Magyarország és a Nagyvilág, 1867 (3. évfolyam, 27-52. szám)
1867-10-26 / 43. szám
Harmadik évfolyam. Pest 1867. október 26. 43. szám Szépirodalmi és ismeretterjesztő képes hetilap. Megjelen minden szombaton. Felelős szerkesztő : vértesi Arnold. Főmunkatárs: ÁLDOR IMRE. Kiadótulajdonos: DEUTSCH TESTVÉREK. Előfizetési föltételek: lsetdik évre : Maa yai‘(»i'8iya és a 14egy világ: és Festi Hetilap együtt: egész évre ХЯ ft., félévre 1 ft., negyedévre 3 ft. Magyarország: és a Nattyvilég külön : egész évre 8 ft., félévre *4 ft., negyedévre 51 ft. — Festi Hetilap külön : egész évre 1 ft., félévre 11 ft., negyedévre 1 ft. Az előfizetési pénzek küldendők: a kiadó-hivatalba, Pest, Dorottya-utcza, 11. sz. a. A bánsági bányavidék és az államvasut kőszéntelepei. (Képpel az 1. és 3. lapon.) in. Székül az állam vasúti uradalom nyugoti szélén fekszik, Resicza szomszédságában. Hegy oldalában terülvén el, két féltől sürü erdőtől környezve, s csinos emeletes házakkal ékeskedvén, a bányavidék legkedvesebb helyei közé méltán sorozhatni. Megvan e mellett anyagi jelentősége is . Székül t. i. Resiczának, illetőleg gyárintézeteinek egyik éles kamrája. Gazdag kőszénbányái — esztendőszámra 150,000 mázsát ásnak belőlök — szolgáltatják az anyagot a resiczai gépek fűtésére, aztán meg a vasércz feldolgozására. Eszerint, egyik főtényező azon nagy jelentőség eszközlésében, melylyel Resicza a magyar vasiparra nézve emelkedett. Mert szén nélkül a vasgyártás nem is képzelhető, miután csak egy mázsa nyers vas előállítására 9 köbláb szén szükségeltetik. Ezért történt, hogy a vasércz és a kőszén páros előfordultat Stájerlakban, e telep leírása alkalmával, annyira hasznosnak állítottuk a gyáripar fejlesztésre. Ezen előnnyel Resicza (képét 1. számunk 1. lapján) is dicsekedhetik, mert nemcsak hogy köröskörül széntermő telepek környezik, de évenként maga is 420,000 mázsa szenet szolgáltat nagyszerű hámoraiba. Ezen hámorok, melyekben a gépek mind gőzerővel, még pedig mindössze 370 ló erejéig dolgoznak, esztendőszámra 200,000 mázsa nyers vasat szolgáltatnak, öntött vasat szintén valami 38000 mázsát. Mind a két vasnem iparbeli feldolgozására helyben vannak a szükséges gyárak is, melyeknek legkiválóbb czikkei a nyújtó hengerek és tehervonó gőzkocsik alá való kerekek, melyekért a gyár 5 évi kezességet vállal, s ez időközben 11000 mértföldnyi utat haladnak meg.1 újabb időben hajópánczélok gyártását is megkísértették, és mindjárt az első próba oly jól sikerült, hogy a császári tengernagyi hivatalnak teljes mértékben kiérdemelte tetszését Ekkép Resicza még idővel fontos fegyverműhelylyé válhatik, kivált ha újra felélesztik a benne azelőtt fennállott ágyúöntödét. Ez a maga nemében oly jeles volt, hogy bátran versenyezhetett más ilynemű európai intézetettel. A belőle kikerült ágyuk négyszeg hüvelyk után 4000 mázsa ellenállási erővel bírtak. A forradalom után bekövetkezett időben a kormány az ágyúöntést központosítván, a resiczai öntödét is beszüntette. Az öntöttvasból egy harmadáig edényeket, kályhákat stb. készítenek, melyek oszt a határos Szerbiába és Oláhföldre kerülnek kereskedési czikk gyanánt forgalomba. Mindezekből látható, hogy Resicza — ha majd szintén bele lesz foglalva az államvasút hálózatába — bizonyára az Alvidék legkiválóbb iparhelyei közé lesz lesz sorozható. Erre saját bányagazdasága és az ennek feldolgozására szolgáló gyárintézetein kívül képesíti még azon szerencsés körülmény, hogy valamint Székül a kőszenet, úgy más körülötte lévő telepek meg vasérczet meg kőszenet szolgáltatnak hámoraiba. Legelső helyet foglalja el ez utóbbiak közt Moravicza. Ezen bányatelep Krassó megyében, az Oravicza-Bogsán-Lugosi országutban fekszik RESICZA : VASHÁMOR.