Magyar-zsidó Szemle 16. (1899)

1899 / 3. szám - TUDOMÁNY - Dr. Löwinger Adolf: Brill Azriél

273 BRILL AZRIÉL. gyászbeszédből is, melyet fia és utódja, Brill S. L., fölötte tartott: Wer Tag und Nacht in Glottes Lehren forscht und nicht von der Natur zum Heuchler geboren und nicht durch Erziehung zum Heuchler gebildet worden ist. . . (M.-Zs. Sz. 1899. 15. 1.). Kitünően kezelte a héber nyelvet, jól tudott németül, latinul és később megtanulta a magyar nyelvet is. Első iskolája a prágai jesiva volt, melynek élén a híres Ezekiel Landau állott. Onnan Budára került, ahol Mózes Minz elő­­adásait hallgatta és Pesten is tanult Wolf Boskovitznál. A legnagyobb tisztelettel említi legnagyobb mesterét, Benedikt Márkus nikolsburgi rabbit. 1814-ben megnyílt Pesten az első felekezeti iskola, ahol Brill tanítói állást vállalt. Tanította a héber nyelvet, a szám­­tant és a földrajzot. Hogy ez abban az időben mit jelentett, mutatja a puchói eset. Ott egy Stern S. G. nevű tudós privát iskolát nyitott, ahol a héberen kívül világi tudományt is mert tanítani. Ezért annyi üldöztetést kellett elszenvednie, hogy kénytelen volt iskoláját bezárni. (M.-Zs. Sz. 1890. 535.) Brill a tanítás mellett később a pesti hitközség jegyzői teendőit is végezte és 1827-ben már tagja a pesti rabbinatus­­nak, amely állást élete végéig töltötte be. Midőn 1839-ben Mózes Szofer levelet intéz a pesti rabbinatushoz, harmadiknak Brill Azriélt említi (Eben Haezer II. 11.). Úgy látszik, hogy mint a rabbinatus tagja is megtartotta tanítói állását, mert 1827-ben megjelent תרדה שדק czímű könyvének bevezetésében panaszkodik, hogy sok a dolga mint tanítónak, dajjannak és amellett felügyeletet gyakorol a sechitával kapcsolatos összes ügyek fölött.1) Ezen sokoldalú elfoglaltsága mellett nemcsak a héber tudománynak tudott időt szentelni, hanem foglalkozott más tudományokkal is, mint mathematikával, földrajzzal és törté­­nelemmel, a magyar nyelvet is oly mértékben sajátította el, hogy a negyvenes években egy alkalommal magyar nyelven tette le az esküt a pesti törvényszék előtt. Ez oly haladás volt, amelylyel akkor kevés rabbi dicsekedhetett nálunk. Irodalmi munkásságáról teljes kép nem adható, amennyi­ אשמ םידימלתה אשמ ןידה הארוההו אשמ החגשהה לע לכ תדובע י) הטיחשה ףעתסמהו הנממ... Magyar-Zsidó Szemle, 1899. III. Füzet.

Next