Magyarország és a Nagyvilág, 1872 (8. évfolyam, 27-52. szám)

1872-08-25 / 34. szám

408 ]­ezne akadályt,, mert ez nem a törvény,­­.hanem egyházi gya­korlaton alapul, melytől Bécsben és más városokban már rég­ó­ta eltértek, és a felhagyott temetőket 10-15 év múlva át­adták más czélokra. A volt váczi temetőből, mely 100 holdnál nagyobb, a város, ölét 26 írtjával számítva, 3 milliónál töb­bet vehet be, s ez összeget az állandó vízmű­ kiépítésére, és adósságai törlesztésére fordíthatna. E szempontból Széchényi terve kedvező fogadtatásra számíthat. (A CSAVAR-GŐZÖSÖK.) Türr István altábornagy és érdek­­­­társai a szerződés értelmében Buda és Pest városok közt a Dunán való átkelést a csavar­gőzösökkel július 1-én vették át 20 évre, a közlekedést egyelőre öt vonalon tartoznak tel­jesíteni, nevezetesen : I. Ó-Buda és Új-Pest közt, II. Bom­batér és a Rudolf-rak­part felső csúcsa között, III. Széchenyi­­szálloda és a vigadó-épület közt. IV. A Rudas-fürdő és a plébánia-tér közt, és V. A sáros-fürdő és a sótér között. A gőzösöknek 60 láb hosszú, 11 láb széles és 54% láb magasnak, 10 lóerejű géppel ellátva és mindenkép kellőleg fölszerelve kell lenniök, azonban a már meglevő gőzösök továbbra is használhatók, de az első helyet a bérlők a szállítandó sze­mélyek kényelmére átalakítani tartoznak. A csavar­gőzösök berendezésének kényelmesnek kell lenni, s felerészben első, felerészben második helyre osztatik. A szállítási díj a II., III., IV. és V-ik átkelő­helyeknél az első helyen 8, a má­sodik helyen 4 krban állapíttatott meg, a kincstárt minden személytől 2 kr. illeti. A II. átkelő­helynél a közlekedés jövő tavasz elején kezdődik, míg az ó­budai és új­pesti vonalon a helyi körülményekhez képest. Sport. (A nagy regatta,­ mely vasárnap a kedvezőtlen idő miatt elmaradt, Őz. István napján délután 5 órakor kellemes időben és szép közönség jelenléte mellett tartatott meg. A Margitsziget pesti oldalától mintegy 50 ölnyire fölfelé hor­gonyzott a versenybirak dereglyéje és ettől vagy azon alól 150 ölnyire kezdődtek az egyes versenyek. A nyerőponttól jobbra-balra helyezkedtek el a gőzhajók, honnan az egész pályát be lehetett látni. Az első versenyre a vándor-serleg­­díjra csak két hajó volt bejelentve. A pesti „nemzeti hajós­­egylet“ Kohi noor-ja és a „Déli­báb.“ Az elsőnek kormányosa volt Havas Imre, evezősök: Szohner Lajos, Kiss Lajos, De­­dinszky Kálmán, Márkus István, az utóbbinak kormányosa volt Légrády László, evezősei: Havas György, Gulyás János, Radisics György, Semsey Mór. Kezdetben párhuzamosan ha­ladtak a versenyhajók, de csakhamar elhagyta a már több ízben győztes Koh-i-noor társát és elsőnek is érkezett be a nyerponthoz. A fölfelé 700°, lefelé 550° távolságot 10 percz alatt járta be. A „Délibáb“ mintegy 40 hajóhosszat, maradt el. A nyert ezüst serleg 100 arany jutalommal járt. — A kezdők­ versenyében a távolság 400° volt fölfelé és 300° lefelé. Dijul 25 arany volt kitűzve. Versenyzett három hajó : „Gipsy girl“ (a nemz. hajóegylet tulajdona), „Sympathy“ (a „Duna“ pesti csolnakázó clubb tulajdona) „Gyöngyvér“ (az ,, Egyetértés“ pesti csolnakegylet tulaj ) Ez érdekes verseny­ben a „Gyöngyvér“ volt a győztes, melynek kormányosa Fol­­mann Alajos, evezősei Hogl Sándor és Wabros János voltak. Mintegy 25 ölnyi távolságra maradt el tőle a „Sympathy“ (kormányos: Krajcsik Ferencz, evezősök : Plóz Sándor, Mu­rányi Lajos.) A Gipsy Girl“ (kormányos Unger Leo, evező­sök : Markus Miklós, Jezovics Kornél) a forduló pontot gyor­san kívánván megtenni, a jelző hordócskához lapult, melytől­­ nem egyhamar tudott szabadulni és ezért a versenyből kiállt.­­ A hölgyek dijára, mely egy ezüst szarvasból állt, hat be­jelentett hajó közül csak három versenyzett. A hajók páreve­zősek voltak, kormányos nélkül. A versenyzők voltak : Vargha László „Furá“-ja, a bécsi hajós-egylet „Helená“-ja, és a budai csolnakozó egylet „Nyil“-ja. A távolság 330 volt fölfelé, 300 lefelé. A „Fura“ kis csolnakot, melyet egy ember könnyű szerrel vállon visz el, Vargha erős karjai úgy röpítették, mint a nyíl, és győzelme már a kiindulásnál biztosnak volt tekinthető. Elsőnek is érkezett be. Második volt a bécsi csal­­nak, melylyel Silberer Viktor 10 hajóhosszal maradt el a­­ „Furá“-tól. A „Nyil“-lal dr. Tünkes Ottó épen nem bizonyíto­a be, hogy csolnaka a nyíllal valami rokonságban áll.­­ Az általános egyleti 50 aranyos dij volt a versenyek legérdekes­­bike. Jelentkezett négy négy­evezős hajó, köztük egy vidéki is Komáromból. Fölfelé 600, lefelé 550 öl volt kitűzve pá­lyának. A négy hajó kezdetben egyarányosan haladt és csak közvetlenül a forduló­pontnál dőlt el a koc­ka. Idáig a „Haj­nal“ a „Duna“-egylet hajója látszott legkevesebb chance-szal bírni a nyerésre, de itt egyszerre előre tört, megkerülte a bloyokat, mielőtt még a többi elérte volna s ezután könnyen győzött. A „Hajnal“ kormányosa volt: Naisz Gyula, evezősei Murányi Lajos, Rubner György, Preszfreund Hugó, Plosz­t Sándor. Másodiknak érkezett be a „Pest”, melyet a Koh-i noor győztes csolnakászai vezettek. Harmadik volt a komáromi csolnak-egylet ,,Komárom“-ja (kormányos: Szalay Ferencz, evezősök: Máté István, Szilvay Károly, Bibor József, Garai Miklós.) A negyedik csalnak a „Villám“ egészen elmaradt. Akkor ért csak a forduló­ponthoz, mikor a mozsarak dörgése­­ már a „Hajnal“ dicsőségét jelzék. Hajósai ugyanazok voltak, kik az első versenyben a „Dálibáb“-ot vezették. Az egész verseny záradékát képezte volna a molnárok és halászok ver­senye, de ilyen nem jelentkezett Kiállt tehát az „allgemeine österreichische Baugesellschaft“ két hajója, és az egyik csak­hamar czélpontnál volt. Jövőre a hajós egyleteknek egyenest a molnárok és halászok ipartestületéhez kellene fordulni, hogy e verseny is érdekességet nyerne. Katonai hírek. (Az OSZTRÁK-MAGYAR HADSEREG STATISZTIKÁJÁRÓL.) A birodalom hadserege békében 16,700 tisztet és hivatalnokot, 280,127 főnyi legénységet, 47,315 lovat, 724 löveget és 2302 járművet számít. A különféle fegyvernemek aránya békében ez: 1000 gyalogosra 214 lovas 4 üteg, 263 ló és 12 jármű Magyarország és a Nagyvilág. 34. Szám: 1872. esik. A tisztek aránya a legénységhez úgy áll a gyalogcsa­patoknál, mint 1 : 20 76, a lovasoknál mint 1 : 24’54, a tü­zérségnél mint 1 : 19­4, a műcsapatoknál mint 1 : 247, az egészségügyi csapatosztálynál 1: 36­­4, szekerészeinél 1: 1118. Hadilábon azonban a közös hads­reg 29 318 tisztet és hiva­talnokot, 1.002.649 főnyi legénységet, 161.645 lovat, 1680 löveget és 22.610 járművet foglal magában. A fegyvernemek aránya itt következőleg módosul: 1000 gyalogosra esik 80 lo­vas, 22 löveg, 214 ló és 30 jármű. A tisztek aránya a le­­génységnek : a gyalogcsapatoknál 1 : 45­9, a lovasságnál 1 : 25.5, a tüzérségnél 1 : 36.7 a műcsapatoknál 1 : 41­ 8, az egészségügyi csapatoknál 1 : 52.4, a szekerészetnél 1 : 303. Színház. (A MAGYAR SZÍNÉSZET EGY VETERÁNJA) hunyt el köze­lebb. Láng Lajos ez, a 72 éves ősz, kinek nagyapja már szí­nész volt, s kinek unokája nem rég lépett színpadra. A ma­gyar színészet alapítói, első harcrosai sorában már ott olvas­hatjuk a Láng nevet. Láng Ádám­, Laj­os apja, már 1792 ben a színpadról hirdette az igét, és 1842-ben a nemzeti szín­padon tarta meg jubilaeumát. Láng Lajosnak fia, Boldizsár csak nem rég vonult vissza a színpadról, nem annyira elő­haladt kora, min­t­­inkább szerencsétlen spekulácziók, s ebből folyó pénzzavarok miatt (igazgató volt). Láng L. egyik leánya szintén a színpadon működött, míg férjhez nem ment Temesváry Antal csongrádi földbirtokoshoz A Láng-család egyik tagja Irén, Boldizsár leánya, ki a conservatoriumnak is növendéke volt, másfél év előtt lépett színpadra. A Láng­család kitűnő tagokat nem adott a színészetnek, de lelkes, buzgó hívei voltak mindnyájan s pályájokhoz bensőleg ra­gaszkodtak. (A színi képezdéről.) Szabó József a debreczeni szín­ház művezetője azon indítványt tette Orczy bárónak, hogy a színi képezde pályavégzett és tehetséges növendékeit engedje le a debreczeni társasághoz gyakorlati tanfolyamra. Az indít­vány nem rész, s az igazgató úr készséggel fogadta el azt. Szabó úr egyúttal a budai színkör iránt is alkudozott a jövő nyárra, de Orczy úr nem adott határozott feleletet. (A vidéki kóbor szín­társulatokra) nézve, melyek a szinész-egylet tagjai nem lévén, hollétökről soha senkinek hirt nem adnak s minden jött­ment csavargót felfogadnak, a bel­­ügyminiszt. felhivta a törvényhatóságokat, hogy csak azon igazgatóknak adjanak előadási engedélyt, kik ebbeli jogosult­ságukat s képességöket a törvény szabta módon igazolni tud­ják, a sugókönyvekkel való házalásra nézve utasította a rend­őrségeket, hogy a koldulókkal szemben érvényben levő rend­szabályokhoz nyúljanak. — Nagyon idején volt e rendelet, mely remélhetőleg sok gáz-gáztól tisztítja meg a magyar színészetet. • Sajtó és könyvészet. („Az 1870. És 1871-ki pesti építkezések“) czim alatt megjelent Pest városa statistikai közleményeinek ötödik füzete, igen érdekes adatokat és felvilágosításokat nyújtván minden­ről, mi a fővárosi építkezésekre vonatkozik. Irta Körösi József, a stat. hivatal igazgatója; ára 70 kr. („Az ÉLETUNT BETYÁR.“) Regény, irta Besze János, ki mindenesetre váratlan vendég a regényirodalom terén. Az „életunt betyár“ története nem érdektelen és sok oly rész­lettel dicsekedhetik, melyek az alföldi betyáréletre új világot vetnek ; a mű megírásánál azonban szerző annyira mellőzött minden helyesírási, szókötési és irálytani szabályt, hogy az egész alig élvezhető. Ára 80 kr. (A népiskolák tankönyve.) Irta Seidel Pál. Röviden összefoglalva tartalmazza a földrajz, történelem, természet­rajz, természettan stb. alapfogalmait. Ára 48 kr. („Német nyelvtan“) középtanodák használatára szerző Gebaur Izor tanár. I. rész. Ára 80 kr. („Rövid hiterkölcsi beszédek“) a tanév minden ün­nepnapja s alkalmára, közrebocsátja Károly Gy. Hugó premontrei kanonok ; ára 1 frt. 40 kr. („Párisi titkok.“) irta Sue Jenő, fordították többen ; kiadja Lauffer Vilmos. Megjelent a XIV. és XV. füzet; ára füzetenként 80 kr. Halálozások: Balta J. F., a perui köztársaság elnöke, augusztus elején, orgyilkosság által. Delaunay Jenő, a párisi Observatorium igazgatója, nagytudományú mathematikus, aug. 5 én, 56 éves korában. Pro­tr Mih­ailovits Sadovski, az orosz színészek leg­­jelesbike, Moszkvában, július végén. Collier Edward, a legidősb angol tengernagy, ki már 1799-ben részt vett St. Jean d’ Acre ostromában, augusztus 5-én, 90 éves korában. SéftsSénj» Megfejtése a 36-dik számban. Pest-bécsi irodalmi és művészeti intézet Deutsch testvérek. Az elsőnek kihúzott helyes megfejtő jutalma „Tóth Kálmán költeményei.“ A 32-ik számban közlött képtalány megfejtése : „Phalanx.“ Helyesen megfejtették: Belányi J., Torma Carolin, Lőke B., Harmath B., Lőke B. A megfejtők közül elsőnek kihúzatván Harmath , és a orvosjelölt, (általános közkórház, Bécsben) számára a „Koronázási albu­m­“ megküldetik. A 31-ik számban közlött szórejtvény helyes megfejté­sét beküldte utólag: Andorka S. SAKKFELADVÁNY. (A­z 1871-iki londoni versenyről.) Sötét. Világos indul s a harmadik lépésre inatot mond. A 32-ik számban közlött sakkfeladvány megfejtése : Világos. Söttét. 1) H. d5-f4....................................K. a) h6-g5. b) h6 —g7. 2) e) V. e8—g6­­..........................a) K. g5-f4(ut.) b) H. d4—c6...............................b) K. g7—f6 3) a) V. g6—g3 1 , b) V. e8—g6 / Tés mat. Helyesen fejtették meg: Homolka János, Schick Zsigmond, Kutserik Sándor, Márkus Elek. A 31-ik számban közölt sakkfeladvány helyes meg­fejtését beküldték még: Bognár György, Csyky L., Veresa Lajos, H. J. Hosszu-Pereszteg. Köszönjük! legközelebb közöln fogjuk, a bedelg­h Világos. Szerkesztői üzenetek. „A mért küzdők.“ Nehézkes, erőszakolt; nem közölhet­jük. — „A hazatért.“ Rész vers. — „Elbúcsúzott“ és „Tűnődés.“ Detto: a fordítás sem sikerült. — „Évek, évek. . .“ Közölni fogjuk. A többire nézve csak annyit mondhatunk, hogy majd sora kerül. — „Petőfi S. gyermekkori lakhelyén.“ Nem hasz­nálható. — „Királyi néphymnus “ A hazafias érzelem nagyon dicséretes dolog, de a jó vers még egyebet is kivon, p. o. legalább is helyesírást. Érzelmeiben osztozunk, versét azon­ban nem közölhetjük. — „A legruttább ember.“ Elolvastuk, a mi nem csekély munka volt; annyira darabos, és nemcsak száraz, de hibás nyelvezettel van írva, hogy már e miatt sem volna közölhető; azonfelül pedig elnyújtott, sok helyen gyermekes. Ha mindezeken tud segíteni, talán még tűrhető beszély válik belőle. — „Az én boldogságom.“ Van benne köl­tői év nyoma, de a kidolgozás hanyagsága miatt közölhetet­­len. — „Goethéből.“ Az epigrammák eléggé sikerültek. A beszélyfordítás csak említve van a levélben, mellékelve nincs és igy nem szólhatunk róla. Felelős szerkesztő: ÁGAI ADOLF kétsas-utcza 24-ik szám.

Next