Magyarország, 1861. március (1. évfolyam, 50-76. szám)
1861-03-24 / 70. szám
70. SZ.5 f §61.r. I. évfolyam. Vasárnap, márczius 24. SZERKESZTŐSÉGI IRODA T MUNKATÁRSATOK HIRDETMÉNYEK DÍJA : MEGJELEN Ujtér 4. sz. I. emelet. , , . . . 6 hasábos petitsor 1-szeri hirdetésnél 9. 3-szorinál 7 djkr. ünnep- és vasárnapot követő napok kivé I? Ta nA tt rtt Arra r Kéretnek, hogy a lap szellemi részét illető minden közleményt a szerkesztő- Bélyegdíj külön 30 újkr. A nyilttérben 4 hasábos petitsor 26 újkr. telével minden nap. alAJJU-ni VAlAljséghez intézzenek.—A lap kiadása körüli panaszok, a magán hirdetmények , ... . r,iinTi.. i , Ujtér 4. sz földszint a kiadó-hivatalhoz intézendők. Egyes példányok OSTERNArtlMK.és LAMPEIti ROBERT könyvkereskedőknél ELŐFIZETÉSI ÁR . ______Ujier e. sz. toiüszmt. au ue u . 10 ujkrajezaron kaphatok. Egészév 18 ft. Félév 9 ft. Negyedév 5 ft. “ ~ - TTnirnzniiiM iiii i mi i ■■■■in ■l■^lrllll■>a^Ka^WBaa^a^aBÉgBe8graaEas' Előfizetést nyitunk | , MAGYARORSZAG‘ apr.jun. 3 havi folyamára 5 írttal, ,, S6pt* 6 „ ,, 9 ,, Hogy lapunkat az évnegyed kezdetével t. előfizetőinknek pontosan és tüstént megindíthassuk, a megrendelés mentülelőbbi beküldését s a czím olvasható feljegyzését kérjük. A ,,,Magyarország“ kiadóhivatala, PEST, márczius 23. Külföldi szemle. Az osztrák-olasz eg újra felhős, Páriából írják, hogy Ausztria megunván e tarthatlan állapotot, mely szerint nagy számú sereget kell hadi lábon tartania semmiért, ismét maga akar a háború kezdeményezője lenni. Hozzáteszi azonban a levelező, hogy e hírnek kevés hitelt ad, e vakmerő fellépés — úgymond — csak okul szolgálna Napóleonnak, hogy Olaszország felszabadításának művét siettesse. A római ügyre nézve ismét az a versio forog, hogy a piemontiak bevonulását Rómába Francziaország ép oly elnézéssel venné, mint mikor a márkákba bevonultak. Más oldalról pedig azt olvassuk, hogy Viktor Emánuel sokkal több figyelemmel van a franczia zászlók sérthetlensége iránt, mintsem ily lépésre magát elhatározhatná. Ezt mi is hisszük —de hátha a francziák szabad kezet adnak neki az által, hogy Rómából Civita-Vecchiába kivonulnak. Palmerston lord nyilatkozatát a parlamentben a párisi főbb körök igen kedvetlenül fogadták. A nemes lord élénken ajánlotta a parterőditések s tengerhadi felszerelés szükségességét. Ezt annyival inkább rész néven vették Párisban, mivel a franczia kormány a maga tengerészeti költségvetését Londonba előre megküldötte — hanem persze ott már a világos számoknak sem hisznek. Nagyon naiv az a megjegyzés, mellyel a párisi levelező, e jelentését kiséri, hogy azért Napoleon sem kevesebb sem több pánczélos hajót nem építtet, mint amennyit építtetni ezelőtt is szándékában volt. A kölni lap bécsi levelezője azt a megdöbbentő hírt közli, hogy az osztrák hajók szigorú figyelése daczára, Antivárinál az emigratio egy része kikötött és hogy a montenegrói felkelők közt olaszok harczolnak. Nagyobb hire volna annak ! Alkalmasint a levelezőnek valami speciális számításai vannak s korán jelent olyas valamit, mi később úgy is be fog következni. Turini levelezőnk írja, hogy ott márcz. 15-kér Türr altábornagynál nagy ünnepéllyel megülték. Utaljuk az olvasót magára az érdekes levélre. Belföldi szemle. — Pest város ma megkezdett tisztujitása alkalmával megválasztattak: főpolgármesternek 2883 szavazat közül 2844 szavazattal Rottenbiller Lipót; főbíróul 2632 szavazattal Horváth Károly ; főkapitánnyá 2283 szavazattal Thaisz Elek és alpolgármesternek 2146-tál Ságody. — Fehérmegyében 21-dikén voltak a választások következő eredménnyel: a váli kerület közfelkiáltással gr. Zichy Jenőt választotta meg; a csákvári 647 szavazattal Sárközy Kázmért a 615 szavazatot nyert Madarász László ellenében (Madarász József is kapott 13 szavazatot); a s.-keresztúri 900 szavazattal Madarász Józsefet a 212 szavazatot nyert Décsey Lajos ellenében; a ráczalmási Fiáth Istvánt. Ez utóbbi választásról, mely a legszebb renddel ment véghez, a következő részleteket vesszük. A három jelölt: Fiáth István (a kerület 1848-iki képviselője),Tóth Lőrincz és Éjszaky Károly, karöltve, a legszebb baráti egyetértésben nézték végig a délelőtti 11 órától délutáni 6-ig tartó szavazást, melynek eredménye lett, hogy Fiáth 519 szavazattal képviselővé választatott. Mellette főképen a perkátai, pentelei s herczegfalvai szűrös választók képeztek többséget. Éjszaka az adonyiak s rácz-almásiak jelöltje volt. Tóth Lőrinczet a kerületnek 3—5 óra távolságra fekvő s a rész ut által a választástól egy részben eltartóztatott felső része, Ercsi, Baracska s at, és az értelmiségnek túlnyomó része tűzte ki. — Az első szavazás bevégeztével senkinek általános többsége nem lévén, a relativ többséggel biró Fiáth (519 szav.) és Tóth L. (362 szav.) uj szavazásra lettek volna bocsátandók, Tóth Lőrincz azonban barátja, s egyszersmind a könnyen ingerelhető köznép jelöltje irányában, a második szavazástól elállott s első volt, ki Fiáthot éltette. S igy az egész választás példás rendben végződött, és előképül szolgálhat másoknak, kiket az aranyos-maróthi, tapolczai s tatai példák roszra vezethetnének. — A pártok lengő zászlóikkal nem összeütközésre , hanem hazafias üdvözletre közeledtek egymáshoz. Tóth Lőrincz műveit pártja, Kozma Ferencz főbiró vezérlete alatt, testvériesen köszöntötte Fiáth és Éjszaky táborait, megjegyezvén, hogy „mind a három párt nemzeti szinü lobogók alatt van.“ A pártok az ellenpártok jelölteit is nem egyszer megéljenezték, ha köztük megjelentek. Reméljük,hogy Tóth Lőrincz barátunkra nézve, ki már az 1848-iki törvények alkotásánál jelen volt, s Komáromot, kötelességének mindvégig híven s férfiasan megfelelve, képviselte, Komárom le fogja róni a tartozott hála adóját. — Abaujban 21-dikén következőleg mentek végbe a képviselő-választások: a kassai (bárczai) kerület, Dombay János visszalépvén, közakarattal gr. Károlyi Edét, a füzéri közfelkiáltással Bárczay Bertalant, a gönczi Gábry Istvánt választotta meg. — Sárosban a már említetteken kívül képviselőkké választattak : a felső - tárczai kerületben Bánó József, a tapolyiban Bánó Miklós, a székcsőiben Hodosy Ede,a makoviczaiban Dobránszky Adolf, — az utolsót kivéve mind szabadelvűek. — Békés városa 21-dikén, a lemondott Lónyay Menyhért helyébe, Asztalos Istvánt volt cs. kir. járásbirót választotta meg képviselőül. — Nógrádból irják nekünk, hogy a losonczi kerületben — mint már irtuk — képviselővé kiáltott Kubinyi Ferencz politikai hitvallásának kivált azon pontja fogadtatott határtalan lelkesedéssel, hogy az országgyűlés mindaddig bele nem egyezhet a koronázásba, mig az 1848-diki alkotmány egész terjedelmében tettleg visszaállítva nincs és mig alkotmányunk az angol királyné, francziák császárja és Olaszország királya által biztosítva nem lesz. A választás napján a jeles férfit fáklyás zenével s Losoncz kivilágításával tisztelték meg. E napokban a nógrádi törvényszék (az alkotmányos) ülést tartott, mely alkalommal többnyire oly bűntények fölött hozatott Ítélet, melyek még 5—6 év előtt voltak elkövetve s a zsandár-rendszer mellett mindeddig fölfedezetlen maradtak. — A nagyváradiak 20-dikán fáklyás-zenével tisztelték meg képviselővé választott polgármesterüket, Lukács Györgyöt. — Az ungvári választás ellen, melynek eredményét már közöltük, néhányan a választók közül írásban óvást tettek. — A bazini választásról, melyet mint olvasóink már tudják, el kellett halasztani, következő részleteket veszünk. Ivánka Imre, képviselői jelöltségéről lemondván , választói Ivánka Zsigmond, 1848-beli honti követet állították föl jelöltjökül, 21-dikén reggel megjelentek a pártok a választó helyen , legszámosabban Ivánka Zsigmondé, ezután Mangold Károly uradalmi ügyvédé, legcsekélyebb számmal Benyiczky Pálé. Ivánka pártján állt a művelt osztály, Bazin és Modor kir. városok többsége és több körülfekvő falu választói; a Mangoldén Sz.György városával több falu népe a kath. papság vezetése alatt; a Benyiczkyen több község töredékei, gr. Pálffy János uradalmi tiszteitől vezetve. A Mangold-párt látván, hogy kisebbségben van, már reggel megkezdette a verekedést, de sikerült a békét helyreállítani ;most a kisebbség vezetői a Benyiczkypárt közé vegyülve, a vallást használva ürügyül, kezdették a katholikus választókat a Mangold-párthoz csábítgatni , de mindamellett nem látván fáradozásaik sikerét biztosítva, délutáni 3 órakor újra megkezdették a verekedést, melyben Stangold képviselőjelölt úr maga személyesen szintén részt vett. Ily körülmények között a választást folytatni nem lehetett és fel kellett függeszteni. E kimenetelt két körülmény idézte elő : először, hogy a választó bizottmány elnöke nem tudott magának tekintélyt szerezni és czélszerütlenül intézkedett; másodszor, hogy egyesek már reggel a utczákon szólitgatták a választókat és a vallással izgattak. — Csanád megye bizottmányának 1. havi közgyűlésében az országgyűlésre hivó levél ellen jegyzőkönyvi óvás tétetett. Ugocsának a követek utasítását illető levelére Csanád azt válaszolja, hogy utasítást nem ad, nem is adhat. A megye feliratai s fontosb végzései a M. Akadémia és Muzeum számára megküldetnek. Fiúménak az ostromállapot alóli fölmentése iránt fölirnak. — Árvamegye bizottmánya e hóban tartott évnegyedes közgyűlésében elhatározta, hogy az országgyűlésre hivó császári levél ellen, mely felelős miniszter által ellenjegyezve nincs és tartalma is ellenkezik a szentesített törvényekkel, jegyzőkönyvileg óvást tesz; nehogy azonban azzal lehessen a megyét vádolni, hogy a kibékülésre nyújtott kezet magától eltaszítja, a bár törvénytelenül összehívott országgyűlési’e törvényszabta módon megválasztott követeket küld, mégpedig minden utasítás nélkül. —■ Zólyom megye bizottmánya e hó 5-dikén s a következő napokon tartott közgyűlésében sérelmi föliratot határozott, melynek összefoglaló befejezése így szól : „A törvénytelen eljárás és kényszerpolitika ármányos következményeinek felelősségét magunktól el — s egyenesen okozóinak fejére hárítván,— ezennel ünnepélyesen s komolyan kinyilatkoztatjuk, 1) miszerint Felségednek f. é. febr. 14-iki legmagabb országgyűlési meghivó-levele ellen, a mennyiben élő alkotmányi sarktörvényeinkkel ellenkezik, ünnepélyes óvást teszünk; 2) miszerint csupán az 1848-iki világos törvények értelmében képviseltethetünk alkotmányosan ; 3) miszerint az országgyűlés integritása s alkotmányos teljhatalma nélkül, annak végzéseit törvényeseknek el nem ismerhetjük ; 4) miszerint a pragmatica sanctio, úgy, mint állami alapszerződésnek kiforgatása, sőt megsemmisítésére czélzó „Reichsrath“ eszméje, s eddigi létesítése törvényeinkkel s önállóságunkkal homlokegyenest ellenkezvén, az ellen komoly óvást teszünk; 5) miszerint a fiumei ostromállapotot , valamint honfiaink törvénytelen elfogatását a kényuralom legiszonyúbb merényének tartjuk; 6) miszerint politikailag eléggé érettek vagyunk magunk közt rendet tartani és a még folyvás itt tartott pénzügy- és csendőrséget törvénytelen, hozzánk nem tartozó s mielőbb eltávolítandó testületeknek tekintjük. Végre figyelmeztetjük Felségedet egy titkon erősbülő nagyhatalomra, melynek intő szózatát ki nem érti meg, kérlelhetlenül áldozatává lesz, s ez a megejthetlen, legyőzhetlen fölvilágosodás hatalma, s annak fegyvere: a közvélemény.“ — Zágrábmegye 19-dikén tartott közgyűlésében a bán beigtatására s az országgyűlési előkészületek megtételére választmányok neveztettek ki. Felírnak, hogy Ő Felsége személyesen méltóztassék az ápril 13-dikán megnyitandó horvát-szlavon országgyűlést megnyitni. Elhatározták, hogy az udvari dicasterium biztost küldjön az ottani „hazaellenes cselszövény“ megvizsgálására, hogy — mint a főispán mondta — „a fiumei fejetlenségnek s a néhány bevándorlókt olasz uralmának a horvátok fölött véget vessenek.“ A bán jelentette, hogy a megye egyévi költségvetése nyomán 70,000 frt iráni felső helyre folyamodott. Azon eset,hogy Zágrábban nemrég a pénzügyőri felügyelő egy vendéglőben a politikai hatóság beavatkozása nélkül dohányt foglalt le, heves kifakadásokat okozott a pénzügyőrség, rendőrség és zsandárság ellen, s határoztatott, hogy hasonló esetek megakadályozása végett felső helyre folyamodnak. A gyűlésről, mely 21-dikéig tartott, lapunk bezártával veszünk részletes tudósítást, melyet hely és idő szűke miatt a legközelebbi számra kell halasztanunk. — Nyitra városa tanácsa elhatározta, hogy az elemi iskolákban a magyar nyelv kötelezőleg tanittassék. A cseh nyelvet terjesztő Drantovszkyt az igazgatói hivataltól fölmentették, de még tanárkodik. — Nyitrán annyi a katona, hogy szinte minden házba 2 ■ 3 jut. — Makó városának rendezett tanácsa van. Polgármester Faragó Ferencz, főbiró Juhász István, főjegyző Halász János, tanácsnokok Cseh Döme, Vajda István, Halász Mihály, Szirbik Ferencz, Szirbik Samu, Nagy György, Gyüge Sándor, Kozma Antal, árvapénztárnok Szirbik Gábor. — Balázsfalván a görög érsek, mint hírlik, az esperesekkel a májusban tartandó zsinat tárgyairól értekezett, s midőn a zsinat napja jött szóba, úgy nyilatkozott, hogy azt bizonyosan meg nem határozhatja, mert neki alkalmasint —■ a birodalmi tanácsba fog kelleni menni. — Nyitramegye galgóczi kerülete Kvassay József volt honvédet választotta meg országgyűlési képviselőül, tarnóczi kerülete pedig Bossányi Simont. — Nógrád megye ecsegi kerülete Fráter Pált választotta meg Bozó Pál ellenében. A választást, fájdalom, verekedés előzte meg és többen veszélyesen megsebesültek. — Veszprém megye somlyóvásárhelyi kerülete, hol Békássy Lajos, Vas Gereben és Garmathi János voltak a követjelöltek, közfelkiáltással Békássy Lajost választotta meg képviselőül. A választás után a választási elnököt, a köztiszteletű gr. Zichy Emánuelt a választás helyéről lakó ajtajáig vállon vitte a nép. — Csanádmegye battonyai kerülete Markovics Antalt választotta meg. Újvidék közfelkiáltással Nikolics Izidort választotta meg országgyűlési képviselőül. — Zala megye letenyei kerülete, miután Ballagi Mór a követjelöltségről lemondott, táviratilag Királyi Pált szólította föl a jelöltség elfogadására. A Tolna megye bizottmánya, mint már írtuk, 18-dikán megkezdett közgyűlése a képviselőkül választott első alispán és központi főbíró lemondását nem fogadta el ; ehhez hozzátehetjük most, hogy az első alispánt a másodikkal, a másodikat b. Wimmersperg tiszt, főbíróval, a központi főbírót pedig Visolyi Gusztáv főjegyzővel helyettesítette ideiglen. A közgyűlés három napig tartott s határzatai közül kiemelendő az, hogy a követek napdliját és lakbérét, országos pénztár még nem létezvén, a megye fogja előlegezni, nehogy valami törvénytelen pénztárra utaltassanak, írja tolnai levelezőnk , hogy a pécsi cs. kir. pénzügyigazgatóság adósürgető rendeletekkel kereste meg a megye községeit és nagybirtokosait. Egy kanczellári utasítást is említ levelezőnk, amely a főispánoknak meghagyja, hogy az adó befizetésére felszólításokat bocsássanak ki. Vajjon megteszik-e a főispánok ? Szepes megye kérvénye az országgyűléshez. Mélyen tisztelt országos Főrendek és Képviselők! Tiszteljük az ország törvényét, mely a rendi alkotmány helyébe képviseletit állított, mely az utasított törvényhatósági követet szabad nemzeti képviselővel cserélte fel, mely ezen képviselőt a nép által választatta, és szent előttünk a bizalom azon fenséges kapcsa, mely a választó honpolgárok és a választott népképviselő között azon ünnepélyes perczben létesül, midőn legszentebb érdekeiket és a haza sorsát kezére bízzák. Távol legyen tehát tőlünk e gyöngéd frigybe beavatkozni, vagy csak egy perczig is ingadozni, azon szilárd meggyőződésünkben, hogy a nemzet választottjai magas hivatásuknak rendületlenül megfelelendnek. De mint azon tiszteletteljes támoszlopoknak és védbástyáknak egyike, melyek alkotmányunk dicső épületét annyi századokon át fentartották és az 1848- diki III. t.czikk 23-ik §-a szerint most sem szűntek meg az alkotmányos közéletnek állandóul működő tényezői lenni, magunk tagadnók meg eredetünket, lényegünket, rendeltetésünket és polgári kötelességünket, ha azon válságos és vészteljes órában, mely a magyar nemzetre nehezült, dicsőtlen hallgatásba fojtanók honfiúi sziveink aggodalmait és óhajait, ha honunk törvényhozásától elvonnák a szövetkező erkölcsi támogatás azon megbecsülhetlen erejét, mely a honpolgárok osztatlan rokonszenvén sarkallik. Hanem a volt utasító megye nem létezvén többé, az uj megye csak mint kérelmező jelenhetik meg a törvényhozás sorompóinál, bizvást remélvén, hogy 180000 honpolgárt közigazgatásilag képviselő bizottmányának törvényes petitiója, a honatyák gyülekezetében nem fog méltánylás nélkül elhangzani. A pillanat, melyben a kérelmezési jogot legelőször vesszük igénybe, nagyszerű és komoly, 11 évi alkotmányszünet után, mialatt Magyarország a Bécsben központosított bürokrácziai rendszernek volt alávetve, a múlt évi October 20-ai legfelsőbb diploma alkotmányunk egy részét visszaadó ugyan, de a folyó évi febr. 26-ki teljhatalmú legfelsőbb alaprendelet alkotmányos jogaink legfőbbjeit, a bécsi birodalmi tanács hatáskörébe beleolvasztván, a megbukott bürokratikus központosítási eszme — úgy látszik — más alakban készül hazánk törvényes önállóságát megtámadni. Ily ellentétes viszonyok közepett nyílik meg Magyarország és a kapcsolt részek országgyűlése, nyílik meg a végett, hogy Ferencz József , cs. kir. Felsége a pragmatica sanctio és az abból folyó koronázási hitlevél alapján törvényesen megkoronáztassék. Őszintén megvalljuk, miszerint a pragmatica sanctióra alapított koronázási hitlevelet és esküt, minőt Mária Terézia, II. Leopold, I. Ferencz és V. Ferdinánd apostoli királyaink kibocsátottak és letettek, és a minőre törvényes koronautódaikat is kötelezték , teljességgel nem bírjuk összeegyeztetni azon Magyarország felett is rendelkező legfelsőbb alaprendelettel, melyet Ő Felsége megkoronázandó apostoli királyunk mint ausztriai császár I. évi február 2- án kibocsátani méltóztatott. Ugyanis a Felséges uralkodóház és a Magyar nemzet között egyrészről az örökösödési rendnek, másrészről az ország alapjogainak biztosítására 1723-ik évben pragmatica sanctio név alatt létesített ünnepélyes kétoldalú államszerződés, a mint ez az 1723: 1, 2, és 3. törv. czikkekben, kapcsolatban az 1715: 2, 3, és 1790: 10, 12. czikkekkel foglaltatik, a megkoronázandó királytól oly hitlevelet követel, melyben Magyarország és a kapcsolt részek alapjogait, törvényeit, kiváltságait és szabadságait sértetlenül megtartani és megtartatni ígéri. Már pedig ez alapjogoknak legfőbbike az 1790 : 10. czikk és az 1847—48 : 3. czikk világos rendelete szerint a szent István koronája alatt egyesült elválaszthatlan országoknak alkotmányos önállása és függetlensége lévén, ezen függetlenség pedig a f. évi febr. 26-ki legfelsőbb alaprendelet által leglényegesebb részében megszüntetni czéloztatván , kétséget nem szenved, hogy vagy ezen pragmatica sanctionak ki kellene töröltetnie a nemzet törvénykönyvéből, vagy a ma f. évi febr. 26-ai legfelsőbb alaprendelet azon része,mely Magyarországra vonatkozik, meg nem állhat. Negyedévest, előfizetőinket a megújítandó előfizetésnek az országgyűlés megnyitása előtti beküldésére kérjük, hogy a lapot ép e fontos napokban fenakadás nélkül megkaphassák,