Magyarország és a Nagyvilág, 1873 (9. évfolyam, 1-26. szám)

1873-03-30 / 13. szám

156 olvasóinknak fogalmat szerezzünk arról, hogyan hangzik a finn szó, néhány Petőfi-vers első sorait mutatjuk be távol rokonaink nyelvén. „Falu végén.“ Kylän päässä rantapuolla Seisoo krouvi; nähdä voisi Joessakin sen kuvan tuolla Jos ei pimeá jo oisi. stb. „Ebédre hittak." Päivälliselle käskettihin Ilolla riensin. Móni varmaan Vois ilon syyksi herkut luulla — Ei niinkään — sainpa salaa kuulla Tulevan sinne tytön armaan. stb. „Európa csendes.“ Vait’on Eurooppa, tyyneks taipui, Kapinain myrsky kaikk on laannut. — Hyi häpeää! miks näin se vaipui Kun vapauttaan viel’ei saanut. stb. Hogy a finn nyelv gazdagabb lehet rímben mint a magyar, kitűnik abból is, hogy ott, hol Petőfi csak a második és negyedik sort rimelteti, a finn fordító keresztrimekkel él. Sport. (A BÉCSI LAPOK egy nagy carousselről beszélnek, melyet Török ezredes a jövő 1874-dik év márcziusára tervezne a világkiállítás megüresülő köröndjében. Eugen hg. diadalait ábrázolná e lovagjáték, azok százados évfordulóján. Zene. (A ZENÉSZETI AKADÉMIA) fölállítása tárgyában a közoktatásügyi miniszter enquetet hívon össze, a meghívottakhoz a következő levelet intézte : Oly végre, hogy a zenészét hazánkban a fejlettebb műszlés jelenkori magaslatára emeltessék s a közművelődés különböző tényezői között azon helyet elfoglalhassa, mely azt oly kiváló mérvben megilleti: az országgyűlés képviselőháza egy hazánk különleges viszonyainak, valamint a zeneművészet és tudomány ez idő szerinti igényeinek megfelelő zeneakadémiának országos költségen leendő felállítását elatározván, örvendetes feladatommá vált a hazai zenészeti körök ez irányban rég táplált óhajának valósítását eszközölhetni. Mielőtt azonban az országos zeneakadémia szervezetét e cs. s apostoli kir. felsége jóváhagyása alá terjeszteném, szükségesnek láttam a hazai zenészeti körök e részben nyilvánuló elvi nézetei, óhajai s az oly magasztos eszme legczélszerűbb megvalósítása körül netán fontorgó különböző vélemények iránt is magamnak biztos és kimerítő tudomást szerezni. — Ismerve (czimed) ügybuzgalmát, kiváló szakértelmét s műszeretetét, azon hazafias kérelemmel fordulok uraságodhoz, miszerint az e tárgyban szerdán márcz. 26-án d. e. 11 órakor, vár, országház 1 em. elnökletem alatt tartandó értekezletben részt venni s engem bölcs tanácsával támogatni szíveskedjék. — Amennyiben Uraságod egyik vagy másik irányban valamely rendszeres indítványt vagy javaslatot előterjeszteni óhajtana, a tanácskozmány gyorsabb folyama czéljából azt írásba foglalva kérem benyújtani. Budapest, 1873. mart. 21. Trefort Ágoston: Uj zenemüvek. (TÁBORSZKY ÉS Parsch) zenemükereskedésében megjelentek : Dynamit-polka baron Leonhard Vaytól. Ára (?) — Grand galop brilant 4 kézre, Fiori E. Ára 80 kr. — Amoretten (polka fr.) Reinprecht Alajos. Ára 50 kr. — Kerekes András és a csősz kincse, Jeiteles Ignácz. Ára 1 frt. (Tudvalevőleg ezen oly nagy népszerűségre vergődött népdalnak, melyre annyian írtak változatokat, sőt egy-egy a maga neve alatt is adott ki, igazi és egyetlen szerzője felteles, kit alkalmunk lesz rajzban és szóban bemutatni, hozzánk érkezett számos fölszólitásnak felelvén meg ezáltal.) („Apollo“) 5. és 6. szám. Tartalma: Gigue, Händel Frigyes; Virághangok, Kapi Gy. ; Rondo, magyar stylben négy kézre, Schmidt Pét. ; Lassú magyar, Csermák Antal; Egyveleg négyes, Hölzl Ler.; Kakukpolka, Kersch Fer.; Remény, Kiss Imre; Koldus ének, Horváth Fábián. Fővárosi ügyek. (A FŐVÁROS LOBOGÓJÁNAK ÉS CZIMERÉNEK) meghatározására kiküldött szakbizottság eljárt megbízásában. — Mint szakértők résztvettek benne: b. Nyáry Albert, Römer Flóris, Nagy Iván, dr. Horváth Árpád, egyetemi tanár, Doboczky volt országgyűlési képviselő, Országh Sándor és Preuszner mint budapesti képviselők. Altenburger Gusztáv, czimergyűjtő ez alkalommal bemutatta az általa tervezett czimert. Túlhalmozottsága miatt a bizottság egyhangúlag elvetette. Mikinszky István pesti kir. táblai joggyakornok tervezete jóval egyszerűbb, de alakja nem szép. A bizottság ezt is mellőzte s egészen önálló terv szerint járt el. Irányelve volt a bizottságnak, amennyire lehet, megtartani a városok eddigi czimereit és színeit. Ó-Buda pecsétjén nem lévén egyéb egy tulipánnál, melynek czimertani szempontból jelentősége nincsen, ez mellőztetett. Az új czimer egy franczia (samitai) pajzs lesz, melyet szélességében hullámos vonal, a Dunát jelképezve, választ ketté. A felső mezőben 3 tornyú, az alsó mezőben egytornyú vár lesz. A pajzs alapszíne veres, a pólya kék, a várak sárgák (arany) lesznek. A pajzst MAGYARORSZAG ES A NAGYVILAG. régészetileg jobbról, rendes fogalom szerint balról, a budai czimerből megtartott oroszlán, balról pedig a pesti czímerből átvettriffmadár tartja. A pajzs felett , Magyarország államisága eszméjének kifejezéseként a magyar korona fog alkalmaztatni. Az egyesített főváros lobogója vörös, sárga, kék lesz. A sárga csíkban a nyél közelében középen rövid nemzeti, mely Buda színeit képviseli. Az új czimere szerint a lehetőleg egyszerű és történeti hűség lesz. A vázlatok elkészítésével Friedrich Lajos fiatal festész bízatott meg, ki e téren ritka ügyességgel bír. Egy vázlat elkészítését a kivitel sikerének megbírálhatása végett Altenburgerral is készíttetnek. (Az ÖSSZEKÖTŐ VASÚT, pályaudvarok) és a dunai vasúti híd tervezetet áttette a kormány Pest városához, hol az a tanács ajánló véleményével együtt legközelebb a közgyűlés elé kerül. E tervezet szerint a magyar államvasutak személyindóháza a csömöri és kerepesi út között, az omnibus-telep helyére fog építtetni, mégpedig úgy, hogy a felvételi épület homlokzatának közepe a meghosszabbított belső kerepesi út tengelyére essék. A pályaudvarnak ily módon történő elhelyezése által az ottani terület egy kiszögellő részének kisajátítása válik szükségessé. Az erre megkívántató összeg az országgyűlés által a pályaudvar építésére megszavazott összegben nem foglaltatik ugyan s igy nincsen fedezve, de miután előrelátható, hogy annak kisajátítása most csekélyebb áldozattal jár mint később, a miniszer azt már jelenleg el fogja rendelni s a fedezet iránt előterjesztést teend a képviselőháznak. A kőbányai sertéshizlaló az északi vasút s az összekötő vasúttal összeköttetik, a Dunával azonban nem. A közvágóhíd s a marhavásár az összekötő vasúttal kör alakú szárnyvonallal lesz összekapcsolva, mely vonal költségei az aldunasoron építendő teherpályaudvar költségeihez vezetnek. Az átjárások, áthidalások, alagutak stb. a vonal mentén mindenütt a kellő szélességben és a város óhaja szerint fognak készíttetni. Az aldunasoron építendő vasúti összekötőhídon a gyalog közlekedésre kétfelől 6—6 láb széles járda lesz. Hogy a hídfő közvetlen közelében lévő partrészek mindkét oldalon kellő mérvben felhasználtathassanak, a miniszer a főv. közmunkatanács indítványa szerint 14 méter szélességben rakpartot fog építtetni. Végre azon biztos reményét fejezi ki a miniszer, hogy Budapest fővárosa, tekintettel azon óriási fontosságra, melylyel az összekötő vasút létesítése úgy saját, mint az ország kereskedelmének felvirágoztatására bír, hazafias áldozatkészséggel szívesen át fogja ingyen engedni a vonal kiépítéséhez szükséges városi területet. KÉPTALANY. Megfejtése a 15-ik számban. Az elsőnek kihúzott helyes megfejtő jutalma: „Bem e t d i s z t é s e“ czimű műlap. A ll-ik számban közölt képtalány megfejtése: „Romhányi.“ Helyesen fejtették meg: Kovács Gyö Nieszenberger A„ Dobó A., Hája N., Angyal F., Vasváry L., Lévay L„ Lefkovics G., Vitter Károlyné, Kaczér Lujza, Fodor Ambrusné, Gazdag L„ Kepler B., Sándor Gy., Theodorovics T„ Szenger P., Csinál M„ Dorner B., Saáry Ilona, Gergely R., Csekeő Iza, Nyáry Roxane, Balogh F. A megfejtők közül elsőnek kihúzatván Vitter Károlyné, Zombor, számára a „Bem feldíszítése“ czimü műlap megküldetik. A 10-ik számban közölt szótalány helyes megfejtését beküldték utólag: Rácz L., Andorka S. Halálozások. Hg. Auersperg Sándorné (szül. Szapáry grófnő) égés következtében Pozsonyban, 42 éves korában, márczius 24. Semsey Pál királyi táblai bíró, szerencsétlen esés következtében. Pesten, márczius 20-án. Viola Károly, ismert ultramontán hirlapíró és munkásagitátor, Pesten, márczius 21-én, 35 éves korában. Simon István, egy nem mindennapi tudománya, de különcz férfi, kitől régebben sok furcsa röpirat megjelent, Pitvaroson, márczius közepén. Házmán Lipót, akad. festő és pécsi főreáltanodai tanár, Pécsett, márczius közepén, élete 54. évében. Fáy György, Pest megye közügyeinek egyik veteránja, hajdan közszeretetben állott főszolgabíró, Péczelen, 74 éves korában. SAKKFELADVÁNY Zagyva Imrétől Debreczenben. A t1-dik számban közölt sakkfeladvány megfejtése: Világos. Sötét. 1) H. c8—de..............................................P. f7—f5 2) P. e2 — e3...................................... .. d5—d5 3) P. e3—e4 -t- és mat. Helyesen fejtették meg: Elvérafalvy Kálmán, Kutserik Sándor, Illovay József, Strasser Ignácz, Ádler Ede, Adler Miksa, Heilig Zsigmond, Drottner Sámuel, Pick Adolf, Mérey Lajos, Lávay Jenő, a bedefgi Világos. Világos indul s a harmadik lépésre matot mond. Nyomatja a pest-bécsi irodalmi és művészeti intézet, Deutsch testvérek. Versenyjátszma. 1. Világos. Sötét. (Bécs) (London) 20) — — — . . .................H. h6—f7 21) B. fiel B. a8—b8 22) P. f2—f4 ..... H. c6—a5 23) V. d2—d3 . . . H. f7—d6 II. Világos. Sötét. (London) (Bécs) 20) V. e5—d4 . . . . . B. f6—d8 21) H. c3—d6.................... .....................K. g8—f8 22) H. d5—e3 .... 23) F. f1 —c4 . K. f6 g8 Szerkesztői üzenetek. Rzezov, M. Azóta nyilván meg van ön nyugtatva. — „Szépség és magasztosság“. Sorát várja. Közleményeit szívesen veszszük. — „Jegenyefához“. A maga nemében a legtökéletesb mit még olvastunk eddig: „Bérezek közé áll zöldelő jegenyefa, Mely századdokon át volt ápolásom alá Bú nélkül töltöttem estimet nálak, nincs dicsőségesh egy zöldelő jegenyefánál. Anyám öletten éreztem magam alatt. Ki védi gyermekét, mint saját arczáját, stb.“ „Heinéből“. (Dalok könyve.) Fordítása minden kritikán alatt áll. — Debreczen, D. L. Legyen önnek az ön s nekünk a mi akaratunk szerint. — Váncsod, R. Jó. Megrajzoltatjuk. — „Anyámhoz“. Ön beküldi a fordítást, az eredetitől eltérőleg, rím nélkül. Kifogás alá ejtvén az ily átdolgozást, arra kérjük önt, hogy az eredetihez híven, azaz rímekben fordítsa. Ön e méltányos kívánságnak eleget óhajtván tenni, beküldi nekünk a rimes magyarítást — mely azonban nem rimes, jóllehet ön hiúságában annak tartja. Ez a tényállás. A többire nézve nincs válaszunk, csak az, hogy amit ön Göthének tud be (»wer über gewisse Dinge, stb.) azt Lessing mondá. Ön, úgy látszik, azon körülményt, hogy fordítása meg nem jelent, „gewisse ding“-éknek tartja. Simon István nem halt meg. — „Egy irodalombarát“. Súgja meg annak a fiatal dalárnak, hogy versei nem valók a nyilvánosság elé. A Kömer „kard-dala“ kegyetlen kificzamitása úgy az eredetinek mint a magyar nyelvnek. — „Szigetvári hőseinkhez“ „Hazámhoz“ stb. A fordítást vettük, megtartjuk s mihelyt lehet közöljük. Hasonlóképen egy-egy talányt is a sokból. A költeményekre nézve azonban nem nyilatkozhatunk ily kedvezőn. Sem saját, sem ajánlott versei nem tarthatnak igényt a megjelenésre, noha szívesen elismerjük, hogy egyikben-másikban nyilatkozik egy kis dudtus. Sem a „Busán dalol“, sem a „Hitvirágok“ czimü nem mutat erős kézre s igy kétséget sem szenved, hogy az irta, kinek nevét viselik. A latinból való fordítások még leginkább sikerültek, de mint általán ismerteket nem tartjuk lapunkba valóknak. A költemény füzért, kívánságához képest, visszaküldjük. Felelős szerkesztő: ÁGAI ADOLF (kétsas-utcza 24. szám.) 13 SZÁM.