Magyarország, 1862. augusztus (2. évfolyam, 176-200. szám)
1862-08-05 / 179. szám
a nevezett szerződés Szerbia határait igen szűkre mérte ki. Junius végén már ilyes dolgot vártak. Mihály herczeg már korábban csendőrségét jórészben Hercegovina, Bosznia, Bulgária lakóiból alakitá össze, s ezek a muzulmán lakosságot minden módon zaklatták. Erőszakos fellépésük egyik jele az, mely alig pár hónapja történt. Két bosznyák foglyot gőzhajón Viddinbe szállítottak, a szerb csendőrök ezeket erővel kiszabadították, s csak a belgrádi ausztriai konzul erélyes fellépése folytán szolgáltattak által a török hatóságnak. A törököknek helyzete igen szorulttá jön. Ezt átlátták a külföldi konzulok is, s hogy a török alattvalók élete és vagyona biztosíttassák, egy szerződés köttetet, mely őket oltalom alá helyezte. Alig írták alá ezen egyezményt: másnap a külvárosokat, hol a török lakosság tartózkodik, szerb csapatok szállották meg s a pórnép is beférkőzött. Pusztított és gyilkolt e helyeken, 63 török, köztök 12 nő és 1 gyermek öletett meg, a török katonaságból, kik esetlegesen künn tartózkodtak, 2 tiszt, 3 altiszt és 9 katona öletett meg, 47 pedig megsebesült. A vár parancsnoka, Asir pasa e vérengzésnek más módon, mint ágyúi segélyével, nem tudott véget vetni. De mielőtt e végső eszközhöz folyamodott volna, megkísérte a kiegyenlítést, s négy követet küldött a szerbekhez. Mind a négy egyik a másik után legyilkoltatott. Csak ekkor adta ki a parancsot a bombázásra , mivel nem volt más út vagy mód, melyen a török érdekek védelmezését eszközölhette volna. „Meg kell említenem — írja „Const.“ konstantinápolyi levelezője, — azon eseményt, mely e rettentő jellenetekre okot szolgáltatott. Néhány török katona egy kútból vizet mert. Egy szerb, ki szintén odajött, összeveszett velök, s egyet közülök belebuktatott. A többiek viszont reá támadtak, s így támadott azon véres tragédia, melynek tiszta, világos és környülményes előadását Ali pasa emlékiratában feltalálhatni.* A hatalmak, mint tudjuk, abban az orosz követ tiltakozása daczára megállapodtak, hogy ez értekezletekben csak a szerb ügyet fogják tárgyalni. De e tekintetben nézeteik homlokegyenest ellentétesek. A szerbek mellett, kik az erősség lerontását követelik, az orosz, franczia s valószinüleg az olasz követek fognak fellépni. Más részről a szultán a szerződésekre hivatkozik, s legfölebb az őrizet száma csökkentését ígéri, s Angolország és Ausztria támogatására e részben számot tart. „A szultán az, kinek helyzete előnyösebb — írja a „Débats.“ — A belgrádi erősség fenállása nem pusztán szerb vagy török , de európai érdekű kérdés. Midőn a nagyhatalmak azt határozták, hogy az erősség parancsnoka egy török pasa, s nem valamelyik szerb fejedelmi tiszt legyen , ezt bizonyára nem azért tették, mert a koránt tiszteletben akarják tartani, avagy Mahomat nagy dicsősége öregbítése végett. Csak azt vették tekintetbe, hogy Belgrád a Dunán uralkodik,s hogy a vár egy fontos hadi állomás kulcsa, s ha Oroszország egyáltalában reá nem állhat, hogy e kulcs Ausztria keze közé jusson, Ausztria viszont nem engedheti, hogy benn a szerbek uralkodjanak, mert attól fél, hogy ezek csakhamar Oroszország kapusaivá lesznek. S igy történt, hogy e várba pusztán török őrizet vettetett, holott ez oly tartományban fekszik, melynek majdnem egész népessége a keresztyén hitet vallja. Nem tudjuk, mit mond a konferencia a szerb kivonatokra. De annyi áll, hogy a főkérdés ez „az európai béke kívánja e, hogy a belgrádi erősség leromboltassék, vagy nem.“ Az európai diplomata e kérdésre fog felelni. „Ebből azonban nem következik, hogy a conferentia ne törődjék oly szabályokkal, melyek a belgrádi vérengzés ismétlését megakadályoznák. A keresztyén hit, melyet Európa a szerbekkel közösen vall, s az európai érdekek parancsolják, hogy a szerbek valamely nagy kitörésre ne kényszerittessenek. Szerbia, ha népe ép erkölcseit, harczias voltát s független háborgó természetét vesszük egy második Magyarország. Fegyveres ereje 150,000 emberre megy. Mi történnék, ha egy szép napon a Duna völgyén lakó népek meghallanák, hogy egy nemzet, mely 150,000 fegyveressel rendelkezik, kardjára hivatkozik a helyett, hogy a diplomata békés határozatait elvárná?“ XVIII. Belgrád, juh 30. Denique a háború Szerbia és a Porta közt elkerülhetlen. Egyik múlt levelemben jelentem, mi történt Uzsiczán; most képes vagyok arról bővebb tudósítással szolgálni. A törökök már julius 24-én összebeszéltek,hogy bizonyos meghatározott napon, és pedig f. hó 26. éjjel, kisütvén egy ágyút, alattomban meg fogják a szerbeket támadni. Ők ugyanis július 22-én egy levelet kaptak Szarajevóból, s azt közgyűlésükben olvasták. A levélben mondatik, hogy Szarajevó felé fordítsák legnagyobb ágyújukat, s kisütvén azt — az legyen a jel, hogy Boszniából segítség küldessék nekik, s egyszerre kezdjék a szerbeket gyilkolni. A törökök e terve azonban kitudódott, a városi s kerületi hatóság kellő intézkedései miatt meghiúsult, de avval nincs bevégezve a merénylet, mert ami egy alkalommal meg nem történhetett, máskor talán meg fog történni. Hogy az uzsiczai törökök ez összeesküvése felőli hit alapos, arról biztosíttatom, mert adataimat oly kútfőből meritem, mely nem csalhat. A törökök ilyetén magukviselete a szerb lakosságot szakadatlan ingerültségben tartja. A szerbek azon ajánlatot tevék az illető hatóságoknak, hogy engedtessék meg nekik, hogy nejeiket, gyermekeiket s vagyonukat a városból biztosságba tegyék, s akkor majd könnyebben végeznek a törökökkel, de a hatóság azon van, hogy az ingerültség lecsillapittassék. De meddig tarthat ez ? A törökök most egyik, majd másik helyen követnek el oly tényeket, amik máskor is, annál inkább most alkalmul szolgálhatnak összekoccanások előidézésére. Eddig a törökök Krusevácz felől legkisebb hadi készületet sem tettek Szerbia ellen, most azonban ez oldalról is kezdik fenyegetni honunkat.A nisi pasa parancsa folytán, a velünk határos amauták őrt állítottak Szerbia határára. A pasa szemrehányásokat tett nekik, amiért békét fogadtak a szerbek irányában , de e szemrehányások daczára ők jövőben is készek békében maradni a szerbekkel, s kérik ezeket, hogy nejeiket, gyermekeiket minden esetleg ebben kíméljék meg. Bulgáriában a hajducsapatok szaporodnak, de gyülekezik nagyobb török katonai erő is. Viddin és Nis várakba folyton érkeznek hadcsapatok, s a környékben lévő falvak és városokba helyeztetnek. Mivel nincs kilátás, hogy a viszály Szerbia s a Porta közt szépszerivel fog bevégződni, a történő előkészületekből láthatni, hogy a kitörendő háború mindjárt kezdetben nagy dimensiókat nyerend. Mig a törökök készülődnek, Szerbia helyében s határán egyes hatóságok azon vannak, hogy megnyugtassák a népet a kitörendő háború esetére. A viddini pasa naponkint magához hívogatja a környékbeli előkelőbb bolgárokat, a helybeli bolgár püspök jelenlétében tanácsolja őket, hogy a kitörendő háború esetére békességesen viseljék magukat, mert különben ki fognak irtatni családostól együtt. A bolgárok meghallgatják a tanácsokat, de gondolják magukban , majd meglátjuk. A conferentiákról mit sem tudunk. Ez bizonyos jel, hogy ott roszul állnak a dolgok. A láthatár sötétül, a felhők tornyosulnak, a vihar közeledik. Delnicze, jul. 29-én 1862. Szerintem az úrbéri rendezés ügyét, legnagyobb buzgalommal mindenek előtt a brodi uradalomban kellett volna felkarolni, mert miként előbbi levelemben megjegyeztem, az erdő terményeknek czélszerü értékitése üzemmód és egyébb tekintetekben minden rendszer nélkül alkalmazott erdei gazdászat, politikai s nemzetgazdászati szempontból, e gyönyörű uradalmat oly annyira visszalökte hivatott czéljától, hogy valóban két kézzel kell kapaszkodni az úrbéri szabályozás egyedüli mentő horgonyába, így a debiczei erdőgondárság alá tartozó erdőterületben még alig néhány év előtt 120—150 lábnyi magas árboczfákat könnyű szerrel lehetett kijelölni, most a kezelő erdőszóra szám kutathat, míg egy ily példányra akad. A szabálytalan elegy álladékokban hány oly fa esik 10 kr. köbláb értékkel a fürészmalmoknak áldozatul, mely néhány év alatt progressionalis mértékben értékithető, de mint kereskedelmi czikk, más minőségben sat. Delnicze urb. községben daczára, hogy az úrbéri rendezés folyamatban van, még most is 2400 öl bükra szenesittetik, brutto jövedelem ölétől 2 ft, netto kár az uradalomra nézve évenkint 24,000 ft, annyival is inkább, miután a szenesités azon erdőtestekben történik, melyek az irányadó viszonyok folytán, az elkülönzés következtében, okvetlen a községeknek esnek osztályrészül, mert hisz a fatermés vagy átlagnövedék kiszámítása a tettleg fenálló fatömeg alapján történik, képzelhető tehát, az uradalomra mily hátrányos eredményekre fog vezetni az erdőbecsüly erdőtestekben. A községi s urasági erdők elhelyezésére nézve máris tisztában kell lennünk, mert hisz az elkülönzésnél két érdeket kell szem előtt tartani, a község és uraság érdekét.A község érdekét tekintve, szabály az, miszerint a határos községeknek esendő erdőilletőségeket, ha lehet, egyetlen egy összefüggő tagban kell kihasítani, részint, miután ez által a községi erdők gazdászatának az állam általi ellenőrzése megkönnyittetik, részint, miután a nagybirtokos erdeje sokkal nehezebben védhető meg a kártételektől, ha az egyes községek erdei csapatonkint vannak az urasági erdőben elszórva. E szabálynak is a nélkül, hogy az uradalom érdekébe ütköznénk, eleget tehetünk, igy a csernilugi, delniczei, brodi, gerbajeli és turkei, továbbá beloi, zavarsjei és moraviczai urb. községek erdeit két külön összefüggő részben lehet kihasítani, a szenesités pedig épen ezen erdőtesteket pusztítja leginkább, szerencse azonban, hogy a politikai hatóság a községek panaszaira a szenesitést ezen erdőtestekben legújabb időben többhelyütt betiltotta, mi által természetesen leginkább az uradalom érdeke lön legyezve ; mert ha az uradalom a tettleges faszükségletet és legeltetést telekként a törvényes 12 és illetőleg 22 holdnyi maximum emelésével összhangzásba hozza, úgy ezen erdőtestekben az uradalom tetemes kára indokolva van. Az elősorolt községi erdők említett elhelyezése által tehát az uradalom érdeke nem fog csorbíttatni. Nevezetesen a föllebbi elhelyzés által az urasági erdőtest a községektől távolabb esvén, Csernilugot kivéve, egyetlen község se leend kénytelen fáját az urasági erdőn átszállítani. És a mi fő, ez által egyszersmind a külkereskedésre alkalmasabb erdőrészek a Fiuméba vezető Luiza-ut mentében az uraságnak tartatván meg, könnyebben értékesíthetők, mert nagyon természetes, hogy e tényező a községi erdőknél nem vehető számítás alá, mert azok egyedül a házi szükségletek fedezésére hivatvák. A brodi uradalom magában foglal 10 urb. községet, u. m. Brod 23% telekkel, Bello 155/8, Zaversje 14%, Moravicza 50%, Skrad 23, Bukoverh 15%, Gerbajel 17%, Türke 21%, Delnicze 28, Csernilug 5%, összesen 215% telekkel. Az uradalom a küszöbön álló urb. rendezéshez szükséges mérnöki műveleteket a még tavai kész catastertől másoltatja. A 17,000 holdat tevő Delnicze és 16,000 holdat tevő Csernilug községekben a jövő hó folytán az osztályozás kezdetét veszi, és így hiszem, hogy rövid idő alatt ezen úgy státusgazdászati, mint politikai szempontból nagy fontosságú uradalom úrbéri szabályozásáról szintén részletesen kezdhetem meg közleményeimet. Hátra van még a 44,000 holdat tevő, a tengerpart és Fiuméval határos grobniki uradalom. A grobniki mintegy 2000 holdat tevő úgynevezett mező kivételével*), az egész uradalom körülbelől 24,000 holdnyi kopár s 18,000 holdnyi erdő fedte, a tenger színe felett 3 — 5000 lábnyira emelkedő hegycsoportozatból áll. Az egész uradalom kőzetét a világos szürke szinü mészkőtelep képezi, egész kiterjedésében sehol sincs más kőzet által megszakítva. Az uradalomban van 990 zsellérház, ezek nem estek a M. T.-féle urb. conscriptio alá, a Zrínyiektől származó oklevelük értelmében veszély idején fegyverrel valának kénytelenek szolgálni a tengerparton, béke idején csekélyek voltak szolgálmányaik, évenkint 4 nap sat. Ezért szabad legeltetési jogot gyakoroltak az egész uradalomban, fáizásuk azonban az akkoron még erdősedte, most már nagyrészt kopár, mintegy 24,000 holdból álló úgynevezett előhegyekre volt szorítva, mióta az előhegyek faálladéka egészen kiirtatott, faizásuk a magas erdőálladékokra terjedt ki. Az említett 990 zsellérház a M. T.-féle urb. conscriptio hiányában, a földesur és volt jobbágyok között fenállott kölcsönös jogok és kötelezettségek alapján, 99 telek értékben váltatott meg, egy telekre tehát 10 zsellérház esik. — Az egyes telek után méltányosan kiadható holdmennyiség megállapítása tekintetéből, az erdő- és legelőrészek szakegyének által megbecsültettek , azonban az uradalom helyes tapintatu ügyvéde Gr. J., az uralkodó viszonyok, nevezetesen az égalj, erdő- és legelőtérség, népesség aránya, a pusztán marhatenyésztés és fuvarozásból álló keresetmód és egyéb számtalan körülmények számbavételével, a becsű által megállapított erdő- és legelőilletőséget tetemesen megszaporítá, a törvényes erdő- és legelő-maximumot 5-szörösen véve, tehát 170 hold ajánlatot ten, — a kopárabb előhegyek átengedésén kívül, a magas erdőálladékból 2000 holdban kihasitandót; az e hó 24-én másodszor megkisértett barátságos egyezség azonban, daczára a működő urb. biró Krcivoj erélyes avatott támogatásának, létre nem jöhetett. És itt nem mellőzhetem hallgatással az előbbi volt urad. teljhatalmú kormányzónak költségkímélés tekintetéből abbeli eljárását, hogy a grobniki uradalom úrbéri szabályozásához megkívántak rendes és hiteles mérnöki okmányok megszerzése helyett, egy 1713-ik évi elrongyolódott lépték nélküli térképet másoltatott le kicsinyitett mértékben, még pedig alapos mérnöki műveletekhez nem is sejtő oly egyén által, ki még a reductio arányát sem volt képes az érdekes hitelesítési functio alkalmával meghatározni. Természetes, a mint ezen 1713. évből származó rajzvázlat, mint egyedüli segregationalis objectum az egyezségre idézett felek elé terjesztetett, a volt jobbágyok képviselői ennek elfogadása ellen azonnal tiltakoztak ; kimutatták, miszerint az erdőtest 1713 óta majdnem felényire apadt, minek folytán az erdőtest korhatárai egészen elütnek az előterjesztett rajzolványtól. Az erdőtestben és egyebütt számtalan, az előterjesztett vázlatból ki nem tűnő rét szigetek vannak, melyeknek majdnem egy hosszú század óta háboritlan birtokát élvezik. Ezeknek mindenesetre térfogatuk és minőségeik kimutatandók, hogy az urasági erdőtestbe esendő eme rétcsoportok, részint a törvényes illetőség kiadatása után megmaradandó legelő, erdő vagy majorföldekkeli csere utján vagy más egyébb után módon kiegyenlittethessenek; szóval,hol a természetben rét, föld, erdő, legelő sat. van, ott a kérdéses vázlaton legelő, erdő, föld, rét sat. mutatkozik. Ezen úrbéri szabályozáshoz semmi tekintetben sem használható haszontalan rajzvázlat annyira felingerelte a kedélyeket, miszerint ennek alapján barátságos egyezségről hallani sem akartak. Valóban csodálatos, az irodalom a kész catastrális felvételeket potom áron megkaphatja, és mégis ilyen, az ügynek szerfelett ártó, pénzt és időt rabló eljáráshoz folyamodik. Szerintem a megszerzett rendes mérnöki okmányok alapján új egyezség lenne megkisérlendő. r. 1. *) Itt vivatott IV. Béla alatt Dalmáthonból visszatértekor egyesitett magyar-horvát sereggel a történetileg ismeretes nagy csata a tatárok ellen, a tatárok által négyszögben ásott sánczmüvek maiglan is láthatók, harczosaink hihetőleg a környező hegyekről törtek alá a vad pogányokra. Emlékezetes még e mező az utóbbi időszakban a horvát zászló-szentesők és fiumeiek közt történt sajnos összeütközésről is. A magyar polytechnikum. Már több év óta halljuk sajtó útján és magánkörökben azon kívánatot, hogy a jelenleg Budán létező polytechnikum Pestre, kereskedésünk és az ipar gyúpontjába tétessék át. Mint tudjuk, a lefolyt évben, a nevezett intézet tanári testülete, a kormány felszólítására, az átalakításra vonatkozó tervezetet beadta, amellyel egybefüggőleg azon kívánságot nyilvánítá, hogy az intézet tétessék át mielőbb régi székhelyére, azaz Pestre. Aki külföldön a technikai intézetek termeit látogatta, fel fogja fogni az intézet átszállításának fontosságát, mert mondhatni, hogy az iparos osztály ismereteinek szélesbítésére a legnagyobb befolyást gyakorolja. Bécsben az előadásokat a vegytan, természettan, gépészet, és elemi mennyiségtanból számos iparos, kereskedő, sőt hivatalnok is látogatja, miáltal főkép a téli hónapokon át a vendégek száma a rendes hallgatókét jelentékenyen fölülmúlja. Több év előtt, midőn a műegyetem Pesten volt, az iparosok részére tartott felolvasások oly nagy részvétnek örvendettek, hogy zsúfolásig teltek a termek, miből bizton következtethetni, hogy jelenleg is nagy lesz azok száma, kik az előadásokat mint rendkívüli hallgatók látogatni kívánják. Azonban nemcsak az iparosoknak, kik Pesten vannak legnagyobb számmal egyesítve, hanem magának az intézetnek és rendes hallgatóknak is érdekében fekszik az ide áttétel. A Pesten létező gyárak és iparos vállalatok látogatása a theoretikai előadásokhoz nagybecsű segédeszközt képez. Pesten vannak a könyvtárak és gyűjtemények, melyek látogatása és felhasználása nehezítve van a Budára járó vagy ott lakozó ifjúságnak; az ifjúság, Pesten szabad óráit felhasználhatja a gyakorlati kiképzésre, mert műtermekben, gyárakban alkalma van ehhez. Végre mondhatni, hogy nem csekély azon tanulók száma, akik az intézetnek, a budai hegyenléte miatt, inkább Bécsbe, Prágába távoznak tanulmányaikat befejezni, mintsem hogy egészségüket szüntelen próbára tegyék. Az intézetnek uj szervezetét, a melyet t. i. a tanári kar felterjesztett, nem ismerjük ugyan, azonban garantiát találunk annak czélszerüségét illetően. a bizottmányban működött volt tagok neveiben s bizton reményljük, hogy nem sokára Pesten fogjuk üdvözölni a magyar műegyetemet. W. A somogymegyei takarékpénztár alapszabályai. (Vége.) Az igazgatóról. 72. §. Az igazgató főnöke a közgyűlési választmánynak és végrehajtója az alap- és rendszabáyok értelmében hozott mindennemű határozatoknak. 73. §. Azon esetben, ha az igazgató időközben meghal, vagy hivataláról lemond, helyébe azon választmányi tag lépend, ki az utolsó választáskor ő utánna közvetlenül legtöbb szavazatot nyert. 74. §. Az igazgató hatásköre következőkre terjed : a) ö a nagyobb — és igazgató-választmánynak rendes elnöke ; b) rendkívüli választmányi üléseket hirdethet; c) ő őrködik különösen az egyleti szabályok pontos megtartása, valamint az ügyvitel tiszta kezelése felett; — az ő jogában áll a hűtlen vagy hanyag tisztviselőket fizetéseiktől felfüggeszteni; —valamint ilyennek, úgy a betegeskedés által gátoltnak helyébe más alkalmas egyént helyettesíteni. Ilyen intézkedést azonban a választmánynak bejelenteni köteles, d) A titkárt az előforduló levelezésekkel megbízza, e) Minden közgyűlésnek az intézet állapotáról, s az éven át előforduló tárgyakról jelentést tesz. f) Vitatkozások alkalmával a kérdést kitűzi, melyre a szavazás igen vagy nemmel döntetik el. g) A szavazatok egyenlősége esetében szavazatával dönt. h) Minden előforduló esetben az intézetet képviseli. i) A főpénztár egyik kulcsát őrizete alatt tartja, b) Az intézet minden folyó és rendkívüli költségeit utalványozza. A napi biztosról: 75. §. A választmányi tagok betűrend szerint kötelesek egymást felváltva napokint napi biztosi minőségben az egylet lakán, a kezelés hivatalos óráiban megjelenni, s ott hivataloskodván, hivataloskodásukat más napra — a segédeszközökkel s az azon nap náluk volt pénztári kulcsokkal egyetemben utóduk kezeibe juttatni. 76. §. A napi biztos,— hivataloskodása napján — minden betétesi könyvecskét, a napi betétesek és kiadások jegyzékét s minden egyéb előforduló fogalmazási okleveleket aláírja; továbbá a pénztár bezárásakor a kézi pénztárban lévő pénzt a pénztárnok által maga előtt felszámláltatja, a pénztárba téteti s annak nála lévő egyik kulcsát, az utánna következő napi biztoshoz juttatja. Hivataloskodása ideje alatt benyújtott folyamodványokat átnézi, azokra a beadványi időt följegyzi, s amennyiben azokat sürgőseknek látná, az igazgatónak választmányi ülés tartása végett tüstént átküldi. Az intézet díjazott tisztviselőiről és hivatal szolgájáról. 77. §. A fizetéses tisztviselők közül a titkár és ügyvéd a közgyűlés — többiek, mint: könyvvivő, pénztárnok, segéd, s a szolgák az igazgató választmány kijelölésére, — mely a folyamodók szakismeretére nézve vizsgát is rendelhet — a nagyobb választmány által egész életidejükre választatnak. 78. §. Az előadást mindennemű ülésekben a titkár eszközli, ki egyszersmind a jegyzőkönyvet szerkeszti, a levelezéseket viszi, s a határozatokat kiadja. 79. §. Az egyleti ügyész az intézet jogai felett őrködik, törvényes dolgokban felvilágosítást és véleményt ad, s az egylet peres követeléseinek behajtását az illető hatóságok előtt eszközli; mint ilyennek, köz- és váltó-ügyvédnek kell lennie. 80. §. Könyvvivő és pénztárnok tartoznak fizetéseik arányához mért hivatali biztosítékot kézpénzben, állam- vagy hitelpapírokban, fekvőségben, vagy kezességi értékben kimutatni, melynek mennyiségét a közgyűlés határozza meg. 81. §. A könyvvivő viszi a pénztári ellenőrséget, s a betétek — kölcsönzési számlák, — valamint minden egyéb, az intézeti vagyon kezelésére alkalmas könyvek vezetésével foglalkozik, ő eszközli a részvények átíratását, — havonkint az üzletforgalomról kimutatványt, s az év végével vagyonmérleget készít; számadásai azonban minden félévi zárlat után egy külön, az alapszabályok 54. §-a a pontja szerint e végre kiküldendő bizottság által megvizsgálandók lesznek. 82. §. A pénztárnok vezeti a napi bevételek és kiadások felett a pénztári jegyzőkönyvet, mely a napi biztosnak a napi zárlat alkalmával alapul szolgál ; — valamint a pénztári főkönyvet is, mely a közlekedő felek irányában peres esetekben főbizonyitékul tekintetik. Utalványozás nélkül pénzt sem el nem fogadhat, sem ki nem adhat. 83. §. Az egyleti szolga tartozik a hivatalszobák tisztaságáról s fűtéséről gondoskodni, s minden hivatalos megbízásokban pontosan és híven eljárni; magánszolgálatokra egyátalán nem használható. 84. §. Hűtlenség, hanyagság, haszonvehetetlenség, vagy az igazgatóság iránti makacs, — és a közönség iránti elidegenítő magaviselet hivatalvesztést von maga után, — melyet az igazgató előforduló esetben elrendelvén, az igazgató-választmánynak ez iránt jelentést tesz. A ekép elbocsátott hivatalnoknak a közgyüléshezi folyamodási joga fentartatik. A hűtlenségi eset még azon felül a fenyitó törvényhatóságnak bejelentendő részen. 85. §. Az egyleti hivatalnokok és szolga számára még külön eljárási utasítás készíttetett, melynek szigorú megtartására köteleztetnek. 86 §. Ha az egyesület felosztanék , annak — azon idő szerinti tiszta vagyona a részvényesek közt — részvényeik arányához képest — fölosztatik.. A jutalmazási alaptőke pedig — amennyiben már léteznék — a közgyűlésileg kijelölendő valamely alapítványra , vagy egyes jótékony és hazai czélokra lesz fordítandó. 87. § A részvények elfogadásával minden egyesületi tag kötelezi magát a jelen alap- és rendszabályokban foglalt intézmények pontos és lelkiismeretes megtartására. 88. §. A kezelési viszonyok által időközben szükségessé teendő változásai és módosításai az alapszabályoknak , valamint az évi Üzletforgalomnak kimutatása is mindenkor köztudomásra fognak juttatni. ÚJDONSÁGOK. * A királyi helytartóhoz szombaton reggel távirati sürgöny érkezett, melynél fogva sürgetősen kellett Bécsbe utaznia. * Ö Felsége Mátéfalva tüzkárosult lakosainak 2000 ftot ajándékozott, s ez összeget kiosztás végett gróf Cremneville altábornagynak kézbesitteté. * A „P. H.“ a legtriviálisabb dühbe jött azon keringő, de nagyon kétséges hírre, hogy „meglesz a magyar minisztérium,“ s azt irja — hozzá illő szép ízléssel — „az éhes.........makkal álmodik.“ * A pestvárosi reáltanoda 1861—2-diki tudósitványa Ney Ferencz igazgató szerkesztése mellett megjelent. Többi közt benne van, ez iskola múlt évi történeti, a tárlati beszéd, és a szükséges iskolai adatok. * Belgádi levelezőnk irja: Pancsováról, jul. 31-én érkezett ide egy kereskedő, ki a pancsovai szerbek nevében egy diszkardot hozott ajándékul Gyoka Vlajkovits szerb kapitány s kiszolgált orosz hadnagynak, jutalmul a törökök ellen jun. 15 én és 17-én kitüntetett vitézségéért. A kardtok Magyarország czímerével van díszítve. *Arany János, mint a „Kisfaludy-társaság“ igazgatója, a pártolókat, kik 1862-re a kötelezett négy forint dijat még be nem fizették, sürgetőleg fölhívja, hogy szíveskedjenek azt rövid idő alatt hozzá, vagy Eggenberger könyvkereskedésébe (Pesten, a barátok terén) beküldeni. * A balaton-füredi vendégek száma jul. 26-ig 986 volt. * A Reichsrath hat hétre elnapoltatván, az „O. D. P.“ ennek okául az 1862-diki fináncztörvények körüli nehézségeket, továbbá az uj sajtótörvény fölötti eredménytelen vitatkozásokat említi. Azt hiszi továbbá, hogy a magyarok s a febr. 26-diki alkotmány egyéb ellenzői örülnek ez elnapolásnak. *A kaposvári gymnasium tanévszüneti emlényéről, (melyből közelebb egy versszakot idéztünk) írják, hogy az a tanárok tudta és előleges bírálata nélkül jelent meg és osztatott ki. * A „Sürg.“ bécsi levelezője néhány szóval visszatér azon aradi hírekre, melyek szerint egy izraelita kereskedőt agyonbotoztak volna. E hir for-