Magyar-zsidó Szemle 3. (1886)

1886 / 8. szám - TUDOMÁNY - Szántó Sámuel: Adalékok a zsidók történetéhez Magyarországban 1790-1840. I.

ADALÉKOK A ZSIDÓK TORT. MAGYARORSZÁGBAN 1790 —1840. 521 17-én és 1777. febr. 7־ én kelt királyi rendeletek értelmében halálbüntetés terhe alatt még mutatkozniok sem volt szabad. 11 Az 1790-ki szabadelvűbb iránynyal ellentétben tehát a kereskedők indítják meg a mozgalmat a zsidók ellen. 1790. június 15-én kelt köriratában felszólítja a pesti polgári kereskedői tes­­tület az ország összes kereskedőit, hogy együttesen nyújtsanak be az országgyűléshez egy tervezetet a kereskedelem emelése érdekében. Egyszersmind beküldi ezen tervezetet 1 2) és a városok kereskedői társulatainak véleményét kéri. Nem szándékozom ezen meglehetősen bő tervezetet ismertetni, de érdekel bennünket az, hogy a kereskedelem emelkedésének egyik akadályául a zsidókat nevezi. Vádolja őket az áruk hamisításával, a tolvajlás előmozdí­­tásával, orgazdasággal, uzsorával, titkos szövetkezéssel a keresz­­tények kizsákmánylására stb. Végül azon ajánlatot teszi: A vagyonos zsidóknak, kik ép úgy mint a keresztények a szükséges alaptőkét kimutatni képesek, engedtessék meg a főbb városok közelében az Allingrosso-üzlet, pl. Ó-Budán vagy más nemesi vagy kamarai birtokon, de tiltassanak el szigorúan a városokban való házalástól. Minden zsidó, a­ki mezővárosokban letelepszik, köteles egy bizonyos alaptőkét kimutatni s törvényszékileg bizto­­sítani. Szorítsák őket arra, hogy minden családból legfölebb egy ember foglalkozzék kereskedelemmel, a család többi tagjai pedig ipar- és földmívelésre adják magukat. Telepítsék le őket Magyar­­ország egyes még míveletlen részeibe, hogy azokat míveljék, alakítsák őket át, hogy a társadalomhoz közeledjenek, s idővel a többi polgárokkal egyenlőknek tekintethessenek. 3) Ezen még elég kedvező ajánlatokból következtethetjük, milyen volt a zsidókról elterjedt vélemény. Az 1790/1. ország­­gyűlésen a városok, a kisnemesség, az országos sérelmek között a zsidók ügyét is felhozták. A szabadelvűbb irány a másik ■— a zsidókra épen nem kedvező — iránynyal találkozott s az ered­­mény, hogy az 1790/1. országgyűlés egyelőre kimondotta,­­hogy a Magyarországban s csatolt részeiben tartózkodó zsidók minden sz. k. városokban s más helyeken (nem értve ide a kir. bányává­ ij Planum Com. Josephus Haller de futura Judaeorum in Kegno stabilienda conditione 1791. 2) Beschwerden u. ohnmassgeblicher Vorschlag, wie dem Handel in Ungarn abzuhelfen wäre v. P . . H . . . St . . 8) Beschwerden stb. 3 7—43. old.

Next