Magyarország és a Nagyvilág, 1876 (12. évfolyam, 1-26. szám)

1876-05-28 / 22. szám

22. SZÁM. Magyarország és a Nagyvilág. 2 mon, széles szalma kalap, vállamra plaid s karomon, a mai napságtól elvárhatatlan tábori székkel jelentem meg a fedélzeten. Elég érdekes voltam. A tengeri hajók ágyai ép úgy vannak egymás fölött elrendezve, mint a dunai gőzösöké. Szerző követ­kező tapasztalásokat tett: Legszerencsésebb a legfelül alvó, igaz hogy felmászási ügyességre van szüksége, de miután az ablakok fölötte vannak,­legtöbb levegője van, vihar alkalmával pedig nincs kitéve bizonyos eshetősé­geknek. Befolyást gyakorolnak az utasokra a szobaőrök, az apróbb kiváltságokat általuk lehet megszerezni , ezen derék tengerészek egyúttal kis kereskedést is űznek s náluk szivar, dohány, szappan, elavult de mindig ol­vasható könyvek, hírlapok, nem különben tábori székek, habár kettős áron, de mindig vásárolhatók, illetőleg ki­bérelhetők, foglalkoznak még ruhamosás, borotválás, hajnyitással, s ügyességüknek egyik fő előnye a dörzsö­lésben áll, melyet annyi szakavatottsággal gyakorolnak, hogy egyszeri használat után az ember egészen újjá születik . A szerző egy alkalommal következőleg ebédelt. A bevezetést Gialentin, Mortadella, Caviar, sar­della, kocsonya és »maionnaise« mártás kíséretében kezdi meg, ezt követi a fejek, nyakak, zúzák, májak, szivek és lábak, a csibék mindezen fölösleges részeiből készült »ragout,« ezután jó ludmáj és vagdalt­ tüdő ve­­gyítékkel bélelt pástétom, mire megjelen az elmaradha­tatlan »boef a la mode,« gomba, avagy finom ropogósan sütött burgonya-szeletektől kisérve, a zöldség spenót és zöldborsó által van képviselve, pirított zsemlye és főtt bárányszemekkel halántékaikon, a rostélyon sült kotellettek egy egész mezeje által a salátáknak, czik­­kekre vágott kemény tojással díszítve, kisértetik fel és csak ekkor jelenik meg a leves »bouillon« rágó tartal­mával, a nyárson pirult pulyka, neméhez hiven, gyü­­mölcs-kompóttal tartja felvonulását, mig az utolsó tál étel rendesen a szakácsok meglepetése szokott lenni, s ilyenkor a »Créme« különféle iz és színben tündökölve, bástya, urna, avagy szobor alakjában kerül az asztalra, hogy onnan az utolsó morzsáig megmagyarázhatatlan módon azonnal eltűnjék, a záradékot a sajtok, gyümöl­csök, piskóták, és száraz »confiteurök« kosmopolitikus művészi »Tableaux«-ja képezi; ha még fölemlítem, hogy a mai nap kivételessége egy-egy pohár »extra« bor­­deaux-i és chhartreuse-ban rejlik, úgy elképzelhetik önök,­­ minő jól esett mind­ezen forradalmi elemekre a con- s servatio fekete kávé hatása ... a votres salut . . . A tenger hatását a lélekre következőleg ecseteli a szerző . A tengeri sós levegőnek hatását először is hatal­mas étvágyunkban érezzük, tehát eszünk sokat, sokkal többet a szokottnál, és így természetes, hogy az emésztő szervek is gyorsabban működnek mint rendesen, ennek folytán, ha az ember gyomrát, ezt a folyton magával hordozott elkényeztetett éléstárát különböző ingredien­­tiákkal megtömi, akkor a test nehézkessé válik s bekö­vetkezik az a félig-meddig öntudatlan, unalmas állapot, a­hol a szellem elköltözik s helyet ad a buskomolyság egy nemének stb. így nyomról-nyom­ra vezetvén a szerző olvasóját, bejárja vele az érdekes földet, sokat lát, sokat hall és visszatér, következőleg fejezvén be tudósítását. Utunk visszafelé unalmas volt, mint a milyen a hajó. Hogy pedig a na­gyobbszerű viharokat kikerültük, azt annak lehet köszönni, hogy épen julius hóban uta­zunk, mely hónap úgy látszik, csendesítő befolyással van Oczeán bácsira. Erdélyi oláh csempészek: 341

Next