Magyar-Zsidó Szemle 45. (1928)

1928 / 9-10. szám - KÚTFŐK - Dr. Groszmann Zsigmond: Gyakorlati lelkészkedés

Az Országos Rabbiegyesület közleményei 388 löknek zsidó hitre való vissza — ill. áttérése idejében már be­­töltötte volt 8-ik életévét, miért is az említett országos törvény értelmében nem térhetett át a zsidó hitre. Ezért bevárta, mig befejezi a 18-ik életévét s most már az 1868. évi Lill. törvény alapján akart áttérni a zsidó hitre. Ily módon az áttérés el is lett volna intézhető, de mivel a circumcisió szertartásának vonako­­dott magát alávetni, áttérési kérelmével visszautasittatott. 11. S. János és M. Teréz róm. kath. hitű házastársak házasságát a törvényszék jogerős ítélettel felbontotta és a házas­­ságból született hét évesnél fiatalabb fiú és leánygyermekeket az anyának ítélte. Házasságfelbontás után M. Teréz áttért a zsidó vallásra és magával fel akarta vétetni gyermekeit is. A gyermekek vallásáról szóló törvény alapján a hét évesnél fiatalabb leánygyermek anyjával együtt befogadtatott a vallás kötelékébe ; a fiúgyermek azonban, bár a törvényszék által az anyának ítéltetett is, csak az esetben térhet át ha az árvaszék megadja erre az engedélyt. 12. T. István rk. férfiú áttért a zsidó vallásra és házas­­ságra lépett a zsidó vallású F. Margittal, még pedig szabálysze­­rűen a polgári és egyházi törvények szerint. Utóbb mindketten elhagyták a zsidó vallást és a róm. kath. hitre tértek. A házas­­társak később köztörvényileg elváltak egymástól, mire F. Margit visszatért a zsidó vallásra. Már most reá nézve ez a helyzet állott elő, hogy vallási törvény szerint még mindig a róm. kath. hitre visszatért T. Istvánnak felesége és mindaddig nem köthet újabb egyházi házasságot, mig nem kap tőle DJ-et. 13. F. Géza róm. kath. férfiú közös háztartásban élt B. Mar­­git zsidó nővel, kinek e visszonyból fiúgyermeke születet. A gyer­­mek, ki köztörvényileg is zsidó (házasságon kívül született mind­­két nembeli gyermek anyja vallását követi), egyházi szabályaink szerint is zsidó anyja révén, szabályszerüleg körülmetéltetett. Utóbb a szülők az ország törvényei szerint házasságot kötöttek egymással, az atya a gyermeket törvényesítette és saját hitére íratta. A gyermek így most r. k. hitű lett. F. Géza később áttért a zsidó vallásra, hogy feleségével egy hiten legyen. Ennek alapján gyer­­meke, ki még nem töltötte be a 7-ik életévét, ismét zsidó vallású lett. Ha történetesen befejezte volna már 7-ik életévét, úgy csak az árvaszék engedélyével lett volna szabad vallását megváltoztatni. 14. Kérdés: A síron alkalmazható-e lámpa, melyet bizonyos kegyeleti napokon meggyujtanának. — Döntés : A síron alkalma­­zandó lámpa ellen vallási tilalom nem forog fen. Arra azonban ügyelni kell, hogy e lámpát csakis családi és zsidó vallásos kegyeleti napokon gyújtották meg. 15. Megengedtetik, hogy egy egyesületnek zászlaja, melyen semmiféle vallási jelvény sincs alkalmazva, az egyesület tagjai­­nak temetésénél a temetőbe bevitessék. Budapest: Dr. Groszmann Zsigmond­.

Next