Magyarország és a Nagyvilág, 1870 (6. évfolyam, 1-26. szám)

1870-01-02 / 1. szám

VI. ÉVFOLYAM Vértesi Arnold távollétében szerkeszti : VADNAI KÁROLY. Pest, Január 2-án 1870. Megjelen minden vasárnapon. — Szerkesztő- és kiadó-hivatal: Pest, Dorottya-utcza 11. Kiadja a Deutsch-féle könyvnyomda és kiadói­ részvénytársaság. I. SZÁM.­­ Főnmnkatárs : CSUKÁSSI JÓZSEF. — Egész évre 12 frt. — Félévre 4 frt. — Egész évre 8 frt. — „Pesti Hetilappal“ együtt. Negyedévre 3 frt. — — Egész évre 12 frt. Előfizetési díj : Negyedévre 2 frt. Szöveg : A zsinat egyházatyái. (V.) — A dalok köny­véből Heine után Szász Károly. — Utolsó szerelmem, beszély Deák Farkastól. — A béke-templom Sanssougiban. Petendi Gézától. — Szen­t­en­drei fahordó. — A medve­vadászat Svéd­országban. — Második Fülöp király és Don Carlos. — Pres­cott műve nyomán. Huszár Imre. — Római levelek IV. — A londoni newsman. — Egy kártyabarlang. Rajz : Boz Di­­ckenstől. — A hét története. Beöthy Zsolttól. — Újdonsá­gok. — Irodalom és művészet. — Színház és zene. — Sakk­feladvány. Képek : A zsinat egyházatyái. — Szent­endrei fa­hordó. Jankótól. — Egy bibornok a pápai hármas koroná­val. — Egy bibornok a szent keresztel. — A pápa a gesto­­rialis széken. — A londoni newman. — A medve­vadászat Svédországban. / A zsinat egyházatyái. (V.) Midőn a zsinat egyházatyái közül nyolc­­nak arczképét együtt közöljük, főleg azon szempontnak hódo­lunk, mely a képes lapok kötelessé­gévé teszi azt, hogy lépést tartsanak közleményeikben az események ha­ladásával. A római zsinat jelenleg az egész világra kiható mozzanat, s habár tá­volról sem tartjuk a „század legna­gyobb eseményének“, a­mint egy ka­­tholikus lap naponkint nevezgeti, miután e század látta születni a vas­utakat, a távírdát még a tenger alatt is, a természettudományok új vívmányait, a világtárlatokat, suezi csatornát, szóval egész halmazát oly alkotásoknak, melyek az anyagi és szellemi jólétet annyira előmozdít­ják , mégis oly esemény ez, mely már ritkaságánál fogva is közfigye­lemre méltó. Több mint hétszáz egyházatya gyűlt Rómába, résztvenni e zsinat­ban, melynek nincs előre megálla­pított programmja, mint nem volt sem a nicoainak (325.), sem a tri­­entinek (1545.), melyek szabadon mozgó és terjedő nagy felekezetek leküzdése végett hivattak össze. A mostani zsinat az uj világnéz­et , a szabad gondolkodás és természettu­dományok nagy serege ellen készül harczra. De akármit mond is ki az úgynevezett „tévtanok“ ellen, melye­ket a Schröder jezsuita által fogal­mazott syllabus már rég elkárhoz­tatott , a mai tudomány haladását ép oly kevéssé fogja akadályozni, valamint a hitújításnak nem birt gátat vetni a trienti koncifiimi. Hála tehát a haladás szellemének­­ a világ nyugodtan lehet, mert a vaticáni villámok ma már csak sustorognak, de nem sújtanak, s a koncilium egyéb nagy ügynek nem árthat, csak éppen annak, melynek érdekében gyűlt össze. Ha a zsinat — a fuldai püspökök hite szerint — össze bírná egyeztetni a római hit dogmáit czivilizácziónk­­ haladásával, akkor az egész emberiségre kiható üdvös­i munkát végezne; ám ha a pápa csalhatatlanságát mondja ki, egyébnek nem használ, mint csupán a pápa ellen­­­­ségeinek, miután ez a tan nem a mai világnak való. A nyolcz egyházatyáról, kiket a hétszázból kivá­­lasztunk, elég lesz néhány rövid észrevételt mon­danunk. Fölül látjuk Dupanloup orleansi püspököt és Bonaparte Lucian bíborno­­kot. Amaz a legkitűnőbb franczia püspök, a mai „ecclesia militans­ tollal harczoló vitéze, sok röpirat, emlékbeszéd készítője , a franczia akadémia egyik legbefolyásosb tagja, ki hibának tartaná (mivel eszes pap, ki ismeri a kort) kimondani a pápa csalhatlanságát. Bonaparte Lucián a legfiatalabb bibornok, ki a mentá­­nai csata után hálából kapta meg a „sagra consulta“ süvegjét. Tiszte­lői igen kegyes, míg ellenségei léha gondolkozású férfinak tartják. Azt beszélik, hogy a franczia császár őt akarná a mai pápa utódjának, s ezért el is akarják távolítni Rómából, ly­oni bíbornokká és franczia senátorrá tévén. Rauscher bibornokról még ke­vesebbet kell szólnunk. Ő Bécsnek körülbelől legnépszerűtlenebb embe­re, a konkordátum szerzője, ki a mai alkotmányos viszonyok közé is sok konkolyt hinte. Mellette Manning londoni érsek méltó helyet foglal. Noha csak 1851-ben lett katholi­­kussá, mégis ma már a nagy tudós Wisemann utódja, sőt egyik jelölt a pápai székre is. Rómában — hol még nem rég a szent atya házi papja volt, — nagy kegyben áll, mert tetősül talpig ultramontán, s időnkint jelen­tékeny összegeket gyűjt és küldöz ke­gyes czélokra. Középen látható Melchers Pál kölni érsek, ki részt vett a fuldai ülé­sen is. Ügyes férfi, ki némi politikai szabadelvűséget tud összekapcsolni az ultramontán czélzatokkal. Ismeri a századot, s érti, hogy a középkor szelleme nem eleveníthető föl többé. Alább R­u­d­i g­i­e­r­linczi püspök és A­n­t­o­n­e 1f­i bibornok foglalnak helyet. A linczi püspök arczképe maga egy jellemrajz. Csak rá kell nézni, s akkor bensőjébe pillantunk. Ismeretes továbbá a közös iskolák A ZSINAT EGYHÁZATYÁI. Dupanloup, orleansi püspök. Bonaparte Lucián bibornok. Rauscher bibornok. Melchers Pál, kölni érsek. Manning érsek. Rudigier püspök. Simor János esztergomi primás. Antonelli bibornok.

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék