Magyarország, 1862. augusztus (2. évfolyam, 176-200. szám)

1862-08-05 / 179. szám

a nevezett szerződés Szerbia határait igen szűkre mérte ki. Junius végén már ilyes dolgot vártak. Mihály herczeg már korábban csendőrségét jórészben Hercegovina, Bosznia, Bulgária lakóiból alakitá össze, s ezek a muzulmán lakosságot minden módon zaklatták. Erőszakos fellépésü­k egyik jele az, mely alig pár hónapja történt. Két bosznyák foglyot gőzhajón Viddinbe szállítottak, a szerb csendőrök ezeket erővel kiszabadították, s csak a belgrádi ausz­triai konzul erélyes fellépése folytán szolgáltattak által a török hatóságnak. A törököknek helyzete igen szorulttá jön. Ezt átlátták a külföldi konzulok is, s hogy a török alattvalók élete és vagyona biztosíttas­sák, egy szerződés köttetet, mely őket oltalom alá helyezte. Alig írták alá ezen egyezményt: másnap a külvárosokat, hol a török lakosság tartózkodik, szerb csapatok szállották meg s a pórnép is befér­­kőzött. Pusztított és gyilkolt e helyeken, 63 török, köztök 12 nő és 1 gyermek öletett meg, a török ka­tonaságból, kik esetlegesen künn tartózkodtak, 2 tiszt, 3 altiszt és 9 katona öletett meg, 47 pedig meg­sebesült. A vár parancsnoka, A­s­i­r pasa e vérengzésnek más módon, mint ágyúi segélyével, nem tudott véget vetni. De mielőtt e végső eszközhöz folyamodott volna, megkísérte a kiegyenlítést, s négy követet küldött a szerbekhez. Mind a négy egyik a másik után legyilkoltatott. Csak ekkor adta ki a paran­csot a bombázásra , mivel nem volt más út vagy mód, melyen a török érdekek védelme­­zését eszközölhette volna. „Meg kell említenem — írja „Const.“ konstantinápolyi levelezője, — azon eseményt, mely e rettentő jellenetekre okot szolgáltatott. Néhány török katona egy kútból vizet mert. Egy szerb, ki szintén odajött, összeveszett ve­­­lök, s egyet közülök belebuktatott. A többiek viszont reá támadtak, s így támadott azon véres tragédia, melynek tiszta, világos és környülményes előadását Ali pasa emlékiratában feltalálhatni.* A hatalmak, mint tudjuk, abban az orosz követ tiltakozása daczára megállapodtak, hogy ez értekez­letekben csak a szerb ügyet fogják tárgyalni. De e tekintetben nézeteik homlokegyenest ellentétesek. A szerbek mellett, kik az erősség lerontását követelik, az orosz, franczia s valószinüleg az olasz követek fognak fellépni. Más részről a szultán a szerződésekre hivatkozik, s legfölebb az őrizet száma csökkentését ígéri, s Angolország és Ausztria támogatására e részben számot tart. „A szultán az, kinek helyzete előnyösebb — ír­ja a „Débats.“ — A belgrádi erősség fenállása nem pusztán szerb vagy török , de európai érdekű kérdés. Midőn a nagyhatalmak azt határozták, hogy az erős­ség parancsnoka egy török pasa, s nem valamelyik szerb fejedelmi tiszt legyen , ezt bizonyára nem az­ért tették, mert a koránt tiszteletben akarják tartani, avagy Mahomat nagy dicsősége öregbítése végett. Csak azt vették tekintetbe, hogy Belgrád a Dunán uralkodik,s hogy a vár egy fontos hadi állomás kulcsa, s ha Oroszország egyáltalában reá nem állhat, hogy e kulcs Ausztria keze közé jusson, Ausztria viszont nem engedheti, hogy benn a szerbek uralkodjanak, mert attól fél, hogy ezek csakhamar Oroszország ka­pusaivá lesznek. S igy történt, hogy e várba pusztán török őrizet vettetett, holott ez oly tartományban fek­szik, melynek majdnem egész népessége a keresz­tyén hitet vallja. Nem tudjuk, mit mond a konferen­­cia a szerb kivonatokra. De annyi áll, hogy a főkér­­dés ez „az európai béke kívánja e, hogy a belgrádi erősség leromboltassék, vagy nem.“ Az európai di­plomata e kérdésre fog felelni. „Ebből azonban nem következik, hogy a con­­ferentia ne törődjék oly szabályokkal, melyek a bel­grádi vérengzés ismétlését megakadályoznák. A ke­resztyén hit, melyet Európa a szerbekkel közösen vall, s az európai érdekek parancsolják, hogy a szer­­bek valamely nagy kitörésre ne kényszerittessenek. Szerbia, ha népe ép erkölcseit, harczias voltát s független háborgó természetét vesszük egy második Magyarország. Fegyveres ereje 150,000 emberre megy. Mi történnék, ha egy szép napon a Duna völ­gyén lakó népek meghallanák, hogy egy nemzet, mely 150,000 fegyveressel rendelkezik, kardjára hi­vatkozik a helyett, hogy a diplomata békés határo­zatait elvárná?“ XVIII. Belgrád, juh 30. Denique a háború Szerbia és a Porta közt el­­kerülhetlen. Egyik múlt levelemben jelentem, mi történt Uzsiczán; most képes vagyok arról bővebb tudósítás­sal szolgálni. A törökök már julius 24-én összebeszéltek,hogy bizonyos meghatározott napon, és pedig f. hó 26. éj­jel, kisütvén egy ágyút, alattomban meg fogják a szerbeket támadni. Ők ugyanis július 22-én egy le­velet kaptak Szarajevóból, s azt közgyűlésükben olvasták. A levélben mondatik, hogy Szarajevó felé fordítsák legnagyobb ágyújukat, s kisütvén azt — az legyen a jel, hogy Boszniából segítség küldessék nekik, s egyszerre kezdjék a szerbeket gyilkolni. A törökök e terve azonban kitudódott, a városi s kerü­leti hatóság kellő intézkedései miatt meghiúsult, de avval nincs bevégezve a merénylet, mert a­mi egy alkalommal meg nem történhetett, máskor talán meg fog történni. Hogy az uzsiczai törökök ez összeesküvése fe­lőli hit alapos, arról biztosíttatom, mert adataimat oly kútfőből meritem, mely nem csalhat. A törökök ilyetén magukviselete a szerb lakos­ságot szakadatlan ingerültségben tartja. A szerbek azon ajánlatot tevék az illető hatóságoknak, hogy engedtessék meg nekik, hogy nejeiket, gyermekei­ket s vagyonukat a városból biztosságba tegyék, s akkor majd könnyebben végeznek a törökökkel, de a hatóság azon van, hogy az ingerültség lecsillapittas­sék. De meddig tarthat ez ? A törökök most egyik, majd másik helyen követnek el oly tényeket, a­mik máskor is, annál inkább most alkalmul szolgálhat­nak összekocc­anások előidézésére. Eddig a törökök Krusevácz felől legkisebb ha­di készületet sem tettek Szerbia ellen, most azonban ez oldalról is kezdik fenyegetni honunkat.A nisi pasa parancsa folytán, a velünk határos am­auták őrt állí­tottak Szerbia határára. A pasa szemrehányásokat tett nekik, a­miért békét fogadtak a szerbek irányá­ban , de e szemrehányások daczára ők jövőben is készek békében maradni a szerbekkel, s kérik eze­ket, hogy nejeiket, gyermekeiket minden esetleg eb­ben kíméljék meg. Bulgáriában a hajducsapatok szaporodnak, de gyülekezik nagyobb török katonai erő is. Viddin és Nis várakba folyton érkeznek hadcsapatok, s a kör­nyékben lévő falvak­ és városokba helyeztetnek. Mi­vel nincs kilátás, hogy a viszály Szerbia s a Porta közt szépszerivel fog bevégződni, a történő előké­születekből láthatni, hogy a kitörendő háború mind­járt kezdetben nagy dimensiókat nyerend. Mig a törökök készülődnek, Szerbia helyében s határán egyes hatóságok azon vannak, hogy megnyugtassák a népet a kitörendő háború ese­tére. A viddini pasa naponkint magához hívo­gatja a környékbeli előkelőbb bolgárokat, a hely­beli bolgár püspök jelenlétében tanácsolja őket, hogy a kitörendő háború esetére békességesen viseljék magukat, mert különben ki fognak irtatni családos­tól együtt. A bolgárok meghallgatják a tanácsokat, de gondolják magukban , majd meglátjuk. A conferentiákról mit sem tudunk. Ez bizonyos jel, hogy ott roszul állnak a dolgok. A láthatár söté­tül, a felhők tornyosulnak, a vihar közeledik. Delnicze, jul. 29-én 1862. Szerintem az úrbéri rendezés ügyét, legnagyobb buzgalommal mindenek előtt a brodi uradalomban kellett volna felkarolni, mert miként előbbi levelem­ben megjegyeztem, az erdő terményeknek czélszerü értékitése üzemmód és egyébb tekintetekben min­den rendszer nélkül alkalmazott erdei gazdászat, politikai s nemzetgazdászati szempontból, e gyönyörű uradalmat oly annyira visszalökte hivatott czéljától, hogy valóban két kézzel kell kapaszkodni az úrbéri szabályozás egyedüli mentő horgonyába, így a deb­­­iczei erdőgondárság alá tartozó erdőterületben még alig néhány év előtt 120—150 lábnyi magas ár­­boczfákat könnyű szerrel lehetett kijelölni, most a kezelő erdősz­óra szám kutathat, míg egy ily pél­dányra akad. A szabálytalan elegy álladékokban hány oly fa esik 10 kr. köbláb értékkel a fürészmal­­mok­nak áldozatul, mely néhány év alatt progressio­­nalis mértékben értékithető, de mint kereskedelmi czikk, más minőségben sat. Delnicze urb. községben daczára, hogy az úrbéri rendezés folyamatban van, még most is 2400 öl bükra szenesittetik, brutto jöve­delem ölétől 2 ft, netto kár az uradalomra nézve évenkint 24,000 ft, annyival is inkább, miután a sze­­nesités azon erdőtestekben történik, melyek az irányadó viszonyok folytán, az elkülönzés kö­vetkeztében, okvetlen a községeknek esnek osztály­részül, mert hisz a fatermés vagy átlagnövedék ki­számítása a tettleg fenálló fatömeg alapján történik, képzelhető tehát, az uradalomra mily hátrányos ered­ményekre fog vezetni az erdőbecsü­­ly erdőtestekben. A községi s urasági erdők elhelyezésére nézve máris tisztában kell lennünk, mert hisz az elkülönzésnél két érdeket kell szem előtt tartani, a község és uraság érdekét.A község érdekét tekintve, szabály az, misze­rint a határos községeknek esendő erdőilletősége­­ket, ha lehet, egyetlen egy összefüggő tagban kell ki­­hasítani, részint, miután ez által a községi erdők gazdászatának az állam általi ellenőrzése megkön­­­nyittetik, részint, miután a nagybirtokos erdeje sok­kal nehezebben védhető meg a kártételektől, ha az egyes községek erdei csapatonkint vannak az ura­sági erdőben elszórva. E szabálynak is a nélkül, hogy az uradalom érdekébe ütköznénk, eleget tehetünk, igy a csernilugi, delniczei, brodi, gerbajeli és turkei, to­vábbá beloi, zavarsjei és moraviczai urb. községek erdeit két külön összefüggő részben lehet kihasítani, a szenesités pedig épen ezen erdőtesteket pusztítja leginkább, szerencse azonban, hogy a politikai ha­tóság a községek panaszaira a szenesitést ezen erdőtestekben legújabb időben többhelyü­tt betil­totta, mi által természetesen leginkább az urada­lom érdeke lön legyezve ; mert ha az urada­lom a tettleges faszü­kségletet és legeltetést telek­ként a törvényes 12 és illetőleg 22 holdnyi maximum emelésével összhangzásba hozza, úgy ezen erdőtes­tekben az uradalom tetemes kára indokolva van. Az elősorolt községi erdők említett elhelyezése által tehát az uradalom érdeke nem fog csorbíttatni. Neve­zetesen a föllebbi elhelyzés által az urasági erdőtest a községektől távolabb esvén, Csernilugot kivéve, egyetlen község se leend kénytelen fáját az urasági erdőn átszállítani. És a mi fő, ez által egyszersmind a külkereskedésre alkalmasabb erdőrészek a Fiu­méba vezető Luiza-ut mentében az uraságnak tartat­ván meg, könnyebben értékesíthetők, mert nagyon természetes, hogy e tényező a községi erdőknél nem vehető számítás alá, mert azok egyedül a házi szük­ségletek fedezésére hivatvák. A brodi uradalom magában foglal 10 urb. köz­séget, u. m. Brod 23% telekkel, Bello 155/8, Zaversje 14%, Moravicza 50%, Skrad 23, Bukoverh 15%, Gerbajel 17%, Türke 21%, Delnicze 28, Csernilug 5%, összesen 215% telekkel. Az uradalom a küszö­bön álló urb. rendezéshez szükséges mérnöki művele­teket a még tavai kész catastertől másoltatja. A 17,000 holdat tevő Delnicze és 16,000 holdat tevő Csernilug községekben a jövő hó folytán az osztályo­zás kezdetét veszi, és így hiszem, hogy rövid idő alatt ezen úgy státusgazdászati, mint politikai szem­pontból nagy fontosságú uradalom úrbéri szabályozá­sáról szintén részletesen kezdhetem meg közlemé­nyeimet. Hátra van még a 44,000 holdat tevő, a tenger­part és Fiuméval határos grobniki uradalom. A grob­­niki mintegy 2000 holdat tevő úgynevezett mező ki­vételével*), az egész uradalom körülbelől 24,000 hold­nyi kopár s 18,000 holdnyi erdő fedte, a tenger színe felett 3 — 5000 lábnyira emelkedő hegycsoportozat­­ból áll. Az egész uradalom kőzetét a világos szürke szinü mészkőtelep képezi, egész kiterjedésében sehol sincs más kőzet által megszakítva. Az uradalomban van­ 990 zsellérház, ezek nem estek a M. T.-féle urb. conscriptio alá, a Zrí­nyiektől származó oklevelük értelmében veszély ide­jén fegyverrel valának kénytelenek szolgálni a ten­gerparton, béke idején csekélyek voltak szolgálmá­­nyaik, évenkint 4 nap sat.­­ Ezért szabad legelte­tési jogot gyakoroltak az egész uradalomban, fáizá­­suk azonban az akkoron még erdősedte, most már nagyrészt kopár, mintegy 24,000 holdból álló úgyne­vezett előhegyekre volt szorítva, mióta az előhegyek faálladéka egészen kiirtatott, faizásuk a magas erdő­­álladékokra terjedt ki. Az említett 990 zsellérház a M. T.-féle urb. conscriptio hiányában, a földesur és volt jobbágyok között fenállott kölcsönös jogok és kötelezettségek alapján, 99 telek értékben váltatott meg, egy telekre tehát 10 zsellérház esik. — Az egyes telek után méltányosan kiadható holdmennyiség megállapítása tekintetéből, az erdő- és legelőrészek szakegyének által megbecsültettek , azonban az ura­dalom helyes tapintatu ügyvéde Gr. J., az uralkodó viszonyok, nevezetesen az égalj, erdő- és legelőtér­ség, népesség aránya, a pusztán marhatenyésztés és fuvarozásból álló keresetmód és egyéb számtalan körülmények számbavételével, a becsű által megálla­pított erdő- és legelőilletőséget tetemesen megszaporí­­tá, a törvényes erdő- és legelő-maximumot 5-szörösen véve, tehát 170 hold ajánlatot ten, — a kopárabb előhegyek átengedésén kívül, a magas erdőálladék­­ból 2000 holdban kihasitandót; az e hó 24-én másod­szor megkisértett barátságos egyezség azonban, daczára a működő urb. biró Krcivoj erélyes avatott támogatásának, létre nem jöhetett. És itt nem mellőzhetem hallgatással az előbbi volt urad. teljhatalmú kormányzónak költségkímélés tekintetéből abbeli eljárását, hogy a grobniki urada­lom úrbéri szabályozásához megkívántak­ rendes és hiteles mérnöki okmányok megszerzése helyett, egy 1713-ik évi elrongyolódott lépték nélküli térképet másoltatott le kicsinyitett mértékben, még pedig ala­pos mérnöki műveletekhez nem is sejtő oly egyén által, ki még a reductio arányát sem volt képes az érdekes hitelesítési functio alkalmával meghatározni. Természetes, a mint ezen 1713. évből származó rajz­vázlat, mint egyedüli segregationalis objectum az egyezségre idézett felek elé terjesztetett, a volt jobbá­gyok képviselői ennek elfogadása ellen azonnal tilta­koztak ; kimutatták, miszerint az erdőtest 1713 óta majdnem felényire apadt, minek folytán az erdőtest korhatárai egészen elütnek az előterjesztett rajzol­­ványtól. Az erdőtestben és egyebütt számtalan, az előterjesztett vázlatból ki nem tűnő rét szi­getek vannak, melyeknek majdnem egy hosszú század óta háboritlan birtokát élvezik. Ezeknek mindenesetre térfogatuk és minőségeik kimuta­­tandók, hogy az urasági erdőtestbe esendő eme rétcsoportok, részint a törvényes illetőség kiada­tása után megmaradandó legelő, erdő vagy ma­­jorföldekkeli csere utján vagy más egyébb után módon kiegyenlittethessenek; szóval,hol a természet­ben rét, föld, erdő, legelő sat. van, ott a kérdéses váz­laton legelő, erdő, föld, rét sat. mutatkozik. Ezen úr­béri szabályozáshoz semmi tekintetben sem használ­ható haszontalan rajzvázlat annyira felingerelte a kedélyeket, miszerint ennek alapján barátságos egyezségről hallani sem akartak. Valóban csodála­tos, az irodalom a kész catastrális felvételeket potom áron megkaphatja, és mégis ilyen, az ügynek szerfe­lett ártó, pénzt és időt rabló eljáráshoz folyamodik. Szerintem a megszerzett rendes mérnöki okmányok alapján új egyezség lenne megkisérlendő. r. 1. *) Itt vivatott IV. Béla alatt Dalmáthonból visszatérte­kor egyesitett magyar-horvát sereggel a történetileg ismeretes nagy csata a tatárok ellen, a tatárok által négyszögben ásott sánczmüvek maiglan is láthatók, harczosaink hihetőleg a kör­nyező hegyekről törtek alá a vad pogányokra. Emlékezetes még e mező az utóbbi időszakban a horvát zászló-szentesők és fiumeiek közt történt sajnos összeütközésről is. A magyar polytech­nikum. Már több év óta halljuk sajtó útján és magán­körökben azon kívánatot, hogy a jelenleg Budán lé­tező polytechnikum Pestre, kereskedésünk és az ipar gyúpontjába tétessék át. Mint tudjuk, a lefolyt évben, a nevezett intézet tanári testülete, a­­ kormány felszólítására, az á­t­­alakításra vonatkozó tervezetet beadta, a­mel­­­lyel egybefüggőleg azon kívánságot nyilvánítá, hogy az intézet tétessék át mielőbb régi székhelyére, azaz Pestre. A­ki külföldön a technikai intézetek termeit lá­togatta, fel fogja fogni az intézet átszállításának fon­tosságát, mert mondhatni, hogy az iparos osztály is­mereteinek szélesbítésére a legnagyobb befolyást gyakorolja. Bécsben az előadásokat a vegytan, természet­­tan, gépészet, és elemi mennyiségtanból számos ipa­ros, kereskedő, sőt hivatalnok is látogatja, miáltal főkép a téli hónapokon át a vendégek száma a ren­des hallgatókét jelentékenyen fölülmúlja. Több év előtt, midőn a műegyetem Pesten volt, az iparosok részére tartott felolvasások oly nagy részvétnek örvendettek, hogy zsúfolásig teltek a ter­mek, miből bizton következtethetni, hogy jelenleg is nagy lesz azok száma, kik az előadásokat mint rend­kívüli hallgatók látogatni kívánják. Azonban nemcsak az iparosoknak, kik Pesten vannak legnagyobb számmal egyesítve, hanem ma­gának az intézetnek és rendes hallgatóknak is érde­kében fekszik az ide áttétel. A Pesten létező gyárak és iparos vállalatok látogatása a theoretikai előadá­sokhoz nagybecsű segédeszközt képez. Pesten van­nak a könyvtárak és gyűjtemények, melyek látoga­tása és felhasználása nehezítve van a Budára járó vagy ott lakozó ifjúságnak; az ifjúság, Pesten sza­bad óráit felhasználhatja a gyakorlati kiképzésre, mert műtermekben, gyárakban alkalma van ehhez. Végre mondhatni, hogy nem csekély azon tanu­lók száma, a­kik az intézetnek, a budai hegyen­léte miatt, inkább Bécsbe, Prágába távoznak tanulmá­nyaikat befejezni, mintsem hogy egészségüket szün­telen próbára tegyék. Az intézetnek uj szervezetét, a melyet t. i. a tanári kar felterjesztett, nem ismerjük ugyan, azon­ban garantiát találunk annak czélszerüségét illető­­en. a bizottmányban működött volt tagok neveiben s bizton reményljük, hogy nem sokára Pesten fogjuk üdvözölni a magyar műegyetemet. W. A somogym­egyei takarékpénztár alapszabályai. (Vége.) Az igazgatóról. 72. §. Az igazgató főnöke a közgyűlési választ­mánynak és végrehajtója az alap- és rendszabá­­yok értelmében hozott mindennemű határozatoknak. 73. §. Azon esetben, ha az igazgató időközben meghal, vagy hivataláról lemond, helyébe azon vá­lasztmányi tag lépend, ki az utolsó választáskor ő utánna közvetlenül legtöbb szavazatot nyert. 74. §. Az igazgató hatásköre következőkre terjed : a) ö a nagyobb — és igazgató-választmánynak rendes elnöke ; b) rendkívüli választmányi üléseket hirdethet; c) ő őrködik különösen az egyleti szabályok pontos megtartása, valamint az ügyvitel tiszta keze­lése felett; — az ő jogában áll a hűtlen vagy hanyag tisztviselőket fizetéseiktől felfüggeszteni; —valamint ilyennek, úgy a betegeskedés által gátoltnak helyébe más alkalmas egyént helyettesíteni. Ilyen intézkedést azonban a választmánynak bejelenteni köteles, d) A titkárt az előforduló levelezésekkel megbízza, e) Minden közgyűlésnek az intézet állapotáról, s az éven át előforduló tárgyakról jelentést tesz. f) Vitat­kozások alkalmával a kérdést kitűzi, melyre a sza­vazás igen vagy n­e­m­mel döntetik el. g) A szava­zatok egyenlősége esetében szavazatával dönt. h) Minden előforduló esetben az intézetet képviseli. i) A főpénztár egyik kulcsát őrizete alatt tartja, b) Az in­tézet minden folyó és rendkívüli költségeit utalvá­nyozza. A n­a­p­i biztosról: 75. §. A választmányi tagok betűrend szerint kötelesek egymást felváltva napokint napi biztosi minőségben az egylet la­kán, a kezelés hivatalos óráiban megjelenni, s ott hi­­vataloskodván, hivataloskodásukat más napra — a segédeszközökkel s az azon nap náluk volt pénztári kulcsokkal egyetemben utóduk kezeibe juttatni. 76. §. A napi biztos,— hivataloskodása napján — minden betétesi könyvecskét, a napi betétesek és ki­adások jegyzékét s minden egyéb előforduló fogal­mazási okleveleket aláírja; továbbá a pénztár bezá­rásakor a kézi pénztárban lévő pénzt a pénztárnok által maga előtt felszámláltatja, a pénztárba téteti s annak nála lévő egyik kulcsát, az utánna követke­ző napi biztoshoz juttatja. Hivataloskodása ideje alatt benyújtott folyamodványokat átnézi, azokra a bead­­ványi időt följegyzi, s a­mennyiben azokat sürgő­seknek látná, az igazgatónak választmányi ülés tar­tása végett tüstént átküldi. Az intézet díjazott tisztviselőiről és hivatal szolgájáról. 77. §. A fizetéses tiszt­viselők közül a titkár és ügyvéd a közgyűlés — többiek, mint: könyvvivő, pénztárnok, segéd, s a szolgák az igazgató választmány kijelölésére, — mely a folyamodók szakismeretére nézve vizsgát is rendelhet — a nagyobb választmány által egész életidejükre választatnak. 78. §. Az előadást mindennemű ülésekben a titkár eszközli, ki egyszersmind a jegyzőkönyvet szerkeszti, a levelezéseket viszi, s a határozatokat kiadja. 79. §. Az egyleti ügyész az intézet jogai felett őrködik, törvényes dolgokban felvilágosítást és véle­ményt ad, s az egylet peres követeléseinek behajtá­sát az illető hatóságok előtt eszközli; mint ilyennek, köz- és váltó-ügyvédnek kell lennie. 80. §. Könyvvivő és pénztárnok tartoznak fize­­téseik arányához mért hivatali biztosítékot kézpénz­ben, állam- vagy hitelpapírokban, fekvőségben, vagy kezességi értékben kimutatni, melynek mennyiségét a közgyűlés határozza meg. 81. §. A könyvvivő viszi a pénztári ellenőrsé­get, s a betétek­ — kölcsönzési számlák, — valamint minden egyéb, az intézeti vagyon kezelésére alkal­mas könyvek vezetésével foglalkozik, ő eszközli a részvények átíratását, — havonkint az üzletforga­lomról kimutatványt, s az év végével vagyonmérle­get készít; számadásai azonban minden félévi zárlat után egy külön, az alapszabályok 54. §-a a pontja szerint e végre kiküldendő bizottság által megvizs­­gálandók lesznek. 82. §. A pénztárnok vezeti a napi bevételek és kiadások felett a pénztári jegyzőkönyvet, mely a na­pi biztosnak a napi zárlat alkalmával alapul szol­gál ; — valamint a pénztári főkönyvet is, mely a köz­lekedő felek irányában peres esetekben főbizonyi­­tékul tekintetik. Utalványozás nélkül pénzt sem el nem fogadhat, sem ki nem adhat. 83. §. Az egyleti szolga tartozik a hivatalszo­bák tisztaságáról s fűtéséről gondoskodni, s minden hivatalos megbízásokban pontosan és híven eljárni; magánszolgálatokra egyátalán nem használható. 84. §. Hűtlenség, hanyagság, haszonvehetetlen­­ség, vagy az igazgatóság iránti makacs, — és a kö­zönség iránti elidegenítő magaviselet hivatalvesztést von maga után, — melyet az igazgató előforduló esetben elrendelvén, az igazgató-választmánynak ez iránt jelentést tesz. A ekép elbocsátott hivatalnoknak a közgyüléshezi folyamodási joga fentartatik. A hűt­­lenségi eset még azon felül a fenyitó törvényhatóság­nak bejelentendő részen. 85. §. Az egyleti hivatalnokok és szolga számá­ra még külön eljárási utasítás készíttetett, melynek szigorú megtartására köteleztetnek. 86­ §. Ha az egyesület felosztanék , annak — azon idő szerinti tiszta vagyona a részvényesek közt — részvényeik arányához képest — fölosztatik.. A jutalmazási alaptőke pedig — a­mennyiben már lé­teznék — a közgyűlésileg kijelölendő valamely alapít­ványra , vagy egyes jótékony és hazai czélokra lesz fordítandó. 87. § A részvények elfogadásával minden egye­sületi tag kötelezi magát a jelen alap- és rendsza­bályokban foglalt intézmények pontos és lelkiismere­tes megtartására. 88. §. A kezelési viszonyok által időközben szükségessé teendő változásai és módosításai az alap­szabályoknak , valamint az évi Üzletforgalomnak ki­mutatása is mindenkor köztudomásra fognak jut­tatni. ÚJDONSÁGOK. * A királyi helytartóhoz szombaton reggel távirati sürgöny érkezett, melynél fogva sürgetősen kellett Bécsbe utaznia. * Ö Felsége Mátéfalva tüzkárosult lakosai­nak 2000 ftot ajándékozott, s ez összeget kiosztás végett gróf Cremneville altábornagynak kézbesitteté. * A „P. H.“ a legtriviálisabb dühbe jött azon keringő, de nagyon kétséges hírre, hogy „meglesz a magyar minisztérium,“ s azt irja — hozzá illő szép ízléssel — „az éhes.........makkal álmodik.“ * A pestvárosi reáltanoda 1861—2-diki tu­­dósitványa Ney Ferencz igazgató szerkesztése mellett megjelent. Többi közt benne van, ez iskola múlt évi történeti, a tárlati beszéd, és a szükséges iskolai adatok. * B­e­l­g­á­d­i levelezőnk irja: Pancsováról, jul. 31-én érkezett ide egy kereskedő, ki a pancsovai szerbek nevében egy disz­kar­dot hozott ajándé­­kul Gyoka Vlajkovits szerb kapitány s kiszol­gált orosz hadnagynak, jutalmul a törökök ellen jun. 15 én és 17-én kitüntetett vitézségéért. A kardtok Magyarország czímerével van díszítve. *Arany János, mint a „Kisfaludy-társaság“ igazgatója, a pártolókat, kik 1862-re a kötelezett négy forint dijat még be nem fizették, sürgetőleg föl­hívja, hogy szíveskedjenek azt rövid idő alatt hozzá, vagy Eggenberger könyvkereskedésébe (Pesten, a barátok terén) beküldeni. * A b­a­l­a­t­o­n-füredi vendégek száma jul. 26-ig 986 volt. * A Reich­srath hat hétre elnapoltatván, az „O. D. P.“ ennek okául az 1862-diki fináncztörvé­­nyek körüli nehézségeket, továbbá az uj sajtótörvény fölötti eredménytelen vitatkozásokat említi. Azt hi­szi továbbá, hogy a magyarok s a febr. 26-diki al­kotmány egyéb ellenzői örülnek ez elnapolásnak. *A kaposvári gymnasium tanévszüneti emlényéről, (melyből közelebb egy versszakot idéz­tünk) írják, hogy az a tanárok tudta és előleges bí­rálata nélkül jelent meg és osztatott ki. * A „Sürg.“ bécsi levelezője néhány szóval visszatér azon aradi hírekre, melyek szerint egy iz­raelita kereskedőt agyonbotoztak volna. E hir for-

Next