Magyarország és a Nagyvilág, 1871 (7. évfolyam, 1-26. szám)

1871-05-28 / 22. szám

308 Magyarország és a Nagyvilág. 22. Szám. 1871. Jótékonyság. (A király) Kajángyepü római kath. községnek tem­ploma felépítésére saját magánpénztárából 300 irtot aján­dékozott. (Az árvízkárosultak javára) Pest városában részint intézetek, részint magánosok adakozásaiból 2500 frt gyűlt össze és a belügyminiszterhez küldetett, kihez az ország más részeiben eszközölt gyűjtésekből még 8960 frt érkezett be, m­ig a Pesten rendezett jótékony bazár 40,000 frtnyi jöve­delme ugyan e czélra fordittatik. A segélyösszeg különféle részletekben Békés,- Bihar,- Csongrád,- Pest,- Szabolcs,­­Szatmár,- Temes,- Tolna- és Torontál megyék, továbbá a Jász-Kunkerület és Temesvár városa közönségeinek küldetett meg, hogy a szegényebb sorsú károsultak gyámolittassanak. Képzőművészet. (A műbarátokhoz.) A junius elsején árverelendő Ko­­tzián-féle műgyűjteményben, melyre Keleti Gusztáv lapokban is fölhívta a képkedvelők figyelmét, a magyar főrangúakat egy gyönyörű arczkép is közelebbről érdekel­hető. Ez a festészetben és zenében otthonos gr. N­á­n­ó n­é szül. Gyertyánffy urhölgy eszményi jelmezes arczképe, mint „Corina,“ Amerlingtól. A kifejezés teljes, élénk tekintetű ne­mes arcz az Amerling műve, a ruhaneműek pedig Endertől valók. E két művész együtt működött közre e szép festmény létrehozásában. A már említett Markó-gyűjtemény, mely a többivel együtt el fog árvereztetni, 18 darabból áll. Az egyes képek czímei a következők : „Hylas elragadtatása,“ „Vé­nás és Adónisz“, „Apolló és Diána születése Deloszban“, „Paris Ítélete“, „Diána és Endymion,“ „Ábrahám és az an­gyalok". E hat kép Markó művészetének csodaszép gyön­gyei. De rendkívül jelesek a többiek is, úgymint: „Krisztus Emauszban“, „Krisztus bevonulása Jeruzsálembe“, „Eurydyce halála“, „Jupiter (sas alakban) sarut lop“, „Olasz aratási tájkép“, „Fürdő nymphák“, „Krisztus csillapítja a vihart“,­­Jupiter elszökteti Európát“, „Keresztelő sz. János pusztai m­édikácziója“, „Ruth és Boz“, „Jakab és az angyal“, és „Su­­ánna a fürdőben.“ Ugyane gyűjteménynek külföldi művei közül csak a legismertebb művészek neveit közöljük: T s­­c h e 11 Párisban ; a németalföldi és belga festészek közül. Wappen s-t, Verheyde­n-t, S h e 11 h­­ u-t, T s­h ag­ge n y-t; a németek közül: Ende­r-t, Gauerman­n-t és Hassenpflugot. A gyűjtemény végre szoborműveket is tartalmaz, melyek között különösen az ujabbkori milánói iskolát találjuk gyöngéd kivitelű márványművek által kép­viselve. S vájjon e gazdag sorozatból mennyi lesz az, mely­­­ről elmondjuk, hogy hazánkba került ? Törvénykezés. (Huszonhárom esztendő múlva.) Gr. Ráday Gedeon szegedi királyi biztos értesítette a budai katonai parancsnok­ságot, hogy a szegedi bűnügyek tárgyalásánál kitűnt, misze­rint 1848/9-ben Orczyfalván, Temesvár mellett egy gyalog­ezred pénztára és különféle irományai elraboltattak. Az illető gonosztevők kifürkésztetvén, a királyi biztos értesítette a katonai hatóságot arról is, hogy elég vagyon találtatott a kártérítési követelés kielégítésére, de sem az illető ezred neve, sem az elrablott pénz pontos összege nem tudatik. Ennek folytán most valamenynyi csapatparancsnokság és más katonai hatóság utasítást kapott, hogy, ha a seregben bárki­nek tudomása van ez esetről, jelentse a budai főhadparancs­­nokságnál. (Egy veszedelmes rabló) ad most kemény munkát Szatmár megye hatóságainak: bizonyos Farkas Béni, kinek pályájához már is majdnem annyi kaland tapad, mint Rózsa Sándor­ vagy Sobriéhoz. Ez a nevezetes haramia-főnök, ki születésére zsidó s csak később tért át más vallásra, felada­tául tűzte ki, hogy a zsidó családokat üldözze. Magas szikár ember, beesett szemmel, sűrű fekete hajjal. Teste oly fürge és ruganyos, hogy tízszer szökött meg különféle börtönök­ből s a katonaságtól, miután a legszorosabb bilincseket is a legkönnyebben húzza le lábáról, kezéről. Nem­rég a nagy­­kanizsai börtön tetejét szedte le négy társával s úgy mene­kült fogságából. Börtönéből üzentett egyik nagy-károlyi zsidó lakosnak, hogy őt és egész családját meg fogja gyilkolni azért, mert tartózkodási helyét a pandúroknak elárulta ; még a napot is megüzentette, melyen megöli, ha a templomban lesz is. A megyei hatóságok mindent elkövetnek elfogatására, de nagy ügyessége mindig kimenti a bajból. A legutolsó üldözésnél maga is pandúrnak volt öltözve négy társával s azt állította, hogy a szomszéd megyéből küldték ki. Mikor a csínyt megtudták, már sehol sem volt található. Ipar. Gazdaság. Kereskedés. (Állandó híd Szegeden.) A Tiszán tervezett állandó közlekedési híd rajza már készen van, s­ a jégtorlódások el­kerülése végett csak a két parton lesz egy egy lába, így a híd hatvan öl hosszú lesz, közepén egy ölnyi magasságú hajtással. Vasból akarják készíteni két átjáróval; az egyik­­ átjáró a gyalogok részére 2 öl, s a kocsijáró 4 öl széles. A költségeket kölcsön alapján akarják megszerezni. A költségek összege egy millióra van téve. Foglalkoznak Szegeden ál­landó színház eszméjével is, nevezetesen a szabadelvű polgári török, kaszinó és Lloyd-társulat. Eddig abban történt meg­állapodás, hogy a tervezett állandó színház épülete egy re­­floute- és egy nagyobbszerű kávéházi és szálloda épülettel köttessék egybe , így ezeknek jövedelméből apránkint tör­­leszthető volna a színházépítés költsége. Az emelendő épü­let helyének kijelölése iránt a legközelebbi alkalommal fog .A kérvény a bizottság által a közgyűlés elé benyuttatni. SAKKFELADVÁNY: Homolka­i Jánostól Kethelyen, Sötét. Világos Világos indul s a harmadik lépésre matot mond. '///////////. ÉH A 20-ik számban közlött Világos. 1) F. c5—a7 . . . 2) V. b3—c3 . . . 3) V. c3—c8 . . . sakkfeladvány megfejtése: 4) 1) V. c8—c6 V. a8 b) B. f3—e3 c) V. c8—f5 és . mat. Helyesen fejtették meg: Márkus Elek, Pest. — Kosztka Antal, Pest. — Pollák Rudolf, Pest. — H. M. Vas­vár. — Huszár János, Pest. *) 1)..........................................P. g3-g2 2) V. ЪЗ—blf.......................II. el-c2 3) V. bl-c2 f.......................K. e4—f3 4) V. c2—f5 f és . . . mat. Sötét. . . P. a6—a5 *) . . P. g3—g2 (legjobb b) . a) P. d5—d4 b) H. g4—f6 V. e3. c) K. el—f3 Léptelán­y» Megfejtése a 24-ik számban. Az elsőnek kihúzott helyes megfejtő jutalma „Pe­tőfi élete és halála“ czímü műlap. A 20-ik számban közlött képtalány megfejtése : „Rabló.“ Helyes megfejtők: Nagy D., Kutyfalva. — Révfi I., K. Majsa.­­— Csák Gy., M. Kövesd. — Wünsch L., Keszthely.— Kain E., Drezda.—Véghely Matild, K. Nyék.— Kobza-Grell Mari, Eger. — Kiszelák S., Visznek. — Ifj. Kaczvinszky-Plank Mária, Pest. (tulbóven.) — Viszolajszky A., Dágh. — Sentzinger (?) M., N. Károly. — Büd-szt.-mi­­hályi olvasó egylet. — Mikó Gy., Szegzárd. — Piala J., M. Szigeth. — 4183-ik számú előfizető, Kassa. — Glück M., Szeged. — Dobó A., Szeged. — Andrássy J., Zsáka. — A doroszlói olvasó egylet. — Stern M., Zombor. — Fejes G, Uj-Verbász. — Turcsányi-Szabó Panni, Szolnok. — Somogyi A., Szabadka. — Sárffy I., Veszprém. (tulbóven.)— A zilahi V-ik és Vl-ik közép-tanodai osztály önképző köre. — A nagy-kállai casino. — Korbuly, P. Megyer. — Tarnay J., Gyula. — Palatínus I., N. Kikinda. — Vajdahunyadi daltár­sulat. — Sombor Gy., Arad. — Zwirn S., N. Várad. — Praenkel H., Miskolcz.— Kanovics Gy., B. Füred.— Krécsy K., Sz. Fehérvár. — Pozsonyból (Anonymus.) — Stern­thal A., N. Szalonta. — Fáy-Remenyik Apollonia, Sajó-Lád. - Gönczy B.,Pest.— Grosz J.,Göncz-Ruszka. —Body I, Domony. A 19 ik számban közölt képtalány utólagos megfejté­sét beküldötték még: S. A. E .n. (Miért a nagy titkoló­­­zás?) — Stern M., Zombor. A megfejtők közül elsőnek kihúzatván a Z­i­­­a­h i V-ik és Vl-ik középtanodai osztály önképző kö­re, számára Dumas S. „Clémencea­u­ p­er“ czimü regénye megküldetik. — — Sajtó és könyvészet. (A „Magyar számüzöttek lapja“.) A „Főv. Lapok“ newyorki levelezője írja, hogy megszereznie sikerült a „ma­gyar számüzöttek lapját.“ E lapot az azóta Gyarokon el­hunyt Kornis Károly szerkesztő, s az 1853. oct. 15-én kezdő meg pályafutását. Összesen azonban csak hat száma jelent meg. Az első számban van a szerkesztő hosszas beköszöntője s több magyar menekült elfogatásának s elitéltetésének le­írása. Van a lapban szépirodalmi csarnok is, melyben Pető­fitől és Czuczortól is olvashatók újra lenyomott költemények. Vannak benne Csernátonitól „Mákvirágok“ stb. Érdekes tudni, hogy a nyomdában, hol a lapot kiállították, nem lé­vén magyar betű, a magánhangzók kettős pontjait és voná­sait minden példányba tintával írták bele, ami eléggé unal­mas foglalkozás lehetett. Halálozások. Mü­ich-Bellinghausen báró, írói nevén Haf­a Fri­gyes német drámaíró, kinek több műve a magyar színpado­kon is régóta tetszés közt adatik, Bécsben május 22-én, 65 éves korában. Lipót anhalti uralkodó herczeg, a német fejedelmek legidősbike, május 23-án, 77 éves korában. Sóhalmy János, volt országgyűlési képviselő, tokaj­­hegyaljai ágost, esperesség világi felügyelője, Tályán május 19-én, 58 éves korában. Pászthory Sándor horvátországi birtokos, a 48-ki szabadságharczban honvédtiszt és az unió legbuzgóbb hive, május 19-én Krizsovlyánban, élete 52-ik évében. Szerkesztői üzenetek: Vereb, P. Gy. Csak ha styljük által válnak ki, vagy ha egyéb országos érdekkel bírnak , közlünk épület­rajzo­kat. — Kassa, 4183. sz. előfizetői Hazai lapjaink közül a „M. O. és a n. V.“ közöl legtöbb eredeti rajzot. Ch­ehékkel maga az U. L. u. M.­ is dolgozik, (1. a Dóré- és Riou-féle rajzokat) mint erről a franczia és angol lapok révén elég­szer meggyőződünk.—Szigethvár, M.B. a férfi csakugyan nem lehet garde-de-name ; a garde-de monsieur egyáltalán hibás, mert fiatal urat nem szokás őrizni, oltalomba venni nyilvá­nos helyen; a garde-monsieur nem szokásos. Helyes egyedül a „cavalier“(nem „chevalier“),mely elnevezés a leányt bálba vivő apát vagy gyámot illeti és igy is van használatban. — E. Valóban igaza van önnek. A mi levélbélyeg-jegyeink igen ízléstelenül vannak kiállítva. Furcsa, hogy : míg az osztrák bankjegyek művészi kivitelben legfölül állanak (fájdalom ! hogy érzékileg­ meg legalant) — addig az új levéljegyek va­lóságos himpellér-munkáról tanúskodnak, pedig hát ezek többet kerülnek ki a külföldre, mint a mi bankóink s ebbeli industriánkról nem igen kedvező fogalmat szerezhetnek ró­lunk ott künn. Hogy az osztrák levéljegyeknél a mi hazai levéljegyeink még otrombábbak , az már olyan nemzeti virtus mi nálunk, melyet ápolni a magyar posta­igazgatóság a maga hatásköréhez képest, úgy látszik hazafias kötelességének is­mert. Még az oláh levéljegyek is különbek a mieinknél, a törökországiak pedig fölötte csinosak. A bélyegzés is magya­ros, mert húsz közül alig akad egy tisztán olvasható, mig a külföldről bekerülő levelekre az illető feladási hely neve, mintha sajtón volna odanyomatva, oly tiszta. Sokat lehetne még erről panaszosan elfúni! — Zürich, E. K. Mihelyt időnk­ből telik, írunk. — „A múlthoz “ „Feledésbe szendergő múlt Melyre drága könnyeim hullt.“ Elég! — I—III. A piros írás azt mutassa tán, hogy ön szive vérével írja dalait? Ha statáriumot állíthatnánk, mint ezt legnagyobb része a védtelen szerkesztőségünket ostromló búhangok megérdemelnék, az ön küldeményét lábánál fogva akasztatnék fel. — L. B. Igen ez az ! Valamenynyien bocsá­natot kérnek önök, hogy zsöngéikkel a szerkesztő úr „drága idejét elrabolják“, s emlegetnek kandallót (télen) s papírko­sarat (nyáron) — s mindamellett elég bátrak félénken beko­pogtatni, s kegyelmet esdekelni az „első kísérletnek.“ — Cupido. Magán használatra eléggé alkalmatos. — Tündeffy. Hosszú szőke sörénye lehet önnek s halovány arcza. Szivé­ben tőr, a melyet a hűtlen döfött bele. Nemde ? — Lázár pásztor. Ön is a papírkosarat emlegeti. Biz az már kas és csak úgy virít a sok zöld benne. Télig megszárad s csak az­tán lesz jó vele tüzelni. Gusztáv műve, VI. A. A lapban ? Ezt ne kérje tőlünk. Ki fogja önmagát kitüntetni? Ez vissza­élés volna a hivatali hatalommal. Mi csak osztjuk a dicső­séget, de magunk nem élünk vele. Legnagyobb elégtételünk, ha az olvasó közönség elismerését kivívjuk. A fényképet hova előbb megküldjük és köszönjük kitüntető, jóakaró so­rait. — Sz. Zs. Tehetséges nyomai mindenütt. De csak hadd érjék meg jobban. „Az akadémia nagy gyűlése“ egy ifjúsági folyóiratban vagy tanodai lapban helyén volna. A fordítások­ból talán.— Szolnok. P. L. V. Az efélékért a kiadóhiva­tal felelős egyedül. Irályának szakállas, hogy azt ne mond­juk borotválatlan voltából különben azt következtetjük, hogy ön nem nő. A laphoz adott műmellékleteknek mi különben nem vagyunk pártolói. A lapot magáért kell járatni, ha ér­demes rá. Ha nem válik be, az Eszterházy-képtár sem csinál belőle jó lapot. — Szendrő, Gl. A. A nem közlött kézira­tokat megsemmitjük. Nincs szerkesztőség, mely a ma­­nuscriptum visszaszolgáltatására vállalkozzék. — Pr. J. Szépek. Sorjában meg fognak jelenni. — Demony, P. I. Küldeményét a csinos rajzzal vettük. Mihelyt ez ki lesz metszve, az érdekes czikkecske megjelen. Üdvözlet! — Sza­badka, H. A. Kissé affectált ömlengés, de gondos verselés. Ha egyik-másik — de „hallgatunk.“ — Pozsony, B. S. Ma­gyar nyelven kielégítő kézikönyvet nem ajánlhatunk. Leg­jobb lesz a német forrásokhoz folyamodni, melyek bőven bu­zognak. A részletek iránt tán a pozsonyi könyvkereskedő is adhat fölvilágositást. — „Sárosi nemes.“ Még egy ily kül­demény, és visszavonjuk szavunkat. Felelős szerkesztő : ÁGAI ADOLF kétsas-nteza 24. sz. Első negyedévi jutalom­képü­nk: „Az 1870—71. háború és béke emléklapja“ nagyrészt már kezei között van t. előfizetőinknek, s a­mennyiben azok szétküldése ez idő szerint is szakadatlanul foly, négy hét lefolyta előtt minden t. előfizetőnknek birtokában lesz.

Next