Magyar-Zsidó Szemle 46. (1929)

1929 / 4-6. szám - TUDOMÁNY - Dr. Zsoldos Jenő: Bibliai vonatkozások Csokonai költészetében

TUDOMÁNY. Bibliai vonatkozások Csokonai költészetében. Csokonai költészetében a barokk örökségként átvett klasz­­szikus mitológia mellett jelentékeny területet fog át a biblia. A görög-római mítoszok istenei, félistenei, héroszai mellé fel­­sorakoznak a biblia hősei, a zsidó nép őstörténetének prófétái, királyai. A bibliai kornak elsősorban azok az alakjai népesítik be Csokonai költészetét, kikről évezredek folyamán lekopott minden földi-emberi vonás és a valóság-látszat elhomályosu­­lásával a szimbólumok magasságába emelkedtek. A pogány istenségek dekoratív rokokó pompájával szemben ezek a bib­­liai hősök, típusok, eszmék hordozói, kiknek nevéhez dicső korok és hőstettek, az örök bölcseség és költészet em­­lékei fűződnek. A jelképi zsidó bibliai alakok a hagyományos magyar költészet közvetítésével jutottak el Csokonaiig, miköz­­ben elpárologtattak minden vallási vonatkozást, zsidó jelleget, úgy, hogy költői beállításukban nem érzik már az eredet, a forrás levegője, hanem csak a név bibliai hangzása utal vissza a kölcsönzés helyére. A magyar költészet századok alatt tra­­díciót teremtett a bibliai apparátusban. A szimbolikus alakok és képek lendületet adtak a költői képzeletnek és a hozzájuk fűződő költői érzelem és gondolat közelebb fekvő, konkreti­­záltabb érthetőséget kapott. Csokonai beleszületett a biblia magyar irodalmi hagyományaiba, de a konvenció elszintele­­nítette apparátust művelődési élményeivel gazdagította és az elemek felhasználásának merev formáit költői eredetiségével meglazította.1­ ­ A zárójelben álló kötet- és lapszámok a következő kiadásra utal­­nak: Csokonai Vitéz Mihály összes művei. Három kötetben. Kiadták: Har­­sányi István és dr. Gulyás József. Genius kiadás.

Next