Magyar-zsidó Szemle 16. (1899)
1899 / 3. szám - TUDOMÁNY - Dr. Löwinger Adolf: Brill Azriél
273 BRILL AZRIÉL. gyászbeszédből is, melyet fia és utódja, Brill S. L., fölötte tartott: Wer Tag und Nacht in Glottes Lehren forscht und nicht von der Natur zum Heuchler geboren und nicht durch Erziehung zum Heuchler gebildet worden ist. . . (M.-Zs. Sz. 1899. 15. 1.). Kitünően kezelte a héber nyelvet, jól tudott németül, latinul és később megtanulta a magyar nyelvet is. Első iskolája a prágai jesiva volt, melynek élén a híres Ezekiel Landau állott. Onnan Budára került, ahol Mózes Minz előadásait hallgatta és Pesten is tanult Wolf Boskovitznál. A legnagyobb tisztelettel említi legnagyobb mesterét, Benedikt Márkus nikolsburgi rabbit. 1814-ben megnyílt Pesten az első felekezeti iskola, ahol Brill tanítói állást vállalt. Tanította a héber nyelvet, a számtant és a földrajzot. Hogy ez abban az időben mit jelentett, mutatja a puchói eset. Ott egy Stern S. G. nevű tudós privát iskolát nyitott, ahol a héberen kívül világi tudományt is mert tanítani. Ezért annyi üldöztetést kellett elszenvednie, hogy kénytelen volt iskoláját bezárni. (M.-Zs. Sz. 1890. 535.) Brill a tanítás mellett később a pesti hitközség jegyzői teendőit is végezte és 1827-ben már tagja a pesti rabbinatusnak, amely állást élete végéig töltötte be. Midőn 1839-ben Mózes Szofer levelet intéz a pesti rabbinatushoz, harmadiknak Brill Azriélt említi (Eben Haezer II. 11.). Úgy látszik, hogy mint a rabbinatus tagja is megtartotta tanítói állását, mert 1827-ben megjelent תרדה שדק czímű könyvének bevezetésében panaszkodik, hogy sok a dolga mint tanítónak, dajjannak és amellett felügyeletet gyakorol a sechitával kapcsolatos összes ügyek fölött.1) Ezen sokoldalú elfoglaltsága mellett nemcsak a héber tudománynak tudott időt szentelni, hanem foglalkozott más tudományokkal is, mint mathematikával, földrajzzal és történelemmel, a magyar nyelvet is oly mértékben sajátította el, hogy a negyvenes években egy alkalommal magyar nyelven tette le az esküt a pesti törvényszék előtt. Ez oly haladás volt, amelylyel akkor kevés rabbi dicsekedhetett nálunk. Irodalmi munkásságáról teljes kép nem adható, amennyi אשמ םידימלתה אשמ ןידה הארוההו אשמ החגשהה לע לכ תדובע י) הטיחשה ףעתסמהו הנממ... Magyar-Zsidó Szemle, 1899. III. Füzet.