Magyarország és a Nagyvilág, 1880 (17. évfolyam, 1-26. szám)
1880-05-09 / 19. szám
298 A BUDAPESTI EGYETEM ÉVSZÁZADOS ÜNNEPE. magyar tudományos világ nagy napnak emlékezetét üli e héten meg: évszázados fordulóját a budapesti egyetem helyreállításának. Nemzeti nagyság világraszóló fényének, gyászos idők pusztító viharának »csekély maradványaira«, a régi budai egyetem »leomlott kőfalaira helyeztetett egészen új Universitást« — egy múlt századbeli írónk szavaiként — 1780-ban Mária Terézia. Azoknak a leomlott falaknak helyén öt évszázaddal ezelőtt, 1389-ben, Zsigmond király alatt nyílt meg IX. Bonifácz pápa kiváltságlevelével a második magyarországi egyetem. (Az elsőt Pécsett 1364-ben Nagy Lajos király alapította). Rövid volt virágzásának első korszaka. Zsigmondnak 1437-ben történt halálával a budai egyetemnek napja is lealkonyodott, hogy annál fényesebben ragyogjon fel és aranykorát élje Hunyadi Mátyás alatt. »Ez a dicsőséges emlékezetű király — úgymond az egyetem egyik múlt századbeli történetírója — az ő királyi székes fővárosában Budánn, azt az Akadémiát, mellyet Zsigmond király felállított volt, viszont helyre állította, vagyis a helyébe újat fundált, és azt nem csak dicső királyi könyvtartó házzal megékesitette, hanem könyvnyomtató műhellyel is dicsőítette. Ennek a dicsőségnek is végét szakasztotta Hazánknak siralmas esete, melly az 1526-dik esztendőben Mohácsnál történt szörnyű veszedelem utáni, a tanúságnak lakó helyét, Buda fővárosát az országnak nagyobb részével a kegyetlen törököknek kezekbe ejtette, kiknek birtokukbann csak nem egész másfél száz esztendőkig pusztulva hevert; mig 1686-bann Leopold császárnak és királynak győzedelmes hadai által megvétetvén, Széseni György néhai esztergomi Érseknek bő adakozásából, a Budai Akadémia valamint valahogy helyre állíttatott és a Jézus társaságbéli szerzetnek igazgatására bizattatott. Felséges Mária Terézia király Asszonyunk, a tudományoknak valóságos Anyjok s nevelő gondviselőjük, mostanság viszont egészen helyre állította. Melynek is hogy mindenha maradandó és mindinkább virágzandó állandósága legyen, 1780. Sz.Iván hónapjának 24-dik és következő napján ő Felsége azon maga szerzett dicső Budai Universitását az egész országnak szeme láttára s hallatára helyen hagyta, díszes innepléssel felszenteltette, tulajdon levelei s arra hiteltetett embere által megerősítette. S ugyan a végre meg-kivántatott költségül saját királyi tárházából 20 ezer NI. Forintokat rendelt, adott, ajándékozott.« Szokatlan fényű ünnepélyességekkel nyílt meg egy évszázaddal ezelőtt a magyar főváros szívében újonnan helyreállított csarnoka a tudományok egyetemének. Az ugyanazon évben megindult első magyar hírlap, a »Hírmondó« oly kimerítő és szabatos leírást közölt e megnyitási ünnepélyekről, amely mai napság is becsületekre válnék akármelyik utódja reportereinek. A nagy jelentőségű esemény e héten megülendő évszázados emlékünnepe alkalmából ide igtatjuk e leírást — az első magyar hírlapnak első részletes tudósítását egy hazai ünnepélyről —, egész terjedelmében. Vagy egy héttel az előtt, hogy azon ünneplésnek véghez menetele valósággal elkezdődött, Buda és Pest városának polgárai a fegyverviselésben gyakoroltatlanak vala. Pest vármegye is nagy és költséges készületeket tett volt, a királyi Kommiszárius urnák diszes fogadására és udvarlására. Mely dolog végett két rendbeli lovas sereg állíttatott fel. Az egyik annak képét viselte, melly régi eleinknél Bandériumnak (zászló alá rendelt seregnek) neveztetett. A másik a vármegyében feljegyeztettetett Nemes ifjak közül választatott, és az udvari vitézeknek tiszteket viselt vala. Ezen utóbb rendbelieknek világos kék arany paszományos köntös, veres zsákosüveg és sárga tsizma vala az öltözetek. — A Király képét viselő Kommiszáriusnak, M. Gróf Pálffy Károly Udvari Magyar Vice-Cancellárius urnak Vátzra lett megérkezése után Pest Vármegyének némely tagjai ő Excellentziájának köszöntésére oda küldettenek. A honnan másnap déllyest elindulván, az oda gyűlt Nemes Uraktól Pestre kisértetett öt óra tájban. Pest városának határához érvén, ott az Univerzitás Tanátsának nevével, annak Elöljárójától Zajérdai Báró Patacsics Ádám érsek úrtól, ki is ő Excellentziáját egy sátorban várta vala, rövid beszéddel megköszöntetett; azután az Érsekkel edj tzifra hintóba ülvén, ő Excellentziájával együtt Pest városán keresztül Budára menne. Azon menetel közbenn a pattantyúsok Pestenn és Budáin három ízben ágyukból lövöldözének. Az hosszas sorbann elöl és hátul mendegélő lovasoknak és hintann járó uraságoknak kalauza, az Universitas épületeinek gondviselője vala, a ki legelői lovaglóit. Azt számos musikásokkal, a Vármegyének zászló alá rendeltetett katonái követték, kiknek 2 Szolga-Birák voltak vezéreik. Ezek utánn 36 többnyire hat lovu hintokban számos úri személyek valának, kik utánn 2 ugyan hat lovu hintókoan a Kalotsai Érseknek késérő kanonokja s emberei menélnek. Az ötödik sor 20 Nemes Ifjakból állott, kik mindnyájan tzifra kék öltözetben, Klobusitzki gróf Ur vezérek utánn lovaglottanak. A királyi Kommiszáriusnak hintója előtt, melyben ő excellencziája a Kalotsai Érsekkel ül vala, az Érseknek ő excellentziájának lovászmestere tzifrán felkészült lovoin, s feles inasok mellette, két felül hajdúk, utánna pedig Karamelli Regementje féle 30 Vasas Németek mennek. Kiket végezetre számos hirtokbann ülő nemesség követett. Ily renddel Pestvárosa kapujához érvén, a királyi Kommiszárius a Tanátstól köszöntő beszéddel fogadtatott. Benn a városban, némely nevezetessebb utczákonn, a felfegyverkezett polgárság, a kis piatczon pedig Zsiskovits Regementjének 6 Kompániája állott tisztességére. Budánn hasonlóképen az utczákonn ezer fegyveres polgárok, a piatzon két Kompánia pattantyús, a Szeminárium mellett a Kis-Papok, az utczáin mind a két felől számos Deákság és tanuló ifjúság, s továbbat a Kompániabeli Gránátorosok állottának. Végezetre a rendelt házhoz be szállván, annak pitvarában az Univerzitásnak, Akadémiáknak és oskoláknak Elöljáró, Tanító s Igazgató Tagjaitól és a Terésiai Akadémiáin nevelkedő Urfiaktól rövid köszöntéssel fogadtatott ő Excellentiája. Estvéli 9 óra előtt a várbéli katonaság három izbenn lövöldözött. Szállása előtt változó strázsául 100 Gránátéros rendeltetett. Másnap reggel, úgy mint a múlt hónapnak 25-dik napjáin, 9-ed fél órakor az Universitás 4 rendeinek igazgatóitól, annak nevével megköszöntetvén, és az inneplés kezdete felől megkérdeztetvén, tsak hamar az utána egyedül maga . Excellentziája, hat lovas gazdag készületü hintóm az Universitás palotája felé indula. Előtte a Nemes ifjak és inasok, utánna sok oda gyűlt vidékiek menének. A városiak az utcákon felfegyverkezve, két sorban a tanuló ifjak állanak, az Universitás palotája előtt egy kompánia Gránátoros katonaság vala strázsára rendelve. A palota pitvarábann az Akadémiai Előljárók és Tanítók az ő szokott innepi tzimeres köntösökbe lévén felöltözve, a király képébenn érkezett gróf Urat nagy tisztesség-tétellel fogadák; az Universitás Kancelláriusa, Nagy Ignácz Székes-Fehérvári Püspök Ur pedig rövideden s ékesen megköszönte. Azután a Tanítók, az e rendeknek tzimereket magok előtt vitetvén rendre előre, utánnok a Kommiszárius Ur, mellette két felől a Vármegyebeli Nemes Ifjak a Gráditsokonn felmenőnek. Az Universitás Tanátsa az ő Előljárójával és sok főrendü vendégekkel egyetembenn ott fenn álvány, ő Excellentziáját a nagyobb tanitóházba vezeté. A hol is edj magasotska, veres, a szélénn arany tzafrangokkal ékes bársonnyal beborittatott Királyi Székenn Felséges Király Asszonnyunknak képe volt helyeztetve, melly mellett két felöl edj edj Gránátéros katona álla. Azon széknek jobbjánn a királyi Kommiszárius számára ugyan veres bársonynyal beborított szék s az eleibe asztal volt készítve. Annak jobbja felöl az Elöljárónak széke és asztala mellett az Universitás Tanátsa Tagjainak székeik, azoknak arányjábann a Tanitóknak helyeik valának. A K. Kommiszárius mellett oldalast edi Gránátoros és Nemes Ifjú álla. A palotának egyéb helyei mind el voltának foglaltatva a számos néző és hallgató gyülekezettől. Leülvén a Kommiszárius Ur, Felséges Asszonyunknak jótéteményeit hathatós beszéddel magasztald, azt elvégezvén azon királyi Levelet (Diplomát), melly által a tanitás iránt az országbann tett uj szerzemények megerősittettek, Brunszvik József Fr. K. Tanáts és Udvari Szekretárius Úrral fel, szóval el-olvastatá, ki is azt menten az Universitás Tanátsa Elöljárójának által adá. Az utána rövideden az Universitásról szóllván, az azt illető Diplomát is azon Udvari Szekretáriussal elmondatá, kitől a Tanáts Elöljárója azt kezéhez vévén, a palotának kulcsaival az Universitás Rektorának adá. Utoljára viszont, valamely rövid beszédnek utánna, a Nemes Ifjak számokra szerzett Akadémiáról szólló Diploma azonképpen el-olvastatván, és a Tanáts Fejétől el-vétetvén, azon Terésia Akadémia Igazgatója kezéhez szolgáltattatok. Ezek igy meglévén, a sokszor emlitett Tanács feje, Patacsics Érsek ur ő Excellentziája, bő, ékes és hathatós beszéddel Felséges Asszonyunknak mindazon jótéteményeit megköszönte. Egy cseppet sem hibázom, ha azt mondom, hogy soha Trajanus császárt Plinius olyann díszesen ékesen, hathatósan s olyan igazán meg nem dicsérte, mint ez alkalmatossággal Patacsics Mária Theresiát. De az is igaz, hogy itt koránt is nagyobb Felség vagyon Trajánusnál. — Azon jeles beszédnek hogy vége jön, a Kommiszárius Ur az országnak rendéit, az Universitásnak, Akadémiáknak és Oskoláknak minden rendenn levő tagjait s tanulóit megszóllitván, szivet megható beszéddel inté, hogy a Felségnek tetemes jótéteményeihez illendő magok viselésével, azokat meg-hálálják és örök emlékezetbe vegyék. Mely intésre mindnyájoknak örvendetes köszönetü fel-kiáltások s a katonáknak s pattantyúsoknak lövöldözések következett. — Továbbá a Kommiszárius ur némelly érdemes személyeknek fel- lyebb való méltóságokra tett emeltetéseket a gyülekezetnek tudtára adá. Azon palotában tartott pompa Nagy Ferentz Professor Urnak a tanitó székről mondott beszédével végződött. Innen azutánn a K. Komissárius a számos késérő gyülekezettel egyetembenn az Universitás templomába méné , a hol a Sz. ditséret, és az ágyuknak s puskáknak harsogása közbeni, Nagy Püspök és kanczellárius Úrtól szolgáltatott Mise utáni Sz. István király jobb keze a népnek csókolni nyujtatott. Az honnan vissza az Universitás palotájába menvén, némelly főrendű Úri személyek, az Universitásnak Tanátsa, a Rektora és a Dékánjai a K. Kommiszáriussal ott ebédlének, kiknek is minden étkek ezüst edényekenn vitettenek és nyujtattanak; más öt helyekenn pedig az Universitás egyéb tagjaival a többi Uraságok vendégeltetének. Az ebéd utáni mindnyájoknak azon jeles napoknak emlékezetére veretett pénzek osztogattatok. Az ebédlés utáni a Terésia Akadémiában a nevendékeny ifjúságnak nevében a királyi Kommiszariusz Fekete Ferencz Gróf Urfi Magyar , Patacsics Friederik Gróf Urfi Német, R. Sz. Gróf Delmestri Péter Urfi olasz, R. Sz. B. Gróf Kinszky Ferencz Urfi pedig Franczia nyelveim meg-köszöntötte, az hol is minek utánna azon nemes Ifjaktól uj találmányu jeles musikával megtiszteltetett, ő Excellencziája több Méltóságokkal egyetemben azon Akadémiának szobáit szemlélgette. Hogy szállására azon pompával visszatért vala, az Universitás Tanátsa elöljáróitól oda menvén, ő Excellentziájának köszönetét tévé és Práh György Urnak valamelly könyvét, melyet a királyi Könyves háznak ritka könyveiről irt és Felséges Asszonyunknak ajánlott, kezéhez adá, hogy az Universitás nevével ő Felségének benyujtaná. Éjtszaka azon Királyi képet viselt Udvari M. Vitzé Kanczellárius Pálffy Károly Gróf Urnak rendeléséből, az Universitás épületének nagyobb palotájában, számos Uraságoknak és Asszonyságoknak jelenlétekbenn úri tánct tartattatott. Az évszázados jubileum alkalmából közöljük jelen számunkban a budapesti egyetem ez idő szerinti rektorának és több tanárának arczképeit. Margó Tivadar rektor (szül. Pesten, 1816-ban), a szövettan tanára, tudományos kutatásaival a külföld szaktudósainak élénk figyelmét vonta magára. Méltó társa a tudomány egyik rokon ágában Lenhossék József boncztanár (szül. Budán, 1818-ban), kinek különösen az agyra, gerinczagyra és koponyára vonatkozó vizsgálatai európaszerte nagy elismerést vívtak ki a tudományos világban. Tanári érdemekben nem áll mögöttük az egyetemnek egy másik veteránja, Wenzel Gusztáv, a kineveztetés sorrendje szerint legidősb tanára az egyetemnek (szül. 1812-ben, Lukau-ban), főleg a hazai magánjog s jogtörténet terén elsőrangú tekintély. Tanári működésének negyvenéves fordulóját épen egy évvel ezelőtt ünnepelte meg az egyetem. Fiatalabb tagjai a jog és államtudományi karnak Kautz Gyula (szül. 1829-ben, Győrött) a nemzetgazdaságnak, és Hofmann Pál (szül. 1830- ban, Nagy-Martonban), a római jognak tanára, mindketten politikai életünknek is kiváló, általánosan tisztelt alakjai. A hazai irodalom és tudományosság két elsőrangú jelese sorakozik melléjök képcsoportozatunkban: Gyulai Pál. (szül. Ко J MAGYARORSZÁG ÉS A NAGYVILÁG. 19. Szám.