Magyar-Zsidó Szemle 10. (1893)
1893 / 6. szám - TUDOMÁNY - Büchler Sándor: Zsidó letelepedések Magyarországon a mohácsi vész után
379 ZSIDÓ LETELEPEDÉSEK MAGYARORSZÁGON, kivándorlásra késztették a magyar lakosokat, virágzó helységek ezáltal pusztán maradtak, népes községeknek régi nyomára gyakran alig lehetett ráakadni. Természetes tehát, hogy a zsidó községek száma is megfogyott hazánkban a hódoltság idejében. Buda környékén nem volt zsidó község, emiatt a budaiak kényszerülve voltak egymás közt házasodni, csak kevesen házasodtak közülök az idegenből.1) Az 1699-iki népszámlálás alkalmával egész Pest megyében nem volt zsidó. 2) Ez időben újabb községek is keletkeztek, ekkor alakulhatott a rohonczi 3) gyülekezet, melynek Batthyány Kristóf gróf 1673-ban biztosító levelet ad, 1682-ben pedig Kolonits érsek engedte meg, hogy tagjai Szombathelyen kereskedhessenek. Lovasberényben 45) is ekkor telepedhettek meg zsidók, kik talán Székesfehérvár visszafoglalása után menekültek ide. Midőn Petneházy Dávid, Rácz Ádám, Révai Pál 1683. jul. 14-én Magyar-Bródig elkalandoztak és ott a zsidók egy részét lemészárolták, többen Vágujhelyre futottak, ahol 1689-ben Pongrácz Ferenczczel szerződést kötöttek, hogy a beczkói uradalom területén békén lakhassanak.1) Annyira kevés zsidó község létezett ekkor Magyarországban, hogy a határon levők a szomszédos országok községeihez tartoztak, igy Lakompak Bécshez.6) 1643-ban Szucsán körül nem laktak zsidók, ennélfogva egy zsidó holttestét innen a morvaországi Magyar- Brodba kellett elszállítani.7) A trencséni zsidók pedig még a 11 Kohen Efráim i. m. 67. r. Hogy Perkáta és Buda közt nem volt zsidó község u. i. 101. r. 2) Galgóczy Károly Pestmegye monographiája I. k. 18. d. 3) Zipser i. m. 4) Cziráky Antal gróf 1798. a lovasberényi zsidók számára adott biztositó levélben (egykori héber betűkkel írott példánya a lovasberényi izr. község archívumában, Taub rabbi úr volt szives ezt nekem beküldeni) kiemeli: Ich habe demnach in Rücksicht dessen, dass benannte Judengemeinde schon bemnahe 90 Jahren unter dem Schutz meiner Vorfahren seligen Gedächtnisses gestanden, sich mit Zuweigung und Gehörsam gegen ihre Herrschaft stets betragen. 5) Monatschrift I. évf. 329. 01. Magyar Zsidó Szemle X. évf. 167. 01. Dr. Diamant Gyula czkke. A legelőször közli e dolgot Jedlicska Pál felső-diósi plébános Kis-Kárpáti emlékek czimű nagy munkáiénak II. köt. 557. o., ugyanitt érdekes adatok a vágujhelyi, nyitrai, csejthei, verbói és csesztei zsidókra nézve. e) Askenázi Gerzson approbatiója Bochner 01׳ Chodosához. d) Krakói Józsua Pené Józsuadvtára II. köt. 60. l.