Magyarország és a Nagyvilág, 1876 (12. évfolyam, 1-26. szám)
1876-05-28 / 22. szám
22. SZÁM. Magyarország és a Nagyvilág. 2 mon, széles szalma kalap, vállamra plaid s karomon, a mai napságtól elvárhatatlan tábori székkel jelentem meg a fedélzeten. Elég érdekes voltam. A tengeri hajók ágyai ép úgy vannak egymás fölött elrendezve, mint a dunai gőzösöké. Szerző következő tapasztalásokat tett: Legszerencsésebb a legfelül alvó, igaz hogy felmászási ügyességre van szüksége, de miután az ablakok fölötte vannak,legtöbb levegője van, vihar alkalmával pedig nincs kitéve bizonyos eshetőségeknek. Befolyást gyakorolnak az utasokra a szobaőrök, az apróbb kiváltságokat általuk lehet megszerezni , ezen derék tengerészek egyúttal kis kereskedést is űznek s náluk szivar, dohány, szappan, elavult de mindig olvasható könyvek, hírlapok, nem különben tábori székek, habár kettős áron, de mindig vásárolhatók, illetőleg kibérelhetők, foglalkoznak még ruhamosás, borotválás, hajnyitással, s ügyességüknek egyik fő előnye a dörzsölésben áll, melyet annyi szakavatottsággal gyakorolnak, hogy egyszeri használat után az ember egészen újjá születik . A szerző egy alkalommal következőleg ebédelt. A bevezetést Gialentin, Mortadella, Caviar, sardella, kocsonya és »maionnaise« mártás kíséretében kezdi meg, ezt követi a fejek, nyakak, zúzák, májak, szivek és lábak, a csibék mindezen fölösleges részeiből készült »ragout,« ezután jó ludmáj és vagdalt tüdő vegyítékkel bélelt pástétom, mire megjelen az elmaradhatatlan »boef a la mode,« gomba, avagy finom ropogósan sütött burgonya-szeletektől kisérve, a zöldség spenót és zöldborsó által van képviselve, pirított zsemlye és főtt bárányszemekkel halántékaikon, a rostélyon sült kotellettek egy egész mezeje által a salátáknak, czikkekre vágott kemény tojással díszítve, kisértetik fel és csak ekkor jelenik meg a leves »bouillon« rágó tartalmával, a nyárson pirult pulyka, neméhez hiven, gyümölcs-kompóttal tartja felvonulását, mig az utolsó tál étel rendesen a szakácsok meglepetése szokott lenni, s ilyenkor a »Créme« különféle iz és színben tündökölve, bástya, urna, avagy szobor alakjában kerül az asztalra, hogy onnan az utolsó morzsáig megmagyarázhatatlan módon azonnal eltűnjék, a záradékot a sajtok, gyümölcsök, piskóták, és száraz »confiteurök« kosmopolitikus művészi »Tableaux«-ja képezi; ha még fölemlítem, hogy a mai nap kivételessége egy-egy pohár »extra« bordeaux-i és chhartreuse-ban rejlik, úgy elképzelhetik önök, minő jól esett mindezen forradalmi elemekre a con- s servatio fekete kávé hatása ... a votres salut . . . A tenger hatását a lélekre következőleg ecseteli a szerző . A tengeri sós levegőnek hatását először is hatalmas étvágyunkban érezzük, tehát eszünk sokat, sokkal többet a szokottnál, és így természetes, hogy az emésztő szervek is gyorsabban működnek mint rendesen, ennek folytán, ha az ember gyomrát, ezt a folyton magával hordozott elkényeztetett éléstárát különböző ingredientiákkal megtömi, akkor a test nehézkessé válik s bekövetkezik az a félig-meddig öntudatlan, unalmas állapot, ahol a szellem elköltözik s helyet ad a buskomolyság egy nemének stb. így nyomról-nyomra vezetvén a szerző olvasóját, bejárja vele az érdekes földet, sokat lát, sokat hall és visszatér, következőleg fejezvén be tudósítását. Utunk visszafelé unalmas volt, mint a milyen a hajó. Hogy pedig a nagyobbszerű viharokat kikerültük, azt annak lehet köszönni, hogy épen julius hóban utazunk, mely hónap úgy látszik, csendesítő befolyással van Oczeán bácsira. Erdélyi oláh csempészek: 341