Magyarország és a Nagyvilág, 1871 (7. évfolyam, 27-53. szám)

1871-12-31 / 53. szám

690 elése. — 3. Az újabb irodalmi nyelv köré­­ben. A nyelv törvényeinek figyelembe nem vételével alkotott szók bírálata. — Az uj képzésű szók története. — Az ide­genszerűségek. — A bármi tekintetben figyelemkeltő iro­dalmi termékek, különösen pedig a tudományos és szakmű­vek, hivatalos iratok s tankönyvek nyelvének megbirálása s ugyanezen czélból a nép számára készült műveknek szem­­mel­ tartása. — 4. Az egész nyelvélet körében. A nyelvsajátságok összeállítása. — A synonymák egybe­gyűjtése s jelentmények árnyalatainak meghatározása. — Anyaggyűjtés és megvitatás által a syntactical kérdéseknek megállapítása. — A szó- és mondatrend­­törvényeinek rész­letekbe ható megvitatása. — 5. Ezek mellett figyelemmel kisérjük a haladó nyelvtudománynak nyelvünkre vonatkozó kutatásait s a megállapított eredményt időnként köztudo­másra hozzuk. — Nem kevésbbé fontos teendőnknek tekint­jük végül a már egybegyűjtött s rendelkezésünkre álló adatok alapján, a­hol ez lehetséges leend, az egyes helyes­írási, helyesertési s prosodiai szabályokat leszármaztatni s megállapítani. — Nem becsüljük túl annyira erőnket, hogy elhitessük magunkkal, hogy a kitűzött feladatot egész ter­jedelmében képesek leszünk megoldani ; mind a mellett, ha vállvetve, erőegyesítve látunk neki a dolognak, sokat végez­hetünk s kielégítő sikerre is számíthatunk ; s e siker annál biztosabb leszen, mennél több munkás egyesül a visszássá­gok megszüntetésére s a szabályszerűség megállapítására s végre minél tágasabb körben nyernek elterjedést a megvi­tatás utján földerített igazságok. — E végből felszólítjuk nem csupán az irodalmi köröket, hanem az egész művelt magyar közönséget, s kérjük, hogy teendőinknek minden ágában, de különösen a néphagyományok egybegyűjtésében közreműködésével lehetőleg gyámolítson ; más­­részről re­e­ményljük, hogy épen a műveit osztályok, melyeknek közlö­nyéül kíván e folyóirat szolgálni, pártfogásuk által lehetővé teszik a czélbavett munkának minél nagyobb terjedelemben való végrehajtását.“ — A „M­agyar Nyelvőr“ megje­lenik 1872-ik évi januártól kezdve augusztus és szeptember kivételével minden hónap 15-én , összesen tiz, három-három ívnyi füzetben. — Előfizetési föltételek : Helyben házhoz vive egész évre 4 frt, félévre 2 frt. — Vidékre bérmentve egész évre 5 frt, félévre 2 frt, 50 kr. — Az előfizetési ösz­­szegek s utalványok s minden nemű közlendők a „M­a­­i gyár nyelvőr“ szerkesztőségéhez (Hungária vendéglő) intézendők. („Emlékbeszéd*) Comenius Amos János fölött. Föl­olvasta a népnevelők pesti egyletének közgyűlésén. Mayer Miksa, a „Néptanítók lapja“ szerkesztője. Magvas és kegye­­letes ismertetése a nagy nevelésznek. („Népnevelők lapja.“) A népnevelők pesti egyletének hivatalos közlönye. Szerkeszti Péteri­­ Sándor. VII. évf. Évre 4 frt, félévre 2 frt., évnegyedre 1 frt. Kiadója: Aig­ner Lajos, váczi utcza, nemzeti szálloda. („A jezsuitákról.“) Alkalmi ajándék mindenkinek. Irta * * * Lipcse, Köhler E. F. 1872. (Zsutai János költeményeire) előfizetést hirdet 1 írtjával (diszpéld. 2 frt.) a debreczeni önképző társulat. Tiszta jövedelmének fele egy „Zsutai-alapítvány“-nak van szánva, másik fele a szerencsétlen ifjú költő szegény anyjá­nak. A mű megjelen­­. é. febr. elején. („Társadalmi bajaink“) különös tekintettel az öngyil­kosságra. Irta és kiadja Dobránszky Péter, jog- és bölcsészeti tanár Kolozsvárt Ára 70 kr. („Gyakorlati mezőgazda.“) Szerkeszti S­p­e­r­z­o­n Pál, a keszthelyi gazd. fels. tanintézet igazgatója. Ára fél­évre 2 frt. („Erdészeti lapok.“) Szerkesztik : D­i­v­a­l­d A., Wagner K. és Bedő A. — X. évf. XI füzete. Tartalma : Horvátország kincstári erdeiről. — A vadászati törvényja­vaslat a képviselőházban. — Egy fáklya élettörténete. — Erdőtermények árjegyzéke. — Különfélék. — Mellékletben : megrendelési felhívás „Erdészeti kis­ tükör“ czimü pályanyertes könyvre. Ára­­ írt. Irta Bedő Albert. Meg­rendelhető szerzőnél Budán. („Somogy.“) E politikai és vegyes tartalmú hetilap nyolczadik évfolyamába lép most s alakja megnagyobbodott. Egyike a gondosabban szerkesztett vidéki lapoknak. Szer­keszti G. b­á­z István. Ara évre 5 frt, félévre 3 frt, évne­gyedre 1 frt. 50 kr. („Delejtű.“) A párisi „Figaro“, „Gaulois“s egyéb csevegő franczia lapok mintája szerint szerkeszti Pázmándy Dénes. A politikával mellékesen foglalkozik. Fősúlyt helyez a társadalmi életre. Közöl politikai és tár­sadalmi karczolatokat, apróságokat, regényt, tárczaczikket, gazdasági híreket és h étlapot. Eddig csak a szerkesztők nyelvbeli jártasságát volt alkalmunk tapasztalni. Elméssé­­geket kevésbé. De e lap rejti magában a jobbá fejlődhetés magvát, csak ne a „styl coupéban“ , ne a sok francziásko­­dásban, németeskedésben, angoloskodásban, dánoskodásban, stbben keressék az esprit. Ára 1 évre 15 frt, félévre 8 frt. ment, — megígérvén, hogy imádóját sorsa felől minden i­s­ten értesíteni fogja — Nap nap után múlt és Teréz e­ft szót sem irt, sőt 0. leveleire sem válaszolt. A szerelmi jótevő erre Rimaszombatba utazott, s a leányt, mint szabad­­ személyt találta. A leány a nem várt találkozás alkalmáva­l elájult, míg az imádó egy adieuvel visszaindult Pestre. Alig ért azonban Losonczig, ingerült lett és eladott órája árán, pisztolyt vásárolt, s ismét Terézhez sietett, utoljára meg­kérdezendő, ha akarja-e szeretni? Ha nem , agyonlövi, mondá. A leány megrémülve Pestre jött vele és itt megunván ked­vesét egy kávéházi pinczérrel ismerkedet meg. A féltékeny jótevő megtudta a viszonyt és többször megdorgálta kedve­sét, ki azonban mivel sem törődve, tovább folytatta szerel­meskedését. Ekkor elhatározta­­., hogy a leányt és magát megöli. Még egy utolsó intő levelet irt s minden Teréz erre sem hallgatott, november 2-án a leány lakására ment és rövid szemrehányás után mellének szegre töltött pisz­tolyát. A leány szerencséjére Bakos István a házmester, és jókor lépett a szobába és az imádó fegyverét félreüté s a golyó a szoba padlásába fúródott. Vádlott az utolsó részletig elsorolta bűnét, ecsetelte szenvedélyét és a törvényszék nem látta szükségesnek ellene a főbenjáró pert. Kovács Teréz kihallgatása későbbre halasztatott, miután betegsége miatt ezúttal nem jelenhetett meg a végtárgyaláson. (Altonában) közelebb egy négy tagból álló részvény­társulatot fogtak el, mely könyörgő iratok által szép ösz­szeg pénzt csalt ki a királyoktól, fejedelmektől és magasabb állású hivatalnokoktól. Az üzletben mindenkinek külön, megszabott szerepe volt; az egyik fogalmazta, a másik le­másolta, a harmadik ismert egyének kéziratával látta el a kérő levelet, míg a negyedik a pénz behajtásával foglalko­zott. A társaság éppen szorgalmas működésében volt, midőn a rendőrség meglepte. (Mendelsssohn Bartholdy) fia nem­rég kiadta azon érdekes adomákat, melyek az atyja és Göthe közt fönállott baráti viszony jellemzésére szolgálnak. A két nagy ember kiváló egyetértésben élt, de Göthe még­sem állható meg, hogy baráját koronként ne boszantsa. Mendelssohn ilyenkor hamar lángra lobbant s durva szavakkal válaszolt. De a nagy költő gyorsan kiengesztelte, karon fogta s zongorájához vezető, igy szólva hozzá : „Csak jöjjön barátom, s itt lár­mázzon !“ (Petőfi márványszobra.­ Kugler Pál Ferencz köze­lebb végezte be Petőfi mellszobrát. A karrarai márványból készült szobor, mely a költőt egyik leghűbb arczképe után ábrázolja, a képző­művészeti társulat termében lesz kiállítva. A fiatal szobrász nagy gonddal és szorgalommal készíti e művet, mely bizonyára megérdemelt figyelemben is fog ré­szesülni. (Orosz irodalom.) Oroszországban 1. évi július havá­tól augusztus utoljáig orosz nyelven mindössze 1359 könyv jelent meg, melynek egy negyede fordítás, a többi eredeti mű. A fordítás túlnyomó része 155 a német irodalomból, 95 fran­­cziából és 38 angolból eszközöltetett. Az eredeti müvek közt van 242 regény beszély és költemény mű. (A vizLicsKAi sóbányákat) három év előtt tudvalevő­leg egy hirtelen fakadt vizforrás elöntötte s elmeritéssel fe­nyegette az egész nagyszerű bányamüvet. Azóta folyvást erőködnek a baj elhárításán s a vizet óriási szivattyúkkal vezették ki a bányából a Visztula folyóba. Csak most, tehát három év múlva jutott eszükbe az illetőknek, hogy tulajdon­képen nagy esztelenség a sóoldattal teli vizet is elpocsékolni, midőn a sóvágás úgy is szűkre szorult. Most tehát intéz­kedés történik Vielicskán nagyszerű sófőződék felállítása iránt. 51-ik számban közlött sakkfeladvány megfejtése: Sötét. . . K. e5—e4 (üt) *) . . . a) K. e4—e3 (üt) ( b) P. a2—al (V. vesz be) mat. Világos. F. f5—e4 H. d5—e3 a) V. Ы—el I , -b) V. b4—e7 S ' es *) Ha a sötét első lépésre parasztját (a2) vezérrel be, vagy K. e5—e6-ra lép, a világos V. b4- ez val már a második lépésre mattá lesz Ha pedig a . d4 —d3-ra lép, a világos P. c2—сЗ-mal felel, mely­­a mat e7-en szintén a harmadik lépésre követke­­zi­k h­elyesen fejtették meg : Tóth Imre. — Molnár J. — url Henrik. — M. E. ,..,49 és 50-ik sz. feladványok helyes megfejtését vet­ Császy Imrétől. Vegyes. (Szerelmi dráma.) A pestvárosi törvényszék előtt közelebb egy tárgyalásnál a szerelem oly oldalról mutatta be magát, hogy a hallgatóság majd csodálkozó hallgatásban és sajnálatban, majd borzadásban fejezte ki érzelmeit. A tényállás oly egyszerű, oly mindennapi, mondhatni közön­séges s mégis oly tragikus, hogy a bírák egy egész óráig figyelemmel hallgatták a vádlott elbeszélését. Egy 26 éves ifjú szeretett egy leányt forrón és csakis őt szerette, míg a leány nem csak az ifjút szerette. Ez a történet és ez volt oka a szörnyű gyilkossági és öngyilkossági kísérletnek. A hatvani-átorában levő Pintér-féle korcsmába a múlt nyáron többször betért Oxenhoffer János vendég és beleszeretett Kovács Terézbe, az ott foglalkozott pinezérnők egyikébe. A leány pinezérnői kötelessége szerint D. iránt is, mint a többi vendégek iránt előzékeny volt, mit az ifjú szerelem gyanánt fogadott. Egy nap levelet hagyott a lánynak, mely­ben megígérte, hogy őt a legelső vendéglőben szakácsnővé fogja képeztetni. A leány megtartotta a levelet s pár nap múlva megbetegedvén, az udvarló segélyét is elfogadta. Te­réz hat hét múlva fölgyógyult s feledte a jót, mit imádója vele tett és levegőváltoztatás ürügye alatt Rimaszombat, Magyarország és a Nagyvilág 53. Szám 1871. Halálozások. Glatz Antal volt orsz. képviselő, decz. 22-én, 52 éves korában. Königswarter Jónás, a bécsi bankárok egyik leg­gazdabbika, decz. 22-én. Szevera János, Pestváros legidősebb polgárainak egyike, decz. 21-én, 94 éves korában. Hudson, a harminczas években híres vasut­épitő, ki milliókat nyert vállalatainál s most réginségben halt meg 79 éves korában. Hering Vilmos, a jobb nevű német regényírók egyike, ki a felületes, érzék-csiklandozó memoire-irodalom helyett a komoly történelmi regényhez fordult, Arnstadt­­ban, decz. 16-án, élete 73-ik évében. SAKKFELADVÁNY: Lemke-tol, Upszalában, Sötét, a bedefg h Világos. Világos indul s a harmadik lépésre matot mond. Feleős szerkesztő : ÁGAI ADOLF kétsas-utcza 24. sz. .. »házára. A becses küldeményért legszivélyesebb kö­­szonet. _ Kecske,,,^ g S., Pécs, N. A. Beküldött ■negu^ hiányossságát a legutóbbi számunk sakk-rova­­anakjtgi bőven kimagyarázzák. — Pest, G. J. Detto. — J. Őszinte megnyugvással vettük tudomássul. — ,!"*— I. Az önbeismerésből a legmegtisztelőbb elég­­,? i­­k. Reméljük, hogy a részletes megfejtés véte­­ev? ®k sz. feladvány iránt felmerült kétséget is él­sz ott^.y^jrijnt. Legyen meggyőződve, hogy nem adnak “üli­aKha a római pápa szerepére, ha alapos ellen - okok hftg(;nej. elismeréséről volna szó. , JHigazitás. Az 52-ik számban közlött sakkfel­­adványbí­og pontról egy sötét futó elmaradt, mit ezen­­nel belyritul£ Sofitalány« Megfej az 1872-ik évfolyam 2-ik számában. Az első kihúzott helyes megfejtő jutalma „Atilla“ czimü műlap. A Bl­ikmban közlött képtalány megfejtése: „Szolgabiró.“ Helyese megfejtették : Majthény Tivadar. — Seress Bálint. — Ifj. Kvinszky-Plank Mária. — Szimegh Ala­­josné. — Kobmr Ignácz. — Kern Péter. — Kossuth Já­nos. — Lángh áll. — Tarkovics Béla. A megye. közül elsőnek kihúzatván Ifj. K a­c­z­­vinszk­y-P 1 . Mária Pest. „Erzsébet és Mária I­­­r­é­n­é” czimü műlapot kiadó­ hivata­lunkban átveheti. A 49-ik szban közlött szórejtvény helyes megfejté­sét beküldte utói: Horváth József, serkesztői üzenetek. „Egy tanító.Csöndes, jóizű humor. De kissé pongyola. Ha megengedi és ne akad , nyélbe ütjük. — „Zsidó le­ány.“ Felekezeti késkedés. — Maros V. Elintéztük. Üd­vözletünket és könetünket. — „Bandi“ stb. Nem válnak be. — „Vágyódás.Schiller után.) A fordítás szörnyű. „Ant szép halmokat látnék Öröföldben pompázva Vajkmadár-szárnyal birnék Oda pülnék nyomba’!“ „Csipkebokor.* Az jó csinos , meg fog jelenni. A másik­nak szánt versekből az első. — „Künn vihar van.“ Taka­rosan elpörgetett, kánért keservek. Múltkori biztatásunkat ismételjük, azonban an hozzátevéssel, hogy az a -f- b­a c-t ott ne hagyja. A köészet­, ha megvan önben, utat tör ma­gának anélkül, hogy tudományos műveltségének szép szántó­földjének megártana Különben 8 soros és 10 strófás verse­ket nem szoktak „vercskének“ mondani. Kevesebb áradozást, több foglalatot. Ama,első­ költeményét egyébként ön megír­hatta volna 8 éves fiában. — „Káinnak.“ A végén, hol emelkedést vár az olcsz, lapos hétköznapiasság. Különben nagy szavak csekély vele. — T. Szt György, L. D. Vissza­élés az ottani pesthivatal részéről. Gyökeres és gyors orvoslását sürgetni fgjuk az igazgatóságnál. — Szatmár, S. K. Lelkes sorait örömmel vettük és közöljük. — Zsáka, A. J. Beválik. Folytassa — „Az ember fajnak múltja.“ Sorát ke­rítjük.

Next