Magyarország és a Nagyvilág, 1871 (7. évfolyam, 27-53. szám)
1871-07-23 / 30. szám
11 412 Magyarország és a Nagyvilág. 30. Szám. 1871. (Leányrablás.) Szent-Elek biharmegyei községben e hó 9-én az urasági széna „kalákába“ gyüjtetvén, egy Botár János nevű legény táncz közben szemet vetett egy leányra, Tokaj Annára. Egy pajtásával azonnal összebeszélt, s elvégződvén a táncz, midőn a lány többi társával Kis-Kérre hazafelé tért, czinkostársával előtermett s megragadván a leányt, társa segélyével Betfia községébe egy nő rokonához vitte, ki is egyetértvén a legénynyel, egy kamraszobába zárta a leányt. Azonban az egyházgondnok megtudta az eseményt, rögtön a lelkészhez sietett, ki is lógott értesité az eseményről az elöljárókat s velük minden haladék nélkül megjelent az esemény szinhelyén s a leányt az ezt kiadni vonakodó nő házából kiszabaditá. (Mérgében megpukkadt.) E napokban Pesten a szénatér egyik házában oly különös haláleset történt, mely ritkítja párját. Egy ott lakó özvegy asszony 18 éves leányát ugyanis az ölebét konyhájából kiűző szomszédné ezen eljá-rása annyira fölingerelte, hogy egy percznyi szóváltás után orrán és száján vérezve, e kiáltással: „Jaj anyám, meghalok mérgemben,a halva rogyott anyja karjai közé. (Elolvadt mennyei szenet.) Jászberényből következő furcsa esetet imák a lapoknak: Jászberény környékén a minap jég esett, még pedig dió nagyságú. A nép csupa kíváncsiságból szedett fel nehány darabot s megtekintvén a szomorú és hivatlan vendéget, szótlanul hajtta el magától. Egy vén anyóka azonban felverte a falut szájával. Amint égette a barkát s szemelte az olvasót, egy kósza jégdarab épen ablakához tévedt, s minden bejelentés nélkül átütve azt, az ölébe esett. Persze lett sivalkodás, de az anyóka keresztvetés után hozzányúlt a jéghez, s látva, hogy nem éget, megforgatta markában. Alig pillantott azonban reá, utcáa ki az ajtón, el a községházához. A jég kopogott a hátán, fején, de ő nem gondolt semmivel, csak a jeget szokta markába, ami szerencsésen meg is olvadt az utón. A község házánál azután megeredt nyelvének kereke, pergett mint az orsó és égre-földre bizonyitgatá, hogy a jégdarabon szűz Mária képe van, alatta pedig mennyei szenet; ki tudja, tán maga Gábor angyal, vagy szt. Péter írása. A községházánál nem volt annyi ész együtt, hogy az anyókát lebeszélték volna, sőt hivatalosan constatálták a szűz Mária képét és a mennyei szenetet. Ennél sem kellett több. A gyorslábú anyóka neki indult s bejelentő a plébános szakácsnéjának, mesternek, harangozónak — ez utóbbi aztán ki is harangozta. — Egy akadt, a ki látni akarta az izenetet. Ekkorra azonban kisütött a nap, s elolvadt a jég az izenettel együtt. A vén anyóka pedig azóta ötödször kapott hajba szomszédnéjával, a ki bebekiált a törött ablakon, melyet megcsináltatni szent borzadálylyal irtózik. (A világ hatalmasai.) A franczia kormány által kibocsátott 2000 milliónyi kölcsön aláírásánál egyes cégek és társulatok mesés összegekkel vettek részt. A Rothschild ház saját és megbízói nevében 1000 millió frankot írt alá, a société générale 400 milliót, a párisi leszámítoló pénztár 100 milliót, a lyoni bank 120 milliót, több belga és hollandi tőkepénzes nevében a németalföldi bank 250 milliót stb. A kivánt összegnél annyival több íratott alá, hogy mindenki csak mintegy felét kapja annak, amit aláírt. (A szegedi várból közebb már elszállítanak húsz rabot azok közül, kiknek ítélete a legfőbb törvényszék által is megerősítve, visszaérkezett. Ez elszállítandók közt vannak a legfelsőbb törvényszék által szintén halálra ítélt, de ő felsége által megkegyelmezett honvédgyilkosok: Nefanti, Mesko és Gáspár, a rablógyilkos Balla Döme, a Schönfeld féle rablógyilkosság egyes tettesei stb. többnyire mind 15 éven felül ítélt rabok. Ez által ismét ürül hely, de mint mondják, nem sokáig marad üresen, mert a munka lázas izgatottsággal folytattatik, hogy a vizsgálatok, amennyire lehet, ez év végéig befejeztessenek. — Néhány nap előtt kisértek Szegedre hármat azok közül, kik most egy éve a péterváradi várból, az ablakrostély átvágása után lépcsőkön leereszkedve, megszöktek. Ezek Szerbia belsejében fogattak el a kir. biztos kiküldöttei által, kiknek a szerb kormány, úgy a lakosság is a rablók üldözése és megfogásában is készségesen segédkezett. Ezek egyike már előbb egyszer Magyarországban is elfogatott, de a lerészegedett pandúroktól ismét megszökött tánczostól együtt. A lapok írták, hogy 6 katona Pancsováról is szállított egy rablót Szegedre. Ez egyén B. község volt bírája, ki mint biró maga tervezte egy ottani tiszttartó, P. végrehajtott kirablását. Most, midőn társai elfogattak, ő a határőrvidéki Rudolfsgnadeba menekült, de felfedeztetvén, elfogatott. A magát börtönében felakasztott Halassy egyik kihallgatása alkalmával úgy nyiladozott, hogy ha ő beszélni fog, nagyon meggyűl a szegedi várban a „kapatosok“ száma. (Nápolyi banditák.) Néhány év előtt hirhedt volt Nápoly a Bourbonok által ott szított bandita-garázdálkodásról. Az olasz kormánynak sikerült végre elnyomni a bajt s most Nápolyban, olyanformán mint nálunk Szegeden, monstrepörök vannak folyamatban. E napokban 50 brigantit ítéltek el részint halálra, részint 20—25 évi börtönre. Elemi csapások. (Árvizek Erdélyben.) Kis-Kapusból Írják: A viz nálunk is roppant pusztítást tett, az egész határ viz alatt van, vagy be van iszapolva. Az országútról valamennyi híd el van szakítva ; a kis-kapusi vasúti híd hídfőjét, mely legalább 7000 mázsát nyom, a víz a balpartról egy tömegben odatolta a jobbparthoz (?) a nélkül, hogy összedöntötte volna. — Resináról írják : Különben jelentéktelen hegyi patakunk tegnap óriássá lett s mindenünket elboritá víztömegével. — Szászsebesből írják : A Goedistye patak árja viz alá helyezte, Kossesd, Ludest, Felső- és Alsó-Város helységek határait, s elvitt minden hidat és malmot. A földek tönkre vannak téve. A Csernapatak s a Maros kiáradása által Déva alsó részei viz alatt vannak. Tordostól lefelé Maros-Ilyeig szintén viz alatt van minden. Piskinél a Strell patak alá ásta a hidoszlopokat, úgy, hogy a közlekedést el kelle zárni, ugyanitt a patak elvitte a parton álló vámházat. — Brassóban is roppant pusztítást tett a víz. A nagy csatorna töltése elszakadt, elborított több házat és számtalan kertet. A nagy vizár napján a román gymnasium mellett egy tanuló beleveszett a vízbe. A tüzérségi laktanyát féltik a bedőléstől, annyira aláásták alapjait a hullámok. — Károlyfehérvártól Libetig a nagy Maros-hidat kivéve valamennyi vasúti hid bedőlt. Adakozások. (A franczia becsületrend palotája) az utóbbi zendülés alkalmával szintén leégvén, a franczia kormány adakozásra hívja föl a rend vitézeit s másokat is, hogy a palota újból fölépittethessék. (Boldogult dr. Flór Ferencz végrendelete.) Pest városának elhunyt jeles főorvosa következő hagyományokat tett: A magyar tud.akadémiának, forrón szeretett és korán elhunyt egyetlen gyermeke iránti kegyeletből „Flór Gyula emlékalapitványa“ czimmel 20,000 frtot olyképen, hogy az egész összeg az akadémia alaptőkéjéhez csatolandó lesz. — A tőke után befolyandó kamatoknak felerésze elhunyt fia kedvencz hajlamának emlékére minden évben egyedül „Magyar történelmi érdekek elősegélésére“— másik felerésze pedig közös akadémiai czélokra lesz forditandó. A pesti Rókuskórháznak 500 frtot, a magyar nemzeti színháznak 500 frtot. Ezenkívül házi cselédeinek fejenkint 100, Jonák Józsefnek, t. szelei gazdasági ispánjának pedig 500 frtot hagyott, a többi vagyon nejére esik. Sajtó és könyvészet. (A „Kalevala“) magyar fordítása megjelent, következő czim alatt: „Kalevala, a finnek nemzeti eposza. Az eredetiből fordította Barna Ferdinánd. A magyar tud. akadémia költségén.“ Nagy 8adr. 22 ív, kéthasábos nyomással, finom papíron, díszes kiállítással. Az egészet a fordító előszava előzi meg, melyben a finn és magyar hitregék közti hasonlatról s a Kalevala gyűjtésének történetéről értekezik. A Kalevala irodalmi becséről, bámulatos műalkotásáról, melyet kitűnő aesthetikusok a Niebelungokéval, s az Iliaséval mérnek össze, fölösleges beszélni, — nálunk ezt a Szana Tamás által jelesül szerkesztett „Figyelő“ tüzetesen ismertette. A fordítás, mely évek hosszú sora fáradalmas munkálkodásának eredménye, hű, bár sok helyt a hűség rovására, költőitlen. Mindenesetre azonban a mű becsületére válik nem csak a fordítónak, hanem irodalmunknak is, és méltó, hogy a nagyobb közönségnél is elterjedésre találjon. (Az „Orosz beszéltek“) második kötete megjelent. Oroszból fordította Fincicky Mihály. Tartalma : Hóförgeteg Puskin Sándortól. Aszja Turgenev Ivántól. A herczegnő Sollogubb gróftól. 182 lap. Az orosz irodalom legkitűnőbb íróitól 3 gyönyörű beszélyt mutat be e kötet. Ki csak egyszerűen mulattató olvasmányt keres, épen úgy ki lesz elégítve mint az, kit magasabb műigények, lélektani buvárlat, jó compositio vezetnek. Irodalmunkban annyival inkább nyeremény e beszélyek átültetése, mert hű, csinos, szabatos fordítás, jó magyarság jellemzik azt. Nagyon óhajtandó, hogy a közönség részvéte módot adjon a fordítónak újabb remekek átültetésére. („A községi iskola) a társadalomhoz, államhoz és művelődéshez való viszonyában.“ Dijkoszoruzott pályamű. Irta Rákóczy Lajos, pestv. közs. tanitó. Kiadják Rosenberg testvérek, Pesten, Ara 50 kr. („Önoktatás“) az angol nyelvben levelek szerint, Roberston T. tanmódja szerint. Irta Psenyeczky Nagy Sándor, a debreczeni ref. főiskolában a franczia és angol nyelvek nyilv. tanára II rész. XII levél. 1 fűz. ára 30 kr. Kapható Debreczenben a szerzőnél. („Nagy Péter végrendelete”.) Regény és történet. Herbert Luczián után Gethárd Endre. 1. fűz. A mű 24 füzetre terjed. Valamennyinek ára 6 frt. Előfizetések intézendők a „Gömöri lapok“ szerkesztőségéhez Rimaszombatban. („AZ EMBERI NEM EREDETE ÉS TÖRZSFAJA.“) Hét előadás. Haeckel után magyaritá György Aladár, kiadja Láng Lajos. Pest, Aigner L. Ára 40 kr. („A pápaság története.“) Weber után. II köt. Lipcse, Köhler L. F. (illetőleg Lauffer V. Pesten.) („Isabella“) II köt. Born Gy. után. Pest, Laufer V. Ára 80 kr. („A MAGYAR KIRÁLYSÁG ALKOTMÁNY-TÖRTÉNETE“) a szatmári békekötésig. Irta Ladányi Gedeon, a debreczeni főiskolában a történelem tanára. II köt. az Anjou-királyoktól II. Lajosig. Debreczen, ifj. Csáthy K. („A forradalom.“) Irta Quinet Edgár. Francziából. fordította gr. Károlyi Tibor I köt. Pest, Lauffer V. Ára 2 kötetnek 5 frt. („Ezópusi mesék“) czim alatt megjelent egy kis füzet második változatlan kiadásban Csáthy Károlynál Debreczenben. A meséket Fedrus után szabadon fordította Komáromi Károly. Ára 20 kr. Halálozások. Somreiler mérnök, a mont-cenisi nagyszerű alagút munkálatainak fő intézője, Turinban, július elején. Barinyi József prépost, két ízben országgyűlési képviselő, Vágújhelyben július 16-án. Belgiojoso Krisztina herczegnő, jeles olasz honleány és írónő július első hetében Milanóban, élete 64-ik évében, Belgiojoso herczegnő fiatal leánykora óta élénk részt vett az olasz politikai küzdelmekben, s midőn száműzetésben élt Párisban, a legfényesebb szellemek körét gyűjtő termeibe. Alapított egy „Ausonio“ czímű lapot, irt vallásügyi, politikai műveket s a világhírű „Revue des deux mondes“ munkatársa volt. 1860-ban visszatért Milanóba s agg napjait csendes családi körben töltötte. Tausig Albert, nagyhírű zongoraművész, ki Pesten is többször játszott, Lipcsében, julius 17-én, 27 éves korában. SAKKFELADVÁNY. M . IC.-tól. Sötét. A 28-ik számban közlött sakkfeladvány megfejtése: IPiercetol. Világos. Sötét. 1) F. f2—d5..........................P. g6—g5 2) F. g3—h2..........................P. g5-f4 (üt) 3) F. h2—gl és ... mat. Helyesen fejtették meg : Berke Tivadar, Keszthely.— Homolka János, Kethely. — Kardos József, Hosszu-Pereszteg. — Greguss Imre, Pest. — Engländer Mór, Kassa. — Stern Mór, Zombor. — Tóth Imre, Szombathely. — Márkus Elek, Pest. A 27-ik számban közölt sakkfeladvány utólagos megfejtését beküldték még: Nagy Domokos, Kutyfalva. — Lefkovics Ignácz Sz., Ófalu (1 !) — Illovay József, Temerin. — Greguss Imre, Pest. Világos. Világos indul s a második lépésre matot mond. Megfejtése a 32-ik számban. Az elsőnek kihúzott helyes megfejtő jutalma a „Képes Világ“ félévi folyama. A 28-ik számban közlött képtalány megfejtése : „Elégia“ (t. i. elégia 1) Helyes megfejtők: Forster M., Pozsony. — Szépe G. Vésztő — Balogh Mathild, Lajtár. — Endlicher M., Pest. — Gonzales Edgár, Tiszócz. — Kohn A. Pest. — Nikolics P. ,Becse. — Lippig J., Buda. — Nagyfejtő Zsuzsa, Szentes (? — hely neve nincs kitéve, a postabélyeg meg — rendszerint — olvashatlan.) — Zegrász L., Lipcse. Számtalan „ne ordíts, szamár !“-megfejtést vettünk, a mi elvégre ugyanaz ami az „elégia!“ — csakhogy ez utóbbi fogalmazásban van éle a talánynak. Felelős szerkesztő: ÁGAI ADOLF kézsM-utcza 24. sz. Szerkesztői üzenetek: „Tört hangok a küzdelemből.“ Nem mondhatjuk, hogy egészen roszak, de azt sem, hogy jók s ennek természetesen az a következése, hogy nem közölhetők. A tárgy, mely fölött ön e versekben töpreng: a lét,"a mindenség titka, a legnagyobb szervek egyike és sok bölcsészt, sok költőt bilincselt már le; de épen, mert oly nagy a kérdés, nem szabad kisszerűen tárgyalni; költőnek úgy, mint bölcsésznek nagyon magasra kell emelkedni, mély gondolatokat kifejezni, hogy meghallgatható legyen; olyan elmélkedések, minőket ön ir p. .. A mindenséget érteni Áttöprengesz sok éjet, S a pontig eljutsz, el te is. Hogy — magadat sem érted — nem fejeznek ki semmit. Egyébiránt a nyelvkezelés is eléggé gyönge. — Dalok a jövőről. Keserves kétségbeesés a világi dolgok hiúsága fölött, elég jó rímekkel, de szörnyen össze- s vissza csavart nyelven, hangzástalan sorokkal és zavaros képekkel, melyek közül nem épen legroszabb az, hogy ha buja lantra kelt, az emberek meghallgatják s zajgó szivének — vánkost nyújtanak. Nem közölhető. — Járok, kelek. Gyenge kísérlet, nagyon prózai előadással. — Kórágyon. Köszönet. El fogjuk olvasni, mihelyt időnk engedi, de önnek kedvező ítélete folytán előre is örvendünk S. Gy. ur becses közleményének.