Magyar Zene, 2019 (57. évfolyam, 1-4. szám)
2019 / 1. szám - TANULMÁNY-ARTICLES - Szabó Ferenc János: A magyar nemzeti hangtár létrehozására irányuló törekvések (1908-2000) - 2.rész
60 LVII. évfolyam, 1. szám, 2019. február Magyar Zene Az 1980-as évek elején pedig az MKE Zenei Szekciója már tevőlegesen is bekapcsolódott a nemzeti hangtár ügyének előmozdításába. 1981-ben az International Association of Music Libraries (IAML) és az International Association of Sound and Audiovisual Archives (IASA) Budapesten tartotta közös éves konferenciáját.24 A konferencia résztvevői meglátogatták a nagyobb magyar intézményes hangfelvétel-gyűjteményeket is.25 A jelentős nemzetközi esemény többeket elgondolkodtatott Magyarországon a hangzó dokumentumok sorsáról, a Magyar Ifjúság 1981. novemberi számának melléklete négy oldalon foglalkozott a hazai hangzó gyűjteményekkel, melyben Dinnyés Józsefné, a Magyar Hanglemezgyártó Vállalat Archívumának vezetője elmondta: „a nemzetközi konferencián csodálkoztak, hogy nincs nemzeti hangtárunk.”26 A konferencia kapcsán a magyar zenei könyvtáros szakma is határozottan fellépett a magyar nemzeti hangtár létrehozása mellett. 1982-ben az MKE miskolci vándorgyűlésének zenei programjában meghívott előadók tárgyalták újra a kérdést, az MKE Zenei Szekciójának elnökeként dr. Skaliczki Judit a nemzeti hangtár létrehozásának terveiről, Gyimes Ferenc a nemzeti hangtárral kapcsolatos elvi kérdésekről, Szalai László pedig a hangfelvételek állagmegóvási igényeiről beszélt. Az előadásokat az MKE 1982-es évkönyvében tették közzé.27 E tanulmányok között olvasható Dr. Skaliczki Juditnak a nemzeti hangtárra vonatkozó tervezete.28 Javaslata nem tér el jelentősen Szép Zoltán 1972-es tervezetétől. A gyűjtőkör tekintetében ugyanakkor változtat: míg dr. Szép Zoltán tervezetében még szerepeltek az aktuálpolitikai vonatkozású - a marxizmus vagy a munkásmozgalom történetére reflektáló, azt dokumentáló - külföldi hangfelvételek, Skaliczki tervezetéből ezek már kimaradtak. Bekerült viszont egy új, a hungarikum-fogalom bővülését is jelző kategória: a Magyarországon megjelenő bármely hangfelvétel.29 Az 1982-es tervezetben már megtaláljuk a jelentősebb magyarországi hangfelvétel-gyűjtemények - fővárosi és vidéki múzeumok, OSZK Zeneműtár, MTA, Magyar Rádió Archívuma, Magyar Hanglemezgyártó Vállalat Archívuma, Petőfi Irodalmi Múzeum, Színháztudományi Intézet - és azok hangzó állományának vázlatos listáját is.30 A tervezetben Skaliczki egy minimális programot adott meg, amely gyakorlatilag előkészítette volna a nemzeti hangtát létreho OSZK KMK, 1971 (Módszertani levél fonotékák számára 2). Gyimes Ferenc: Hanglemezek a közművelődési könyvtárakban. (Ajánló jegyzék). Budapest, 1973. Földi Egon: A hangtárak létesítésének technikai problémái. Budapest: OSZK KMK, 1974 24 A konferenciáról ld. (mátraházi) [Mátraházi Zsuzsa]: „Muzsikáló gyűjtemények. Zenei könyvtárak nemzetközi konferenciája”, Magyar Nemzet XXXVII/219. (1981. szeptember 18.), 5. 25 Michael Biel személyes közlése (2015. szeptember 27.). 26 Mola György: „Hangok Múzeuma”, Magyar Ifjúság XXV/48. (1981. november 27.), 23-26., ide: 25. 27 Kovács Dezső (szerk.): A Magyar Könyvtárosok Egyesületének évkönyve 1982. Budapest: Múzsák Közművelődési Kiadó, 1982. 79-86. 28 Dr. Skaliczki Judit: „A Magyar Nemzeti Hangtár létrehozásáról”. In: Kovács Dezső (szerk.): A Magyar Könyvtárosok Egyesületének évkönyve 1982. Budapest: Múzsák Közművelődési Kiadó, 1982. 79-81. 29 Uott, 80. 30 Uott, 80-81.