Magyarország és a Nagyvilág, 1871 (7. évfolyam, 1-26. szám)

1871-06-04 / 23. szám

324 (A ló IS KIKAPARJA.) A mohácsi postán e napokban tetemes összeg veszett el az alatt, míg a küldeményeket a kocsiból kirakták. A gyanú természetesen a kocsisra esett, de sokáig nem tudták rábizonyítani, míg végre a véletlen kisütötte. A ravasz kocsis ugyanis a pénzt az istállóban a ló alá ásta, — de a ló csakhamar — kikaparta. (Abbyk-történetek.) A párisi „Mot d’ ordre“, mely irányánál fogva, természetesen nem sok hitelt érdemel, a következőket beszéli: Egy kutatás alkalmával, mely a St.-An­­toine külvárosban a Picpus zárdában tartatott, honnan az apáczák megszöktek, egy szűk szobára találtak, a­hol három apáczát sajnálatra méltó állapotban leltek. A 61, 40 és 30 éves apáczák már 9 esztendeje be voltak zárva a szűk lyukba. A pinczében a kutatás alkalmával gyermekcsontvázakat is találtak. A három apácza börtönét a nevezett lap így írja le: A kertben egy rozzant, kedves épület áll, mely desz­kafallal két részre volt elosztva, s ezek egyikében voltak be­zárva a szerencsétlenek, kiknek alig volt helyük mozogni. Egy más phantastikus leírás ezt beszéli: Egy kápolnában két keskeny, rongyos derékaljat találtak, és ezek egyike mel­lett egy kis bölcsőt. A másiknál volt egy vaskorona, egy vas nyakszorító, egy vasvilla, egy vasból való vállfűző s más efféle kínzó eszközök. (Rózsa Sándor logikája.) Közelebb valaki megláto­gatta Rózsa Sándort szegedi börtönében, és szemrehányáso­kat tett neki, hogy miért vetemedett újabb rablásokra. Rózsa Sándor így felelt: „Ezért is köszönettel tartozik nekem az ország. — Ha én föl nem szedtem volna a vasúti sineket, nem történt volna ily feltűnő rablási eset; ha nem történt volna ily rablási eset, nem jött volna le Ráday, s ha nem jött volna le Ráday, nem lett volna itt rend még ebben a században sem.A Sport. (A Deeby-verseny) május 24-én roppant közönség és pompás időjárás mellett folyt le Epsomban s a sportvilágra nézve érdekes esemény által lett nevezetes. Rothschild báró a sokszoros milliomos ugyan­is több ízben megkisérte sze­rencséjét a gyepen is, de mindeddig hiába. Most ismét na­gyon halvány remények között versenyre bocsátá „Favenius“ telivér paripáját, mely a közönségnél semmi figyelmet sem keltött s mindenki ellene fogadott, — de „Favenius“ megszé­gyenítő a becsmérlőket, mert elsőnek érkezett s megnyerte a nagy dijat urának, kit aztán a sportman-ek majdnem agyonnyomtak szerencsekivánataikkal, öleléseikkel és kézszo­­ritásaikkal. (A bécsi tavaszi lóverseny) kedvező idő mellett folyt le s a király, Rudolf koronaherczeg, több főherczeg s természetesen az egész sportvilág jelen volt. A versenyekben különösen szerencsések voltak a a magyar pályázók : Eszter­­házy, Szapáry grófok, Latinovics, Capitain Blue (tudvalévőleg egy magyar futtató­társaság czíme) sorban nyertek az első és második napon is. A harmadik nap eredménye következő volt: Első volt a Henckel-Stakes dij, 1001 ft. Győzött gr. Henckel „Extensor“-ja, másodiknak pedig gr. Szapáry Iván „Vanity“-je ért a czélhoz. Az 1600 aranyos császári d­ij­a­t­b. Rothschild barna ménje, a „Cadet“ nyerte, gr. Szapáry Iván „Comus“-a volt hozzá legközelebb. Az 1000 frtos polgár dij (tisztelet-dij) Blue kapitány „Triumph“­­ának jutott ; Rothschild „In View“-ja volt második a czél­­nál. — A Produce­ Strokes, 1000 frtos dijat Rohán Lajos herczeg „Siestá“-ja nyerte ; legközelebb volt hozzá gr. Sztáray János „Lenké“-je. — A Beate­n-H­a­n­d­i­c­a­p 700 frtos díjat gr. Eszterházy Miklós „Theseus“-a nyerte, gr. Ná­­dasdy Ferencz „Good Night“-ja másodiknak jutott a czél­hoz. — A nagy bécsi steeple-chas­e-ben b. Oppen­heim „Colonel“-e győzött, gr. Szapáry Iván „First Lord “-ja sokáig küzdött az elsőségért s csak a czélnál maradt el. — A Huszt-steeple-bhaseban Schanel „Curiosity“-ja ért elsőnek a czélhoz. (Agancs-kiállítás.) Megtekintettük a gr. Keglevich István és gr. Széchenyi Pál által rendezett agancskiál­­litást, melyben a jelen század folytán Magyar- és Erdély­­ország területén lőtt szarvas-, dám- és őz­vadak agancsai szemlélhetők. Mindössze vagy 22 nagyobb vadászterület mintegy 150—160 db. különféle erősségű és szépségű agan­csot küldött be; a szarvasok közül a legerősebbeket, a 14 ágasakat a 16-ig fogadtak el vagy 35 darabot. Igen szépek dr. Podmaniczky Géza, gr. Schönborn Ervin agancsai a munkácsi erdőségekből. Legerősebbek gr. Eszterházy Pálnak a Bakonyban (Devecser körül) és a Vértes-hegységben lőtt 24-es, 18-as és 14-es agancsai ; roppant nagyságúak és vas­tagságúak ezek és csodálatos, honnan veszi a szarvas az erőt, hogy ily roppant csonthalmazt rakhat fel újra minden év­ben, melynek súlya 35—40 font körül váltakozik, s már se­hol egész Európában ily erősségben nem található. A legér­­dekese­­bek egyike gr. Széchenyi Pál egy 18­ ágas egyese, melynek igen érdekes története van, mit a gr. a „Vadász- és V.-lap“-ban részletesen ismertetett, s röviden abból áll, hogy másik felét az állat 1869 őszén, az üzekedési időben egy másik erős 16 ágas szarvassal való küzdelemben veszté el, majd­nem a gróf szeme láttára, de nagyobb távolságban, mintsem idejekorán golyójával elérhettee volna őket. 10—12 napig kereste még aztán a nagy kiterjedésű erdőségben, de nem találta, s csak egy hónappal később táviratozott főerdésze, hogy a beteg, csonka agancsot kinyomozták, s kérdést tett hogy lelőhetik-e ? Igenlő lévén a válasz, pár nappal később beküldték a roppant fél agancsot, melynek letörött másik ágát hiába keresték azóta. Gyönyörűek az őz-a­gancsok is, melyeket gr. Zichy N. János, gr. Wenckheim Rudolf és Gyula, gr. Keglevich István, gr. Forgách Károly, gr. Chotek Ottó és Rezső, gr. Károlyi Viktor, gr. Festetich Géza és gr. Migazzy Viktor 15—20 darabból álló gyűjteményekben állítottak ki. Művészet. (Munkácsy Mihály) festész hazánkfiáról a „Kölner Ztg.“ következőleg ir. Az állandó műtárlaton jelenleg Mun­­kácsytól egy új kép szemlélhető, mely a legnagyobb mérv­ben magára vonja a közfigyelmet. Ez ifjú magyar művész­nek első nagyobb műve „A siralomház“ a múlt évben tud-­­ Magyarország és a Nagyvilág. 23. Szám. 1871. ralevőleg igen nagy feltűnést okozott. Az uj kép, melyet „Háborús idők“-nek nevezett el, azt bizonyítja, hogy Mun­kácsy komolyan és nagy buzgalommal halad a megkezdett pályán. Egy szobába vezet, melyben több asszony és leány egy rokkant katona és egy nyomorék lépéskészítéssel foglal­koznak, miközben egy sebesült katona harczi tetteit beszéli el. Mindenesetre jelenlegi tárgya nem olyan drámai, mint a múlt évi, mindazonáltal lélektani hatása nem kevésbé mély és megható a jellemzetes fejek miatt, melyeknek kifejezése egymást kiegészíti és emeli. E mellett a compositio teljesen­­ kerekded és bevégzett, a színezés pedig a legfőbb fokban­­ komoly. E művész még egy tájképet is állított ki, „Az őszi erdőben“, melyben a rajz és színezés a helyzetet alig jelö­lik, de a­mely teljesen kielégítő és kedves benyomást gya­korol a nézőre. Munkácsy művei egyáltalán bámulatos mó­don emlékeztetnek honfitársaira — Petőfyre és Lenaura.­­ Fővárosi ügy. (A „Hungaria“ nagy szálloda) szombaton este nyílt meg. Ezen három oldalt szabad fekvésű szálloda mintegy 35.000 négyszöglábnyi téren terül, s a kishidutczára néző északi főhomlokzata 107, a dunai nyugati 133, s a keleti Mária Valéria utczai homlokzata 121 ablakot számlál. Az épület alatti souterrainban van egy gyönyörű konyha a leg­­alkalmasabb berendezéssel, van itt ezenkívül számos élés­kamra, c­ukrászat, haltartó, jégpincze, tejkamra, bor-, szén-, fapincze, két kút, gőzgéphelyiség, étkező­hely a szolgasze­mélyzet számára, a javítások eszközlésére szükséges aszta-­­­los- és lakatos­műhely, málha- és ételsikló. A souterrain fel­­­lett a díszes előcsarnok az öntött üveggel fedett díszudvarba vezet. Itt van a társ- és a la carte ebédekre berendezett kissé nehézkes pompájú és hanyagul aranyozott étterem. A Mária Valéria­ utczára eső földszinten pedig igen csinos reg­geliző termek vannak, míg a híd utcza és Dunasoron levő saroktermekben igen fényesen berendezett kávéház van. Az első emeleten, az étterem felett van a díszterem, szép tü­kör- és csillárdiszítm­ényekkel. Az első, második és harma­dik emelet mintegy 250 vendégszobával és teremmel bír, a­­ negyedik és ötödik emelet pedig „Hotel garni“-ul szolgál. A szobák és termek száma összesen TSO6. A virágokkal díszített magas üvegtetővel födött s növényekkel szegélyezett udvar nyáron étkezési helyül szolgál, mely az étteremmel együtt a megnyitás alkalmával zsúfolva volt vendégekkel. A szálloda különben még nem készült el egészen, sok munkát igényel különösen a lépcsőzet, az előcsarnok, igen sok a festészeti munka, s beletelik még egynéhány hónap, míg minden rendben lesz. Az étlapokra azonban a paprikás is n­é­m­e­t­ü­l van írva. Közleked­és. (A kis csavargőzösnek), mely pár nap óta a haltér s a budai Rudas-fürdő közt közlekedik, sok nézője akad. A fürge kis jármű az eddigi „lélekvesztő“ csónakokat pótolja, melyek azóta eltűntek. A kis gőzös sebesen mozog ; első és második helye fedett és elég kényelmes. Halálozások: Szilády Károly, a magyar nyomdászat nesztora, az irodalom buzgó barátja, Kecskeméten, május 26-án, élete 77-ik évében. Hatvankét évet töltött a boldogult a nyomdá­­szi pályán, s kiadásai között vannak „Bánk-bán“, „Don Qui­­xotte“, „A velenczei kalmár“ s más nagybecsű művek. Dolinay Péter, közokt. ministériumi titkár közbe­­csülésben részesült derék hivatalnok, Pesten, május 28-án. Delescluze, a párisi forradalmi kormány egyik tagja, a fölkelés leveretése után halva találtatott. Darboy párisi érsek a felkelők által agyonlövetett Párisban, május 27-én. Dr. Letteris Miksa, hírneves orientalista és jele­s műfordító, Bécsben, május 20-án, 67 éves korában. Payen, hírneves franczia nemzetgazda, 80 évvel P­á­­risban május 31. SAKKFELADVÁNY.­ ­ U.-tól. * Sötét. Világos indul s a második lépésre matot mond. A 21-ik számban közlött sakkfeladvány megfejtése: Világos. Sötét. I. 1) V. e3—e5 f ..... P. f6-e5 (üt) 2) B. e8—f8 f és . . . . mat. jI. 1) — - -....................B. c4-h4 ! 2) K. h5—h1 (üt) . . . . V. g2 —g4 f és mat. Helyesen fejtették meg: Márkus Elek, Pest. — Stern Mór, Zombor. — Kiszelák Sándor, Visznek. — Papp Zsigmond, Tetétlen. — Berke Tivadar, Keszthely. — Freund Samu, Szentes. — Homolka János, Kethely. — Csapó Zsig­mond, V. Hadház. A sakk-levelezés helyszűke miatt jövő számunkra marad. Sértalány» Megfejtése a 25-ik számban. Az elsőnek kihúzott helyes megfejtő jutalma „H­o­n­­véd tábor“ czimü műlap. A 21 -ik számban közlött képtalány megfejtése : „Gül Baba.“ Helyes megfejtő­k: Body I., Domony. — A do­­roszlói olvasó egylet. — A vasvári polgári egylet. — Révli I., K. Majsa. — Csapó Zs., H. Hadház. — Csák Gy., M. Kö­vesd. — Divisz-Szinay Ágnes, Debreczen. — Fáy-Remenyik Apollónia, Sajó-Lád. — Wünsch K., Keszthely. —­ Sternthal K., N. Szalonta. — Mikó Gy., Szegzárd. — Krécsy K., Sz. Fe­hérvár. — Turcsányi-Szabó Fanni, Szolnok. — Róder Fs, Pest. — Balázs Antonia, Szatmár . (hiányosan, mert túl bő­­ven.) — Véghely Matild, K. Nyék. — Glatter A., Szendrő. — Tóth Lászlóné, Orgovány. — Kobza-Grell Mari, Eger. — Pap Gy., Vereb. — Viszolajszky A., Dágh.— Nag­y, Pest. — Moessner J., Nyitra. — Biki Qy., Óhaj-Bessenyő. — Hatvani Lujza, N. Kőrös. — Fidler Minka, Sz. Fehérvár. — Kanovics Gy., B. Füred. — Pethes J., Hévíz. — Dobos L., N. Várad. — Békeffy Anna, Versecz. — Jeszenszky G., Do­­rogh. — Kis Ilka, Geszt. — Andrássy J., Zsáka. —Stern M., Zombor. — Verődy Zsuzsánna, Abaúj-Szántó. — Vlasics A., Gusztávműve. — Toldy P., Horth. — A sárospataki kör. — Ifj. Kaczvinszky-Plank Mária, Pest.— Bárd D., V. Palota. — Bud szt. mihályi olv. kör. — Checzky Ildefonz, Réde. — Szabó A., S. Hidvég. — Lángh R., Jászberény. — Goricsá­­necz J., Szt. Mária. — Schmidt Gyula. —­ Palatínus I., N. Kikinda. — Dobó A., Szeged. — Szenker É., Vácz. — Pri­­leszky P., Ó-Stubnya. — Desewffy F., Miskolcz. — Hajdú Ferenczné, Debreczen. — Hanny G., Fadd. — Czentinger (?) M., N. Károly. (Nem szíveskednék ön nevét olvashatólag leírni ?) — Tóth Ilonka, Sz. Fehérvár. — Csenky S., H. M. Vásárhely. — Kiszelák S., Visznek. — Rácz L., Váncsod.— Simon D., Pest. — Inámsy L., Zsarolyán. — Orbán Teréz, Zilah. — Сзотоз Bertalanná, Járdánháza. — Kiszely P., Dorogmán. — Vinczy F., Béllye. — Szécsényi olvasó egy­let. — Somogy Á., Szabadka. — Bonyhai N. Kati, Sz. Ud­varhely. A megfejtők közül elsőnek kihúzatván C­s­e­n­k­i S., ref. tanító H. M. V­á­s­á­r­h­e­l­y, számára a „S­i­r­a­l­o­m­h­á­z“ s­­zimű mű-lap megküldetik. A 20 ik számban közölt képtalány utólagos megfejté­sét kekül­ték meg: Schréder Isabella, Vácz. — Lehóczky R., Katalin, Vehécz. — Schmidt, Gyula. — Rákóczy S. —­­ Simon D., Pest. — Bonyhai N. Kati, Sz. Udvarhely. Helyreigazitás. Múlt számunkban a 299. lapon Sch­a­um­an-nak, rajzunk szerzőjének csak kezdő­­be­­tűje íratott ki. Felelős szerkesztő : ÁGAI ADOLF kétsas-utcza 24. sz. Szerkesztői üzenetek. Szenicze, B. L. Ez a sajtóhibák átka, hogy azok, mint Schiller mondja : „fortzeugend Böses gebären.“ Köszönjük a jóakaratú figyelmeztetést.— Cupi. ‹̋ neve] e „dicső irodalmi lapban megjelen, akár (sic!) egy eszme fogja önt lelkesíteni, hogy kezébe tollat ragadjon édes hazánk nyelvén írjon ver­seket.“ Ily fenyegetésnek azzal véljük elejét venni, hogy ne­vét igen, versét azonban nem adjuk ki. — Eg­ gi. Vettük a becses küldeményt s hova előbb kiadjuk lapunkban. — St, Zs. „A föld megosztása“ egy kis változtatással meg fog jelenni. — Füred. All right! — H. L. Egyikét felhasznál­juk. — Bécsi egyetemi társaskör. Köszönet a meghívásért. Sok örömet! — N. Kikinda, P. Meg van ön nyugtatva ? — S. Hidvég, Sz. A. Anna bokrétában nincsen rózsa, s a papucs timvis nélkül való. Ez a megfejtés.

Next