Magyarország és a Nagyvilág, 1870 (6. évfolyam, 1-26. szám)
1870-01-02 / 1. szám
VI. ÉVFOLYAM Vértesi Arnold távollétében szerkeszti : VADNAI KÁROLY. Pest, Január 2-án 1870. Megjelen minden vasárnapon. — Szerkesztő- és kiadó-hivatal: Pest, Dorottya-utcza 11. Kiadja a Deutsch-féle könyvnyomda és kiadói részvénytársaság. I. SZÁM. Főnmnkatárs : CSUKÁSSI JÓZSEF. — Egész évre 12 frt. — Félévre 4 frt. — Egész évre 8 frt. — „Pesti Hetilappal“ együtt. Negyedévre 3 frt. — — Egész évre 12 frt. Előfizetési díj : Negyedévre 2 frt. Szöveg : A zsinat egyházatyái. (V.) — A dalok könyvéből Heine után Szász Károly. — Utolsó szerelmem, beszély Deák Farkastól. — A béke-templom Sanssougiban. Petendi Gézától. — Szentendrei fahordó. — A medvevadászat Svédországban. — Második Fülöp király és Don Carlos. — Prescott műve nyomán. Huszár Imre. — Római levelek IV. — A londoni newsman. — Egy kártyabarlang. Rajz : Boz Dickenstől. — A hét története. Beöthy Zsolttól. — Újdonságok. — Irodalom és művészet. — Színház és zene. — Sakkfeladvány. Képek : A zsinat egyházatyái. — Szentendrei fahordó. Jankótól. — Egy bibornok a pápai hármas koronával. — Egy bibornok a szent keresztel. — A pápa a gestorialis széken. — A londoni newman. — A medvevadászat Svédországban. / A zsinat egyházatyái. (V.) Midőn a zsinat egyházatyái közül nyolcnak arczképét együtt közöljük, főleg azon szempontnak hódolunk, mely a képes lapok kötelességévé teszi azt, hogy lépést tartsanak közleményeikben az események haladásával. A római zsinat jelenleg az egész világra kiható mozzanat, s habár távolról sem tartjuk a „század legnagyobb eseményének“, amint egy katholikus lap naponkint nevezgeti, miután e század látta születni a vasutakat, a távírdát még a tenger alatt is, a természettudományok új vívmányait, a világtárlatokat, suezi csatornát, szóval egész halmazát oly alkotásoknak, melyek az anyagi és szellemi jólétet annyira előmozdítják , mégis oly esemény ez, mely már ritkaságánál fogva is közfigyelemre méltó. Több mint hétszáz egyházatya gyűlt Rómába, résztvenni e zsinatban, melynek nincs előre megállapított programmja, mint nem volt sem a nicoainak (325.), sem a trientinek (1545.), melyek szabadon mozgó és terjedő nagy felekezetek leküzdése végett hivattak össze. A mostani zsinat az uj világnézet , a szabad gondolkodás és természettudományok nagy serege ellen készül harczra. De akármit mond is ki az úgynevezett „tévtanok“ ellen, melyeket a Schröder jezsuita által fogalmazott syllabus már rég elkárhoztatott , a mai tudomány haladását ép oly kevéssé fogja akadályozni, valamint a hitújításnak nem birt gátat vetni a trienti koncifiimi. Hála tehát a haladás szellemének a világ nyugodtan lehet, mert a vaticáni villámok ma már csak sustorognak, de nem sújtanak, s a koncilium egyéb nagy ügynek nem árthat, csak éppen annak, melynek érdekében gyűlt össze. Ha a zsinat — a fuldai püspökök hite szerint — össze bírná egyeztetni a római hit dogmáit czivilizácziónk haladásával, akkor az egész emberiségre kiható üdvösi munkát végezne; ám ha a pápa csalhatatlanságát mondja ki, egyébnek nem használ, mint csupán a pápa ellenségeinek, miután ez a tan nem a mai világnak való. A nyolcz egyházatyáról, kiket a hétszázból kiválasztunk, elég lesz néhány rövid észrevételt mondanunk. Fölül látjuk Dupanloup orleansi püspököt és Bonaparte Lucian bíbornokot. Amaz a legkitűnőbb franczia püspök, a mai „ecclesia militans tollal harczoló vitéze, sok röpirat, emlékbeszéd készítője , a franczia akadémia egyik legbefolyásosb tagja, ki hibának tartaná (mivel eszes pap, ki ismeri a kort) kimondani a pápa csalhatlanságát. Bonaparte Lucián a legfiatalabb bibornok, ki a mentánai csata után hálából kapta meg a „sagra consulta“ süvegjét. Tisztelői igen kegyes, míg ellenségei léha gondolkozású férfinak tartják. Azt beszélik, hogy a franczia császár őt akarná a mai pápa utódjának, s ezért el is akarják távolítni Rómából, lyoni bíbornokká és franczia senátorrá tévén. Rauscher bibornokról még kevesebbet kell szólnunk. Ő Bécsnek körülbelől legnépszerűtlenebb embere, a konkordátum szerzője, ki a mai alkotmányos viszonyok közé is sok konkolyt hinte. Mellette Manning londoni érsek méltó helyet foglal. Noha csak 1851-ben lett katholikussá, mégis ma már a nagy tudós Wisemann utódja, sőt egyik jelölt a pápai székre is. Rómában — hol még nem rég a szent atya házi papja volt, — nagy kegyben áll, mert tetősül talpig ultramontán, s időnkint jelentékeny összegeket gyűjt és küldöz kegyes czélokra. Középen látható Melchers Pál kölni érsek, ki részt vett a fuldai ülésen is. Ügyes férfi, ki némi politikai szabadelvűséget tud összekapcsolni az ultramontán czélzatokkal. Ismeri a századot, s érti, hogy a középkor szelleme nem eleveníthető föl többé. Alább Rudi gierlinczi püspök és Antone 1fi bibornok foglalnak helyet. A linczi püspök arczképe maga egy jellemrajz. Csak rá kell nézni, s akkor bensőjébe pillantunk. Ismeretes továbbá a közös iskolák A ZSINAT EGYHÁZATYÁI. Dupanloup, orleansi püspök. Bonaparte Lucián bibornok. Rauscher bibornok. Melchers Pál, kölni érsek. Manning érsek. Rudigier püspök. Simor János esztergomi primás. Antonelli bibornok.