Magyarország és a Nagyvilág, 1871 (7. évfolyam, 1-26. szám)
1871-02-05 / 6. szám
VII. ÉVFOLYAM 1871, 6. SZÁM, Megjelen minden vasárnap. Kiadja a Deutsch-féle könyvnyomda- és kiadói részvény-társaság. PEST, FEBRUÁR 5. Kiadó-hivatal: PEST, József tér 6. sz. Előfizetési díj : Negyedévre 2 frt. — Félévre 4 frt. — Egész évre 8 frt. — „Kákai Hetikrónikájával“ együtt: Negyedévre 3 frt. — Félévre 6 frt. — Egész évre 12 frt. PORDEAUX. (Három képpel, a czim-s a 66-ik lapon.) Bordeaux, Francziaország vidéki városainak egyik legnevezetesbike, a jelen német-franczia háborúban gyakran emlegettetik s az olvasóközönség feszült érdekkel lesi a távsürgönyöket, melyek Bordeauxból, a franczia ideiglenes kormány egy részének székhelyéből repülnek szét a világba. Midőn a porosz diadalmas sereg Sedan után gyors menetekben közeledett Páris felé és az ostrom megkezdése csak néhány nap kérdése volt, szükségesnek látta az alig két héttel előbb megalakult köztársasági kormány, hogy Párison kívül is működjenek tagjai s ezért az öreg Cremieux igazságügy-minisztert és Leflo hadügy-minisztert ruházta fel intézkedési hatalommal, székhelyükül Tours városát tűzvén ki. Midőn aztán Páris már teljesen körül volt zárolva s a felmentő sereg sokáig késett, egyszer csak azon kalandos, de való hirt hallotta a világ, hogy a kormánynak még egy tagja, Kératry léghajón kijutott Párisból, csakhamar pedig Gambetta is, e vasjellemü, rendithetlen férfiú, kinek jóformán egyedül köszönhető azon óriási erőfeszítés, melyet Francziaország négy hónap óta kifejtett, s mely ismét visszaszerezte e nagy nemzetnek az összes mivelt világ rokonszenvét és bámulatát. Az ekként négy tagból állott kormány-delegátio eleinte Toursból intézte a védelmi harczot, de midőn a loirei hadsereg első támadása sikertelen maradt, kénytelen volt a kormány is messzebb vonulni az országba, s így Bordeauxba tette át székhelyét. Bordeaux, Francziaország délnyugati szélén, a Garonne folyó partján fekszik, közel ez utóbbinak tengerbe ömléséhez, miért is már régtől a legnevezetesb kereskedő városok sorába tartozik. Lakosainak száma 160.000-et meghalad s nagyrészt jó módú, mert a vidék földje áldott termékenységű, de főleg, mert a kereskedelem rendkívüli virágzásra fejlődött ki a kedvező természeti fekvés folytán. A Garonne folyó itt már oly széles, hogy a szemközt fekvő La Barlide faluba vezető nagyszerű híd hossza nem kevesebb 1600 lábnál, 45 láb szélessége mellett; ezenkívül a folyó itt már teljesen alá van vetve a tenger dagályának, úgy, hogy a dagály idejében a legnagyobb tengeri hajó kényelmesen befuthat egész Bordeaux rakpartjáig, mely a hajózás czéljaira nagyszerűen be van rendezve ; legalább 1000 hajó horgonyozhatván egyszerre a bordeauxi kikötőben. Maga a város a legcsinosabbak közé sorolható. A gazdag kereskedő osztály pompás házakban lakik, számos szép köztér van, melyek közül egyiken a városi nagy színház foglal helyet. E színház 1775—1780-ban épült s nemcsak Bordeaux legszebb épülete, hanem általában úgy külső építészeti csína, mint belső berendezésére nézve, Európa első színházaival vetekedik. Most üresen áll, a súlyos végzet, mely Francziaországra nehezedett, elhallgattatta a múzsákat; csak néha nyílnak meg e szép épület nagy ajtai, de a betóduló tömeg nem azért megy oda, hogy játszani lásson képzelt vagy való, de régi történetet, hanem, hogy zivataros népgyűlésekben maga is részét tegye a jelenkor keserű történelmének. Nem most történik először, hogy Bordeaux szerepet játszik Francziaország történelmében. Gazdag kereskedői és bankárjai által természetszerűleg mindig nagy befolyása volt a közügyekre s ezt többnyire az üzletvilág érdekeinek megfelelő békés irányban gyakorolta. A régi legitim uralkodó családnak kedvencz városa volt, s a praetendens Henrik, Chambord gróf „bordeauxi herczeg“ czimet visel. Még nevezetesebbé vált Bordeaux azon beszéd által, melyet 1852-ik év október 9-én Lajos Napoleon e városban mulatása alkalmával tartott, s melynek azon mondása, hogy „a császárság a béke“, húsz évig hangzott világszerte. A bordeauxi gazdag kereskedők anynyira fellelkesültek e jelszón, hogy aranybetűkkel márványlapra vésették, s a tőzsdeterembe örök emlékül kitették, csakhogy, sajnos, ez örökkévalóság nem tartott tovább 18 évnél, mert, midőn múlt évi September hóban a sedani katastrófának hire terjedt s Páris a császárságot megszüntette. Bordeauxban feltámadt a nép s felforgatta a császári kormányt, mely oly részt hozott az országra s melynek még emlékét is szégyennek tartván, egyebek közt ama aranymondású márványlap is porrá töretett. A köztársasági kormányt, mely a háború folytatását tűzte feladatul, Bordeaux kereskedő világa nem épen ellenszenvvel, de nem is nagy lelkesedéssel fogadta. Bordeaux: A főtér.