Magyarország és a Nagyvilág, 1872 (8. évfolyam, 1-26. szám)
1872-04-21 / 16. szám
192 kötet fogja kiegészíteni e kiadást. A 19-dikben a költő elbeszélő- és lantos költeményei lesznek, a 20-dikban pedig a költőnek és műveinek jellemzése. Ezek közelebb szintén sajtó alá kerülnek. A legelső kötet 1864-ben jelenvén meg; az egész vállalat létrehozásához kilencz év kellett — s ez a mi viszonyainkhoz és a Shakespeare-fordítások nehézségeihez képest nem sok idő. Képzőművészet. (Ipolyi Arnold képtára) Olvasóink előtt bizonyára tudvalevő dolog, hogy Ipolyi Arnold püspök és kitűnő tudós hazánkfia ritka becsű műgyüjteménynyel bir, mely eddig Pesten a papnöveldéi épületben volt elhelyezve. Ipolyi beszterczebányai püspökké neveztetvén ki, sokan sajnálták, hogy e drága műkincsek a fővárosból elvándorolnak; de a nemes és hazafias főpap kedves meglepetésben részesíti a kormányt és a közönséget, a gyűjtemény becses részét fölajánlván az országos képcsarnok számára, következő, a közoktatási miniszterhez intézett levél kíséretében. Nagyméltóságú miniszter úr! Hazai és egyházi műtörténeti tanulmányaim közt sikerült egy műtörténetű becsű kisebb képgyűjteményt öszszeállítanom, melyet szorgos utánjárással s jelentékenyebb költséggel világszerte híresebb gyűjtők és műárusok hagyatéka- és készleteiből szereztem meg. Gyűjteményem eddig az igazgatásom alatt állott, a pesti központi papnövelde helyiségeiben lévén kiállítva; — most, midőn hivatásom más rendeltetése által a fővárosból távozom, e gyűjtemény számos becsesebb darabjait nem tartottam a változás bizonytalan esélyeinek kiteendőknek, s elhatároztam azon rég táplált szándékom s óhajtásom teljesítését, hogy azokat az országos képtár számára fölajánlom, melynek ezen gyűjtemény mintegy kiegészítésül szolgál. Az országos gyűjteményekben ugyanis a XVI. század előtti régibb festészeti iskolák s műfejlődés példányai csak kevéssé, sőt legnagyobb részt épen nem lévén képviselve; gyűjteményem, mely a XIII. század festészeti műfejlődéssel kezdődik s ott végződik, hol az országos gyűjtemények sajátlag kezdeteket veszik, igen alkalmasan pótolhatja ezek hiányait. — Fölkértem e tekintetben több avatott szaktekintélyt, úgymint a nemzeti muzeum igazgatóját, Pulszky Ferencz urat, az országos Eszterházyféle és a nemzeti múzeumi képtárak igazgató őreit ,Kratzmann és Ligeti urakat, az országos műtanács részéről Ráth György és Henszlmann Imre urakat, hogy gyűjteményemből e végre kiválasztanák mindazon becsesebb és érdekesebb példányokat, melyeket az orsz. képtár számára kívánatosnak vélnen. — Kik is ezen fölhívást készséggel fogadván, a mai napon általok kiválasztott 60 darab festményt az országos képtár számára tőlem átvették, mint a képtárőri ide csatolt elismervénye/. alatt tanúsítja. — Ezen festményeknek részletes és műtörténeti leírással okadatolt jegyzékét azonnal elkészítem s átszolgáltatom, a mint azok szám szerint rendezve s mint óhajtanám és kívánatos: egy a legrégibb iskolák számára szánt külön teremben együtt rendezve és fölállítva lesznek. Itt csupán azon rövid értesítést adhatom, hogy ezen példányok legnagyobbára az ó olasz s ó-német festészeti iskolákból valók. Egy-két még régibb, úgynevezett algreco művön kívül ugyanis azon korszakok legnevezetesebb mestereinek, mint Margaritone d’ Arezzo, Giotta (egy freskója), Orcagna, Duccio di Buoninsegna, Burna, Tomato Giottino, Lippo Memmi, Pietro Laurati, Ambrogio Lorenzetti, Nicola Segna, Spinello Aretino, Gentile Fabriano, Jano di Pietro, Ansano Vecchietta, Guidoccio Casarelli, Fra Angelica Fiesole, Tuligno, Pinturecchio, Lippo Lippi, Francesco Giorgio, Assisi Tiberio s ezek iskoláinak művei. Valamint az ó-német, ó-kölni, Vilmos és István mesterek, a Vaneycki Zeitbloom s többféle iskolák művei, továbbá egy jeles Kranach, három darab lengyel magyar festészeti iskolakép a XV. századból Magyarországból sat. — A legnagyobb részt már első rangú műismerő tekintélyek, mint Böhm és Ramboux jegyzékeiben, felnevezett művészeik nevei konstatálásával előjönnek ; sőt számosabb ezek közül Crosve és Cavalcaselle, a festészet történetét tárgyaló ujkorszakias művében is fölhozva s méltatva megneveztetik. — Méltán bátorkodom azért e kis választékos gyűjteményt a nagyméltóságod hatósága alatt levő országos képtár számára fölajánlani, és kérni, méltóztassék azt az ország számára elfogadni. — Örvendve azon, ha ez által is szerencsés lehetek a hazai művelődést előmozdítani, mi életem és tanulmányaim egyik kiváló törekvése ; boldognak érzem magamat, ha hazámnak tett ezen szolgálat által is honfiúi kötelességemet tejesithetem.“ Fölolvasások. (Magyar-osztrák északi sark-expediczio.) Bécsben buzgón pártolják Weyprecht és Payer tengerésztisztek tervét, hogy egy északi sarkexpediczió rendeztessék ; a költségek fedezésére jelentékeny adományok is történtek és hogy a magyar közönség érdeke is felkeltessék. Az egyik vállalkozó, Payer főhadnagy Pestre jött és múlt hétfőn a tervezett sarkexpediczióról felolvasást tartott a Lloydépület nagy termében, mely nagy terem azonban felettébb kicsinynek bizonyult be azon roppant, mindkét nemet, a polgári és katonai osztályt bőven képviselő közönségre nézve, mely az előadás megkezdése előtt már félórával elözönlötte a székeket, padokat és állóhelyeket, úgy hogy az előadás megkezdésének időpontja (i. e. 11 óra) után érkezőkre nézve a terem a szó szoros értelmében hozzáférhetetlen volt. Hiábanmutatták az illetők számozott székeik utalványjegyét , mert a roppant tolongásban, mely a bejáratnál valóságos dulakodássá fajult, lehetetlen volt még csak állóhelyt is kapni. Az ekként túltömött teremben, tropikus melegségben kezdett beszélni Payer főhadnagy úr a jeges tengerről, dermesztő hidegről, örökös, jéglepte vidékekről stb., mi kétségkívül valóságos tanfalusi gyötrelmet okozott azoknak, kik a roppant meleg miatt fáradoztak. Payer fölolvasásának kezdetén elmondta azon expedicziók sorsát s eredményét, melyeken az angol, német s dán kormány küldtek északra. A mögötte fölfüggesztett roppant térképen mejelölte azon helyeket, meddig ezen expediczióknak jutniok sikerült. Payer előadása Magyarország és a Nagyvilág, nem csak szakavatott s kellemes volt, hanem azt már azon körülmény is érdekesítette, hogy a tiszt úr több északi sarki expediczióban részt vett, sőt azon előzetes expedicziót, melyet az osztrák-magyar kormány a múlt évben küldöttt az északi pólus felé, s melynek nyomán az idei valóságos expediczió fog indulni, Payer főhadnagy ur maga vezette. Szólott azon teeendőkről és küzdelmekről is, melyek az idei osztrák-magyar expediczióra várnak s előadását több érdekes élmény fölolvasásával zárta be, melyek hosszú utazásai alkalmával történtek vele. Sajtó és könyvészet. („Beth Lehem.“) Ily czimen szerkeszt és ad ki a lelkes magyar érzelmű, derék iró és tanár Reich Ignácz évkönyvet, melynek czélja a magyarhoni zsidók között a földmivelés és kézműipar terjesztése. Az első évfolyamot azon kitüntetés érte, hogy a király saját könyvtárába keblezé be s a párisi kiállításon is dicsérő oklevelet nyert. Ez évkönyv előjára írt s megjelen május közepén. Az érdemes szerkesztő Vörösmarty e soraival biztatja magát . S nem csak dicsőké a haza; A munkás, pór, szegény — Bár észrevétlen — dolgozik A hon területén “ (Aigner L. kiadványai .) „A magyar népdalról.“ irta Aigner Lajos. Ára 60 kr. — „Az arany rabjai.“ Elbeszélések Erdély aranyvidékéről s a bányásznép életéből. Irta Lukács Béla. Ara 1 frt 40 kr. (A Kisfaludy-Társaság kiadványai.) Shakespeare minden munkái. XIII. kötet. „Cymbeline,“ ford. Rákosi Jenő . „Minden jó hajó a vége,“ ford. Győry Vilmos. (Ráth Mór kiadványai :) 1 évf. III. sz. „A Szabadság,* irta Asbóth János. Ára 3 frt. („Nyelvőr“) IV. fűz. Tartalma: E lő-e lé, Budenz. — Egy hirdetmény, Brassai. — Szórend, Ivanovics. — Elárul, Székács. — Faludy magyarsága, Borostyánkövy. — Észrevételek. „Szabács viadaljához,* Fogarasi. — Népnyelvhagyományok, I. Közmondások, Borbás, Ferenczi, Zámbó. II. Székely nyelvsajátságok, Kriza, III. Népdalok, Ferenczi, Győry, Hamary, IV. Gyermekjátékok és versikék, Volf, Steiner, Kovách, V. Helynevek, Kovách. — A magyar nyelv, 1. az akadémiában, 2. az egyetemen, 8. a nemz. színházban. — Idegen csemeték. — Kérdések. — Válaszok. Újból ajánljuk e derék vállalatot, mely a hazai nyelvünkből a gyomot avatott kézzel irtja ki. („Tanügyi lapok.“) Az alf. tanitó egyi szakközlönye. 1-ső szám. Szerkeszti Nagy János, megjelen Szegeden, minden 1. és 15. Ára 5 hóra 1 frt. Halálozások. Takács Sándor, hajdan országgyűlési követ s a volt dunántúli kerületi táblabirája, Győrött, április elején, élete 69-ik évében. Tolnai Festetich Benő gróf, április 5-én, 60 éves korában. Dobblhof Antal báró, 1848-ban osztrák minister, 72 éves korában, apr. 16, Badenben. SAKKFELADVÁNY. SAKKFELADVÁNY. Arbott W.-től, Londonban, Arbott W.-től, Londonban, a bedefgh Világos. Világos indul s a harmadik lépésre matot mond. Pest-bécsi irodalmi és művészeti intézet Csutsek testvérek. UIi. Szám. 1812. A 14-ik számban közlött feladvány megfejtése: Világos. Sb’tét. 1. F. g4-f5.............................P. g5—gl (legjobb) 2- N. e6— g5.............................P. g6—f6 (üt) 3. B. f7 — f8.............................P. f5-f4 4. P. g3 f4 f és mat. Helyesen fejtették meg : Tóth Imre. Márkus Elek. Tőry Sándor. Neumann Béla. Réthelyi Ernő. Két Amlémi, Megfejtése a 18-ik számban. Az elsőnek kihúzott helyes megfejtő jutalma „Petőfi élete és halála” czimü műlap. A 14-ik számban közlött képtalány megfejtése: „Karikatúra.“ Helyesen megfejtették : Dankó J. Marinkovits P. Pamminger K. (hiányosan.) Czepf Katalin: Reiner I. Bene L. Keviczky Gy. Szegedi olv. egylet. Tadis Eulália. Belányi J. Frankel E. (hiányosan.) Buday K. Pataky Irma. Mandel M. Eperjesi jog. olv. kör. Saskeőy F. Tanuló. Nagy Illuminát. Németh D. Faith A. Spránitz Júlia. Csapó Zs. Stépán Kr. Szegedi fögymn. önk. kör. Pozsogár Gy. Ranics J. (hiányosan.) A megfejtők közül elsőnek kihúzatván Nagy Illuminat, Szt.-Antal, Csallóközben, számára a „Koronázási album” megküldetik. Szerkesztői üzenetek: N.-Várad, E. Gy. Szívesen ráállunk. Az illető szám indul. — Buda, V. I. Csak r. munkatárstól fogadunk el ilynemű ismertetést. Amit vettünk, nem egyéb reklámnál. — „Még egy szót sem . . .“ De nem ám ! — „Mi van szebb a zöld erdőnél?“ Hogy mi van szebb? — nem kutatjuk. De hogy mi nála zöldebb ? — erre az ön verse kielégítő választ ad. — Buda, M. Meg fog jelenni. — „A rózsa születése* beküldőjének kérjük látogatását. — „Dalok.“ Olcsó pengetések. — P. Vaszó. Az életet acceptáljuk, az ajánlatot ha lehet, a verset egyáltalán nem. — „A rongyszedő.“ Papírkosarunkból kikeresheti. — Morgó, B. K. Csak a megfejtéssel együtt vehetjük hasznát. — „Dalok az utolsó útra.“ Valóban, alig van sor, mely tisztán érthető. — Győr. Ön kurtán kérdi: igen vagy nem ? Mi még kurtábban válaszoljuk : nem ! — Szabadka, W. S. Rajza, czikke válogatja. — Jéna. Gyarló fordítása egy különben is középszerű költeménynek. — Horpács, R. A. Jelen számunk megadja az óhajtott választ. — „Egy vers a csókról.* Kétségbeejtő badarság. — „Válás után.“ Jobb is telik öntől. — „A szép leány.“ Sorát ejtjük. — A. Pere, P. K. Lelkes sorait nagy örömmel olvastuk. A mohácsi csatatéren fölállítandó emlékre szentelt hazafias adományát (5 frtot) a pécsi népbankhoz küldtük be, mint a mely az e czélra befolyt pénzeket kezeli. A szárnyas műmelléklet a kellő méltatásban részesült. Köszönet! — „Egy sóhaj hazámnak, stb.“ Ismeri ön Zsarnóczy Anta honleány kebelverseit ? Az ön költeményei szakasztott másai. Kelyhében a tarka Virágnak imád Kis méhe s a pille Leszállva reád. Gyönyörül — „És azt hiszem* stb. Tehetség jelei. De csak hadd forrjon még. — „A veréb.“ Becses czikk. Hova előbb közöljük. — „Metamorphosis.* Még csak tapogat. Idővel tán lenni fog. — Kőröshegy, Sz. J. A kiadó-hivatal írni fog. Azon évfolyam még kapható. — „Ottlik Györgyné“ rajz nélkül is számot fog tenni. Felelős szerkesztő: ÁGAI ADOLF kétsas-utca 24-ik szám.