Magyarország és a Nagyvilág, 1866 (2. évfolyam, 27-52. szám)

1866-08-12 / 32. szám

32. sz. MAGYARORSZÁG ÉS A NAGY VILÁG. 511 mái acclimatisáló társaság nem bir ugyan állatkerttel, de bizonyos állatokat acclimatizálás végett a társaság egyes tagjai között szokott kiosztani. A Kopenhága melletti frederiksburgi állatkert Kiörbölling tanár magántulajdona. Közelebbi adatok hiányzanak. Oroszországban az első állatkert Moszkvában az ottani acclimatizáló társaság által alakíttatott. Mint minden intézet Oroszországban, úgy a moszkvai allatkert is a czárok bőkezűségé­nek köszönheti léteiét. A város kellő közepén fekvő telket a csá­szár adományozta. Azonfelül 40,000 forinttal járult az intézet pénzalapjának gyarapításához; végre 8000 forint évi járadékot biztosított az intézetnek. Egy gazdag magánzó szintén 40,000 frankkal növelte a keletkező félben levő intézet pénzalapját. A kert rendes jövedelmét képezi még azon 6000 frank is, melyet a presniai tó hajt. Ez utóbbi szintén a czár adománya. ­­Legújabb időben Rigában foglalkoznak egy állatkert létrehozá­sán. A város e czélra a pompás fekvésű városi telket ajánlotta föl. Európán kívül eddigelé csupán két állatkert létezik : a mel­­bournei Ausztráliában, melynek igazgatója, Dr. Müller leginkább európai állatok acclimatizálásán működik; — továbbá a sura/ bayai Java szigetén, mely egy magános ember tulajdona, és a közönség előtt mindenkor nyitva áll. Legújabb. Bécs, aug. 9. A „Presse“ ezeket Írja: Larnar­­mora, ki a fegyvernyugvásnak több napig való meg­­hosszabbitását kérte, csupán egynapi halasztást kapott, miért is a fegyvernyugvás szombat este jár le. A „Wanderer“ szerint a római osztrák követ, Hftbner báró, Bécsbe hivatott, de nem kül-, hanem bel­ügyi kérdések végett. A bécsi lapok jelentik, hogy Mutius porosz tbk Austerlitzban e hó 6-án cholerában meghalt. Azon tudósítás, mely szerént a porosz király a maj­­nai hadsereget meglátogatni szándékoznék, elhamar­kodott. Páris, aug. 9. A tegnapesti „Moniteur“-ban eze­ket olvassuk: Minthogy Ausztria és Olaszország között nehézségek merültek fel, jelenleg azon kérdés forog szőnyegen, ha vájjon a fegyverszünet a katonai úti pos­sidetis alapján köttessék-e meg, vagy pedig — mint az Ausztria által helybenhagyott terület átengedés következménye — demarcationális vonal tűzessék ki. Plórencz aug. 9. Menabrea tábornok és Barral gróf teljhatalmazottakká neveztettek ki a prágai békeal­kudozásoknál. A „P. Lid“ esti lapja Bécsből következő távira­tot hoz aug. 9-ről: A fegyvernyugvás Olaszországgal 24 órára, tehát szombat reggelig meghosszabbittatott. Albrecht főher­­czeg Olaszországba utazott el. — Ausztria elengedhet­­len föltételül (conditio sine qua non) tűzte ki a fegyver­­szünetre nézve, hogy Velencze kivételével valamennyi megszállt osztrák részek kiürittessenek. Egy másik távirata azonban megczáfolja az elsőt: Azon hír, úgymond, hogy Olaszországnak a fegyver­nyugvás meghosszabbítása egy nappal megengedtetett, hamis. Az akadály az olaszrészről követelt „uti possi­detis“, a megszállt osztrák részeknek megtartása. Á „Presse“ megerősíti, hogy Párisban erősen foly a tárgyalás az olasz fegyverszünetet illetőleg, mivel Napoleon császár minden áron meg akarja gátolni a háború megújulását. Ezért tért vissza hirtelen Vichy­­ből St. Cloudba, hol Drouyn de Lhuys, Nigra és Blome urakkal eredményre remél juthatni. Á nehézség abban áll, hogy Olaszország a békeelőzmények megkötését kí­vánja a fegyverszünet előtt, s az úti possidetis-t sürgeti. Ausztria pedig csak a fegyverszünetet kívánja egyelőre megkötni, s azt követeli, hogy az olaszok az osztrák terü­letet hagyják el. Yelenczét már nem számítják e területbe. A bécsi diplomata körökben azt hiszik, hogy Olaszor­szág engedni fog, mivel Prancziaország nem akar bea­vatkozni Olaszország javára, Napoleon herczeg is enge­dékenységet ajánl, Poroszországnak szintén nincs kedve Olaszország miatt a háborút újra kezdeni. Elorenczben, mint ugyan e lap Írja, a legnagyobb zavar van. Ricasoli beadta lemondását, a király Nigrát a párisi követet, kínálta meg a miniszterelnökséggel, de ez nem fogadta el, A „Debatte “ megerősíti, hogy a cormonsi értekezlet eredmény nélkül múlt el. Az olasz megbízott uj utasí­tásért irt kormányához, s e miatt a tárgyalás fölfüg­gesztetett. A florenczi kabinet által ajánlott békefölté­telek elfogadhatlanok. A “Morgenpost“ úgy hallja, hogy sem Franczia-, sem Poroszország nem pártolják Olaszországot ezen merev magatartásában. — Bismarck gróf az olasz kö­vetnek , ki tőle Dél-Tirol követelésének gyámolitását kívánta, azt feleié, hogy közzé fogja tenni a porosz­olasz szövetségi szerződés szövegét, hadd lássa a világ, hogy Poroszország nem kötelezte magát egyébre, mint Yelencze megszerzésében Olaszországot segíteni. Po­roszország tehát a háború megújulása esetén magára hagyná Olaszországot. A „Fdbl.“ ellenben úgy okoskodik, hogy Ausztria még nem engedte át Velenczét Olaszországnak, mind­­dig pedig, míg Velencze az olasz király kézé en nincs, a porosz-olasz szerződés is érvényben marad, s mindad­­edig a porosz király sem fogja tanácsolni olasz szövet­ségesének a fegyverszünetet vagy a békét Olaszor­szággal. Bukurestből jelentik: A fejedelem elhatározta, hogy különféle emigránsokból 10,000 főnyi légiót ala­kit. Mintegy 120 lengyel azonnal jelentkezett a be­lépésre. Észak-Amerikából Írják: A lázadás Uj-Orleansban elnyomatott, miután 31 néger s egy fehér elesett, és sok fehér megsebesült. A lázadás az 1864. évi convent összehivása alkalmából tört ki. A város ostromállapotba helyeztetett. Veracruzból jelentik: a „A postavonat elmaradása folytán, úgymond a távirat, városunkban nagy izga­tottság keletkezett, és pedig nem alap nélkül. Egy csá­szári őrjárat a várostól nyugatra, mintegy 13 mér Jold­­nyire egy csapat juaristára bukkant. A csata azonnal megkezdődött, s ha a postavonat födözete a császáriak­nak segítségére nem jött volna, bizonyára ők lettek volna a vesztesek. A juraristák három órai harcz után elfutottak, s a császáriak vitézségök által 600,000 dol­lárt mentettek meg, melyek a vonaton voltak. P á i* i s, aug. 9. A mexikói császárné ma ide érkezett. Vegyes rovatok. Ii i г f ü z é r. *** Udvari hírek. Császárné ő Fölsége a napokban Fóthra rándult és az ottani szép parkot megszemlélő ; az utóbbi időkben császárné ő Fölsége majd mindennap elhagyja a várpa­lotát és kisebb-nagyobb kirándulásokat tesz. A legmagasabb visz­­szautazásról még nincsenek biztos tudósításaink ; némelyek sze­rint császárné ő Fölsége még csak nehány napig tartózkodnék Budán, mások szerint pedig az elutazásról még szó sincs. *** Klauzál Gábori, hó 3-dikán éjjeli 11 órakor meghalt. Utolsó tagja volt amaz idegen származású családnak, mely honunkban való rövid szereplése alatt maradandó nyomokat hagyott maga után. Atyja mint az Eszterházy huszárezred ezre­dese nyerte meg a magyar nemességet. Négy fia volt. Az egyik Imre, nevezetes nemzetgazdászati s gazdasági tehetség volt, e szakokban irodalmilag is nagy sikerrel működött, s mint a néhai gr. Károlyi Lajos uradalmainak igazgatója érdemteljesen fejezte be pályafutását. A második nevezetes orvos, a harmadik katona volt s a tábornoki törzskarnál is vala alkalmazva. A negyedik Gábor, ki 1804-ben született, s a politikai közéletben kiváló sze­repet játszván 1848-ban magyar kereskedelmi s iparministernek neveztetett Ы. 1861-bcn s 1865-ben mint Szeged városa részéről megválasztott országgyűlési képviselő foglalt helyet az alsó-táb­lán. 62 évet élt. A halál Kalocsán érte utói, hol az ottani apácza­­növeldében levő leánykája s nejének ottani rokonait látogatá meg. Gyászoló özvegyet és családot hagy hátra, Holttetemei Ka­locsáról Szegedre szállíttattak s itt takarittak el. Béke poraira ! *** Az utolsó előtti császárfűrdői bál múlt szerdán igen szép közönség és rendkívül kellemes idő mellett folyt le. A jó kedv a fülsértő zene daczára is elég magas fokra rúgott, és a rögtönzött tánczterem épúgy megtelt, mind a két oldalról fölál­lított étkező asztalok környéke. Akik a táncz gyönyöreiben ke­resték ez estély élvét, a gyönyörű, szebbnél szebb hölgyek közt kétségkívül föl is találták azt; hanem a kik a fölségesen teleirt étlap hyerogliphicus sorait akarták „jóra magyarázni“ ugyancsak csalódtak, mivel a „disznópecsenyén“ és a „lungen bratenen“ kivűl a pinczér mindenre azt felelte, hogy elfogyott. Jövőre aj áljuk a császárfürdői konyhát a rendezőség figyelmébe. *** Múlt csütörtökön déli 12. órakor történt meg az állatkert megnyitása. A kitűzött időre pontban megjelentek Tárnok és tárnokmesterné 6 excjáik, kik taraczklövések és az igaz­gatóság, valamint a néptömeg részéről lelkes éljenekkel üdvözöl­­tettek. Ezután Xántus János, ki az igazgatóságról lelépett dr. F i t z i n g e r helyébe igazgatóvá választatott, ecsetelte az állatkert keletkezésének történetét, forró köszönetét mondva mindazoknak, kiknek e fontos hazai intézvény létrejöttében ré­szük van. Az egyes kitünőbh épületek, melyeket sikerűit rajzok­ban már volt szerencsénk bemutatni t. olvasóinknak, valamint az egésznek ép oly szép, mint czélszerű berendezése mindenkit kellemesen lepett meg. Ezután az igazgató vezetése mellett tár­nokmester és tárnokmesterné ő exjáik, a testvér főváros polgár­­mesterei, a városi tanács és az egész társaság megindult a ma­jomházhoz , ennek ismeretése után a bagolyvárhoz, azután a tópartra, ahol a vízesés látható, és igy tovább az állat kert vala­mennyi figyelmet érdemlő pontjára, végül a medveház előtt az el­nök berekesztő szavaival az állatkertet megnyitottalak nyilvánító Ezután a társaság nagy része az állatkerti vendéglő teremébe gyűlt kedélyes diszlakomára, melyen a fölköszöntések nem hiány­zottak. *** E g у jó nevelésben részesült, legszebb éveiben levő kellemes külsejű leány, ki a gazdasági ügyek vezetésében szaka­­vatottsággal bir, óhajtana vidékre valamely urasághoz jutni gazdasszonynak. Bűvebb értesítéssel szolgáland ez ügyben a tiszt, tudakozóknak az Európa szálloda kapusa Pesten. — Szerkesztőségünk több szülők által megkeres­tetett nyilvánosság ' eléhozatala végett annak , hogy Bayer Lina к. a. nőnevelde intézeteiben, a közvizsga f. é. Augusztus 2-kán d. e. számos és díszes közönség jelenlétében tartatván meg: ez alkalommal gyermekeik nem csak nagy előhaladást, hanem minden várakozást felülmúló sikert is mutattak fel: minden tantárgyakból nagy értelemmel, szabatosan s meglepő készséggel felelvén, és a kézi munkákban is kiváló ügyességet tanúsítván. — Miért is az illető szülék Bayer Lina к. a.-nak, a ne­velői pályán kitűnő buzgó ügyszeretetéért, s eredményes műkö­déséért hálaköszönetüket kifejezni, és jelességéről ismeretes nő­nevelde intézetét, úgy a helybeli — mint a vidéki szüléknek is — kik gyermekeiket erkölcsien és értelmesen kiképeztetni óhajt­ják, szives figyelmükbe ajánlani, kedves kötelességüknek ismerik. Irodalom és művészet. *** A Diána fürdői magyarországi műegyesület helyi­ségeiben egy újólag kiállított gyönyörű festvény vonta magára az utóbbi napokban a közfigyelmet, ez Munkácsy Mihály­nak a legújabban befejezett „Estebéd a pusztán“ czimű gyö­nyörű genre képe. E fiatal festő, kinek a képzőművészeti társulat műtereméiben kiállított „Húsvéti locsolódás,, és „kukoricza pat­­togatás“ czimű genre-festmónyei méltán keltették föl a művész­világ reményeit, ez újabb festményével megmutatta , hogy a genre-festészet legtöbb nehézség és tanulmánynyal összekötött terén, a legszebb jövő várakozik rá. Alakjai, öltözetük, mozdula­tuk az életből merítettek, a megszólalásig hívek, s az egész csoportosítás oly mepkapó, hogy pl. a ki újabb festményét is figyelmesen szemléli, önkénytelenűl elábrándozik a messzeterjedő rónán, melyet a láthatár alá merült nap nehány elmaradt utó­­sugára aranyos palástba öltöztet, és szinte megkívánja azt a paprikást, melyet a munkában elfáradt dolgosok oly jóízűen falatoznak. Munkácsy határozott tehetség, ki elé maga a termé­szet tűzte ki az irányt, melyen haladnia kelljen, tekintve pedig azt, hogy Munkácsy, öt év előtt még csak ábrándozott a festé­szetről, anélkül, hogy valaha ecset lett volna kezében, azt mond­hatjuk, valóságos genie. Iránya teljesen magyar s ez egyik főérdeme. Csakhogy a még sokszor primitiv felfogású kivitel szögletességeinek kidomboritására sok tanulmányra van szüksége. Mindenesetre szomorú dolog, hogy e szép tehetségű fiatal festő­nek főuraink közül nem akadt még oly nagylelkű inaecenása, ki megvalósíthatta volna legfőbb vágyát, hogy t. i. külföldre me­hessen. Egyveleg. *** Egy uj próféta. Széchényből oly esetről tudó­sítják a „Yas. Újságot“, mely a jelen fölvilágosodott korban, hogy kíméletes szavakkal éljünk, nagy szellemi homály tanujele. Karants-Ságon — Írja а „V. U.“ levelezője, — egy uj próféta, Isten embere jelent meg, egy tehenész képében ! Magasztos hi­vatását több isteni jelenés dicsőíti. Csoda hire, mintha csak táv­­sürgönyözték volna, faluról falura repült. Számosán sereglettek a hívők közül s messze földről zarándokoltak a prófétához, kinek működését, a nép állítása szerint, már az Isten anyja is fejbil­­lentéssel helyeslé. Mindezt csodák bizonyítják : a nép angyalokat látott éjjel, a messziről fehérlő ökrökben ; — csillaghullást a marháját legeltető gazda kovacsiholásából eredő szikrákban. Ez mind futott szerteszét repülő hírként s a zarándokok tódultak az Isten emberéhez, kinek tanításai közepett, fazeka kegyado­­mányi pénzzel megtelt. Ihlettsége most még nagyobb fokra szált; azonban nagy kárára s hívőinek bosszúságára megjött a heródesi parancs, mely a szent embert tömlöczbe vettető s most B.-Gyar­­maton a hűvösön pihen. A nép ismét csodát várt, hogy tán a tömlöcz ajtaja magától kinyílik, vagy uj nagyobbszerű csillag hullás lesz, de a próféta csak csukva van. Ily szellemi vakság lá­tásán méltán elszomorodnak a nevelés barátai. Képtalány. f A 30-dik számban közlött képtalányt: „Harcz és Háború“; helyesen megfejtették: Hiassmann ur és Pálzafalu, Debreczeni Mihályné, Égethő Tilda. A 31-dik számban közlött képtalányt: „Bózsabokor a hegyoldalon, Borulj az ölembe angyalom“; helyesen megfejtet­ték : Botka Antal, Huszár Mihály, Szávost Mariska, Kerekes Gyula, Czink Lénárd, Miskolczy Jánosnó és Forgács Eszti, Buda­­házi Kóza, Budaházi Jeanette, Birizdó Kóza, Birizdó Amália, Berghofer Vilma és Ida, Hodossy Bálint. A budai sorshúzás aug. 8. — 83, 59, 11, 50, 32. Tartalom : Egressy Gábor (arczképpel). — Kik lakták és bírták Erdélyt a honfoglalásig ? — Egressy Gábor halálára. — F. A. barátom emlékkönyvébe. —Mi történt a méltóságos urasággal mi­dőn magyarországi birtokait meglátogatta ? — Az orvos neje. — B. Moltke, porosz tábornagy. — Az osztrák foglyok és sebesültek stb. — A riesai vasúti hid égése. — Jég előállító készülék. — Egy hadihajó a vihar alatt. — Látogatás Tegethoffnál a tengeren. — Steinmetz, porosz tábornok. — A fönséges császári gyermekek nyári laka Buda mellett. — Politikai heti krónika. — A harcztérről. — Újabb tudósítások. — Politikai heti szemle. — A héttörténete. — Néhány lap az állatkertek történetéből. Legújabb. — Vegyes rovatok. —

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék