKE Zenei Szekciójának alapítója dolgozta ki a tervezet szakmai részét. 3 Tervtanulmány (javaslat) a Magyar Nemzeti Hangtár megalapítására. Készült: Ilku Pál elvtárs Művelődésügyi Miniszter megbízásából. Budapest, 1972. Gépirat. Fennmaradt többek között Sztanó Pál és Gócza Julianna tulajdonában. (A továbbiakban: MNH 1972) 4 Dauner Nagy István: „A Nemzet Hangtár Története”, CaféMomus 1997. október 11. (http://www.momus. hu/article.php?article 23) Utolsó hozzáférés: 2016. december 13. 5 MNH 1972, 6. 6 Uott, 7-8. 7 Uott, 14. 8 Uott 9 Az adat forrása Gócza Julianna az MKE Zenei Szekciójának működéséről írt kronológiája, ld.: Bényei Miklós (szerk.): A Magyar Könyvtárosok Egyesületének története. 1935-2009. Jubileumi kiadvány. Budapest: Magyar Könyvtárosok Egyesülete, 2011, 730-739., ide: 731. A teljes kronológia hozzáférhető a debreceni Egyetemi Könyvtár honlapján: (http://media.lib.unideb.hu/zksz/mkezksz/dokumentumok/MKEZSZ kronológia 1217.pdf, utolsó hozzáférés 2016. december 16-án). Dauner Nagy István említi, hogy ennek kapcsán újságcikk is született a témában, ennek a tanulmány elkészültéig nem sikerült nyomára akadni.