Magyarország és a Nagyvilág, 1878 (14. évfolyam, 1-26. szám)

1878-05-05 / 18. szám

18. Szám.­ AGYARORSZÁG ÉS A NAGYVILÁG. Budapest, május 3. (A MAGYAR TUD. akadémia) e heti összes ülésén a megváltoztatott ügyrend tárgyaltatott. Az ügyrend azon akadémikusok kivonatára nyittatott meg, kik álta­lában szabadabb mozgást és nagyobb működési tért óhajtottak az egyes osztályoknak. Az uj ügyrend lelki­­ismeretes megvitatás tárgya volt már a bizottságokban s most csak fölolvastatott és egyes apróbb módosítások létettek rajta. Az osztályokról szóló 1. §-ban a II. osz­tály tárgyai közül a »tiszta vallástan« a felekezeti félre­értések elkerülése végett Szász K. indítványára kiha­gyatott s helyére »vallás-bölcsészet« létetett. Az osz­tályülések tárgyai közé Csengery indítványára fölvétetett az összes üléshez, vagy elnökséghez teendő fölterjesztés oly esetekben, midőn az osztály a közönséghez vagy a hatóságokhoz kiván fordulni. Az uj ügyrend a fölolva­sásokra félórányi időt javasolt engedni. Szász Károly azonban ez ellen fölszólalt s igy a régi egy óra meg­­hagyatott a fölolvasásoknak, bár azt többen rosszal­­ták, mivel igy a fölolvasóknak nagy alkalmuk van a hallgatóság türelmével visszaélni. Az értekezések­ről szóló (49.) § nál Vész János azt kívánta, hogy ezek közzétételére ne legyen szükséges a bírálók jóváhagyása ; a­mi egyszer fölolvasásra bocsáttatott, az tétessék is közzé, a fölszólaló itt kiemeli a jóváhagyás föntartása mellett történhető visszaéléseket. Ez indítvány azonban nem fogadtatott el. Szintúgy elvettetett Szász Károlynak az az indítványa is, hogy az esetben, ha az úgynevezett nagy jutalom nem adatik ki, a Marczibányi-jutalom megosztassék. A Bézsán-alapítványi jutalmat az ügy­rend felváltva a II. és III. osztály által kívánja kitü­­zetni. Minthogy azonban az alapító rendelkezése szerint a pályadíj irodalomtörténeti és aesthetikai kérdésre is kitűzendő, azért Szász K. azt indítványozá, hogy esetleg az I. osztály tűzze ki a megfejtendő kérdéseket. Ez ellen többen felszólalván, az ügy gr. Lónyay elnök indítvá­nyára függőben hagyatott, s eldöntés előtt az illető végrendeletnek idevonatkozó pontja megvizsgáltatik. Az ügyrend többi részét, úgy mint a tagoknak megkül­detett, változatlanul elfogadók. Az ülés elején a titkár több folyó ügyet jelentett be. Kiemeljük ezek közül, hogy a »Tamara« czímű dráma szerzője Várady Antal fölvette a 100 aranyat. Scheller sz.-fehérvári orvos munkát irt a himlőoltásról, s azt megbirálás végett beküldé az akadémiának. E mű a III. osztálynak ada­tott ki. Végül jelenté a titkár, hogy a belügyminiszter beküldé az újonnan egyesített Pest-Kiskun megye czime­­rének rajzait, hogy az akadémia azok felől czimertani szempontból mondjon véleményt. A kiskunságiak ugyanis azt kívánják, hogy a volt Kis-Kunság czimere is képvi­selve legyen az egyesült megye czimerében. Az akadé­mia archaeologiai bizottsága a czimerek egyesítését akképen véli eszközlendőnek, hogy a kiskunsági czimer, (kivont kardos gyalogvitéz) a pest-pilis-solt megyei czi­­merben levő hármas halom egyikére, és pedig a közép­sőre állíttassák. A Kis-Kunság külön czimere azért nem tartható fönn, mert itt tényleg beolvasztás történt, nem pedig csak egyesülés, s ez a megye czimerében is kife­jezendő. (Az ORSZÁGOS nőképző egylet­ vasárnap tar­totta évi közgyűlését. Az elnöklő Veres Pálné melegen üdvözölte a szép számmal összegyűlt tagokat, elmondd, hogy a tanodában jelenleg is negyvenegy leány nyer díj­mentes oktatást s közülök több szegény lány ingyenellá­tást is ; elmondd továbbá, hogy a negyvenezer írtért meg­vett zöldfa-utczai telken saját épületet akarnak emeltetni s a­ki ehhez ezer forinttal járul, díjmentes oktatásra küldhet egy lányt, a hatezer forintos alapító ajánlottját pedig mindig ingyen fogják el is látni. A pénztári jelen­tés szerint : tavaly az egylet pénztárában volt 74,792 frt 52 kr; ebből kiadtak (a telek vételével együtt) 67,120 frt 20 krt. Az egylet vagyona: 12,600 frt ala­pítvány, 9069 frt fölszerelés, száz forint értékpapír, 757­2 ft 32 kt készpénz s a negyvenezer forintos telek. A sok alapítón kívül van 135 ötforintos s 62 háromforin­tos tag. Az egylet a múlt tanévben huszonnyolczezer forintnál többet adott ki tanintézetére, melynek bevétele alig volt huszonkétezer forint. A közgyűlés egyik leg­fontosabb mozzanata volt: a dr. Bihary Péter tanár kitűnő beszéd által indokolt indítványa. Azt javasolta ő, hogy a tanintézettel kapcsolatban álló nevelőnő­­képezde felállítására tegyenek lépéseket; e czélra az eddig kétéves felsőbb tanfolyamot háromévesre egészít­sék ki; ebből az első év kiegészítése s befejezése legyen a négy elemi év négy polgári osztályában nyert átalános képzésnek s igy összesen kilencz éves növeldei tanfo­lyamnak ; egyszersmind előkészítő év a tizedik és tizen­egyedik osztályból álló tulajdonképeni nevelőnőképez­­dére; a jelenleg két évre beosztott tantárgyakhoz újakkal járuljanak a német, franczia és angol irodalom bővebb története s a művészetek történelme; a paeda­­gogiai tárgyak a házi nevelés elméletével s a nőnevelés történetének és irodalmának füzetes­ ismertetésével bővüljenek, mindezek a sajátképein nevelőnő-képezde tárgyait képezzék s az egylet a gouvernante-képezde számára eszközöljön ki nyilvánossági jogot. A helyes indítványt éljenzéssel fogadták s Bója Gergely és Ko­­mócsy József indítványára öttagú (Bihary Péter, Várady Gábor, Béja, Komócsy és Gönczy Pál urakból álló) bizottságot alakítottak, mely e javaslat létrehozására törekedjék. A közgyűlés felhatalmazta a választmányt, hogy gyűjtsön és kölcsönt szerezzen az egyleti ház föl­építésére, melyre egy jeles építész díj nélkül készített tervet. Az idei közgyűlés is annak tanúbizonysága volt, hogy a nőképző-egylet halad és mindig nagyobb terje­delemben képes betölteni feladatát. (Az ORSZ. MAGY. KÉPZŐMŰVÉSZETI TÁRSULAT) a múlt héten tartotta meg évi közgyűlését Pulszky Fe­­rencz elnöklete alatt. Keleti Gusztáv olvasta fel ж évi jelentést, melyből kitűnik, hogy a társulat vagyona megkétszereződött, s hogy a hazai művészet állandó otthonában biztosítva van. A választmány­ kifejezi hálá­ját a műcsarnok derék építészének , Láng Fülöpnek, a falfestmények megteremtőjének, Lotznak, az udvaron levő remek majolika szökőkút készítőjének, Fischer J. majolika-gyárosnak, végül Roth Zs.-nak, a szines abla­kok ajándékozójának.­­ A nov. 8-tól január 15-ig kiállított összes művek száma 670 volt, melyek közül 357 magyar művésztől eredt. A kiállítás alatt a közön­ség részvéte kivált kezdetben rendkívül nagy volt. A múlt évre eső öt hét alatt 11737­ fizető személy láto­gatta s a jövedelem 4395 frt 20 krra ment. Ez idő alatt a kiállításból 17.937 frt áru­művet vettek meg, de a közönségre ebből csak 3380 forint esik.­­ A választmány Munkácsy »Ujonczozás«-át a nemzeti kép­tárnak adományozta. A vagyon­mérleg a társulat pénz­ügyi állását következőleg tünteti elő: 54,912 forint 56 krajczárral gyarapodott tavaly és most 333,346 forintra rúg. A társulat terhei ugyan 89,763 frt 22 krt tesznek, hanem a kinnlevő követelések figyelembe vé­­telével ezek leolvadnak 16,946 frt 3 krra. Az év végén a társulatnak 86 pártfogó, 174 alapító és 932 rendes tagja volt. A folyó évre előkészített album az eddig megjelentek legérdekesebbjei közé sorozható. Külföldi bolti árát 46 arany márkában állapították meg. A közzéteendő lapok száma 53, ezek közül már 14 elké­szült, 20 munka alatt van. Egy albumot adnak ki, mely az országos képtár kimerítő megismertetését nyújtja. A befejezett album szövegével együtt 50,000 frt körül fog kerülni, a másokszorosító­ egylet 10000 írttal járult ehhez. Az ezen egylettel kötött szerződés hazai sokszo­rosító művészeinknek majdnem állandó elfoglalást biz­tosít. Elaggott művészek vagy ezek özvegyei segélyezé­sére a társulat 720 forintot adott ki A választmány kebeléből a párisi kiállításon a művészeti csoportra nézve állandó szakosztályt szervezett. A Barabás-kiál­­lítás a társulat eszméje volt, folyóiratban a művész életrajzát fogja ismertetni, az ülésterembe pedig arcz­­képét fogja megszerezni. A jelentés végén a választmány melegen emlékszik meg azon érdemekről, amiket a tár­sulat körül az előbbi években gróf Andrássy Gyula és Trefort Ágoston urak szereztek; azért indítványt is tett e választmány, hogy őket a közgyűlés válaszsza tisztelet­beli tagul, mit éljenzéssel fogadtak. A jövő évi költség­­vetés 26,500 írtban állapíttatott meg. György Aladár indítványa, hogy az albumba évenkint egy-egy magyar művész rajzát is fölvegyék, köztetszéssel fogadtatott el. (Sport.) Ez idei pesti lóverseny a rendes szokástól eltérőleg négy napon át fog tartani, ugyanis máj. 12, 14, 16. és 19 napjain. A programmban több újítás történt, melyek közül igen érdekes a Sorsolási dij, melyre a pesti lovaregylet 1500 frtot szavazott meg. A dijban győz­tes ló a Pesti Lovaregylet tulajdonává válik, ki azt a helyszínen azonnal ki fogja sorsolni s a sorsjegyszám birtokosának nyereményként átadja. E czélból a Pesti Lovaregylet sorsjegyeket bocsátott ki. (A DEÁK Ferencz síremléke­ tárgyában kikül­dött bizottság közelebbi ülésében tárgyalás alá vette , elfogadta az albizottság javaslatát, s ennek alapján megállapodásra jutott az építés megkezdése körüli teen­dők iránt, név szerint építészeti bizottságot küld ki, mely­nek tagjai lesznek az országos albizottság elnökének, Gorove Istvánnak elnöklete alatt a művészeti bizott­ság tagjai, továbbá tekintettel a teendők gazdasági részére Korizmics László és Jálics Kálmán, s végre a kormány által kiküldendő szakférfi. Kimondatott továbbá, hogy a kiviteli munkálatokra zártkörű pályázat fog hir­­dettetni. (Gyilkosság az őrültek házában.) Április 26. délután 2 óra körül borzasztó gyilkosságot követett el a lipótmezei tébolyházban ápolt Glucsák Gábor elme­beteg. A konyhában dolgozott nevezett, közönséges foglalkozását, mosogatást végezve. Míg ezzel el volt foglalva, bejött a konyhába Józan Ferencz elmebeteg — és a tűzhelyről levett egy parázst, hogy pipára gyújt­son. — Glucsák kiutasította Józant, s mivel ez nem távozott eléggé gyorsan, Glucsák dühbe jött — felka­pott egy nagy kefét, melylyel a padlót szokta súrolni, és oly erővel ütötte szegény Józan Ferencz fültövéhez, hogy ez rögtön szörnyet halt. A napokban érkezett az igazgatóság jelentése a fenyítő törvényszékhez. A sze­rencsétlenségnek okát az igazgatóság Udvary István és Knirsch Antal ápolók vétkes mulasztásában találja, kik megszegték szigorú kötelességüket, és az elmebetegeket magukra hagyták. (Csokonai ismeretlen költeményei.) A régi magyar költészet barátai örömmel fogják fogadni a hírt, hogy egy szerencsés véletlen Csokonai Vitéz Mi­hálynak néhány oly költeményét mentette meg, melyek eddig teljesen ismeretlenek voltak. Az irodalom terén is működő Brankovics György honvédtiszt egy bécsi ház padlásán régi könyveket talált, melyek a század legele­jén maradtak még ott egy gárdista után. A könyvek közt egy kis írott füzetre is akadt, s ebben nehány »Cs. V. M.«-mel jegyzett költeményre, melyet bővebb megtekintés végett Beöthy Zsoltnak küldött le. Ettől értesülünk, hogy a füzet két teljesen ismeretlen Cso­konai verset tartalmaz: »Egy sirhalom felett« és »A Sz. Pim­pla felé segits!« A harmadik »Konstantiná­poly« czimű, érdekesen egészíti ki a Toldy Ferencz töredékes közlését. A jegyen s belső okokon kivül — mindegyik egészen a Csokonai szelleméből fakad és verselésök is tisztán az övé — bizonyítja hitelességüket az a körülmény is, hogy a füzetnek néhány darabja, mely alá szinte Cs. V. M. van jegyezve, ismert Csokonai munka. Egy hosszabb költemény iránt: »Csokonai és Földi közt a halálontúli beszélgetés«, még nem mert Beöthy határozottabban nyilatkozni, a­ki különben az egész leletről kimerítő véleményt készít. (Gerster Etelka) az utóbbi napokban szülővá­rosában, Kassán időzött. Az ottani nőegylet a város előkelő hölgyeiből álló küldöttség által fölkérte a mű­vésznőt, hogy a városi árvák és szegények javára ren­dezendő hangversenyt emelje közreműködésével, a művésznő azonban kereken kijelente, hogy ő jótékony­­czélű hangversenyekben föl nem lép. A küldöttség egyik tagja kassai születésére figyelmeztette a művésznőt, mire ez épen nem szeretetre méltó módon azt felelte, hogy ő a kassaiaknak semmivel sem tartozik s hogy a kassaiak semmit sem tettek ő érte. A küldöttség e szak­­lelküség fölött indignálódva távozott s az esetet az ottani lapban nyilvánosságra hozta. A városi közönség igen föl van háborodva a művésznő ellen, ki jobbnak látta ottani tartózkodását megröviditeni, s mivel neszét vette, hogy a pályaudvarban demonstrátió készül ellene, csaknem szökve, kocsin utazott a közelebbi vasút­állo­­másig. Ez a történet legkevésbé sem fogja emelni a mű­vésznő hírnevét. (A GYAPJÚ-UTCZAI NÉMET SZÍNHÁZAT) ismét bezárják. Morländer, ki elődjeinek elrettentő példái daczára, legutóbb szerencsét próbált vele, kénytelen volt kijelenteni színészei előtt, hogy fizetésüket képtelen kiszolgáltatni. Azt az egynéhány színészt, színésznőt, kik az újabb krach által a legkellemetlenebb helyzetbe jutottak, szívünkből sajnáljuk, másrészt azonban okul­hattak volna az eddigi tapasztaláson. Mert ennyi sze­rencsétlen kimenetelű vállalkozás immár kétségbevon­­hatlanul bebizonyító, hogy nem csupán a vállalkozókban van a hiba, hanem hogy itt a folyvást magyarosodó Bu­dapesten, a német színház többé meg nem élhet. (Nagyváradon) a biharmegyei régészeti és törté­nelmi egyesület kiállítása három hétig lesz nyitva. Folyton nagy közönség látogatja s szerdán a dr. Hampel József és dr. Pulszky Károly előadását is annyian hallgatták, a­mennyien csak befértek a helyiségbe. A megnyitás nap­ján belépti dijakból másfélszáz­ért gyűlt be a pénztárba s az érdekeltség valószínűleg folytonos lesz, mert a kiállítás gazdagnak mondható. Harminczhat szekrény­ben sok kiváló és becses tárgy látható itt. Tizenhárom szekrény a biharmegyei régészeti és történelmi egyesü­leté. Őstörténelmi leletek, egyptomi régiségek, a nagy­váradi latin és görög káptalanok kincsei, edények, Magyarország és a Nagyvilág. 285

Next