Magyar Zsidó Szemle 54. (1937)

1937 / 7-12. szám - Kohlbach Bertalan: A Magyar Nemzeti Múzeum "beszámim"-tartói

3. Többféle fűszer (beszámim) szagolása. 4. Utalás a hetedik nap és a hétköznap megkü­lönbözte­­tésére. A ״ beszámim“ szagolása ihlette meg Heinet, még komoly munkában is, így Hamburger, Real-Encyclopaedie des Juden­­tum­s, Supplem. I­. 79. szónoki frázis ezen szertartás magyará­­zata: ״ Der Grund dieses Brauches ist die Stärkung der Seere, die beim Ausgang der sabbatliehen Feier eine Leere, Ermat­­tung und Verstimmung fühle.“ (E szokás alapja a léleknek üdítése, amely a szombati ünnep távozásakor ürességet, lanka­­dást, lehangoltságot érez.) Magam azt hittem, hogy szimbóluma a különösen szomba­­ton az áldozati kultusz egyik főkellékének, a füstölgésnek (keta­­reth), amiről szól is a szombati muszafima befejező talmudi (Krithót I.) értekezés és áldozásnál dívó füstölő szerről. De ekkor utána nézek Elbogen Ismar értekezésében (I. El­­bogen, Eingang und Ausgang des Sabbats. Festschrift zu Israel Lewy’s siebzigsten Geburtstag. Breslau, 1911.) és vége minden hamilétikának, minden szimbólumnak. A szombat tiszteletére egy harmadik lakomát tartottak, még pedig közös cenat­­étkezést; ma is ismeretes mint salós szúdóth). ״ Wenn diese Mahlzeit zu Ende ging, war der Aus­­gang des Sabbats eingetreten, der ebenfalls durch ein kurzes Signal angezeigt wurde, da wurde Licht gebracht und der Segen über das Licht gesprochen, dann, wie nach der Mahlzeit üblich, dann das Becken mit den angezündeten Gewürzen; das gab Anlass zum Segen über die Wohlgerüchte.“ (183­­1.) (Ha vége van ezen [harmadik] lakomának, ha beállott a szombat kimenetele, amelyet szintén rövid jelzés (sófar vagy trombita) tudtul adott: behoztak gyertyát (mécsest, fáklyát stb.) és el­­mondták a fény fölötti áldást, azután, mint lakoma után szoká­­sos volt, a meggyújtott füstölőszeres medencét; ez rávitte [a lakomázókat­, hogy áldást mondjanak az illatos fűszerek (be­­sszámim­) alkotására.1) II. Beszámim­tartók.2) Érdekes jelenség, hogy a leggyakoribb alakja a beszámim­­tartóknak a torony, amelyet zsinagógáin a konzervatív szel­­lem meg nem tűrt és ma sem tűr meg. 1. Ezüst, XVII. századból fűszertartó. Az egész négy rész­­ből álló gótikus kathedrális­ torony. A tartó talpa trébelt ezüst. נ) Ókori lexikonokban nem találtam utalást arra, hogy a görögöknél és rómaiaknál szokásos volt-e. Ott az ételszag ellensúlyozására szolgálha­­tott a rózsafüzér. Tömjén és más illatszer talán perzsa eredetű szokás. 2) A zárójelben a leltári szám szerepel.

Next