Magyarország, 1964. január-június (1. évfolyam, 1-22. szám)

1964-02-01 / 1. szám

2 Álláspont MAGYARORSZÁG Első évfolyam, első szám Új lap köszönti az olvasót. Lapunk, a Magyar­­ország a földkerekség és hazánk eseményeinek, áramlatainak, eszméinek krónikása és kommentá­tora kíván lenni. Azt tervezzük, hogy hétről hétre közelebb hozzuk a magyar olvasóhoz a nagyvilá­got, megkíséreljük megmutatni a nemzetközi és ha­zai fejlődés legfontosabb kérdéseit. Valljuk: ko­runkban a szocialista világrendszer léte, alkotó munkája meghatározó erejű hatással van az egész emberi nemzet fejlődésére — éppen ezért ez min­den értékelésünk és mérlegelésünk alapja. A mi ko­runkban a két társadalmi rendszernek, a szocializ­musnak és a kapitalizmusnak meg kell találnia a békés egymás mellett élés, a békés verseny lehetsé­ges útjait — éppen ezért az események és áramla­tok vizsgálatánál ezt a kérdést részesítjük elsőbben is figyelemre. Korunkban a békés egymás mellett élés körülményei között, éles, nyílt és szüntelen harc folyik az ideológiai fronton a szocialista és a burzsoá ideológia között — mi ennek a harcnak elv­hű, pártos és határozott résztvevői akarunk lenni. A mi korunkban, a hangsebességű repülőgépek és a szputnyikok korában megkisebbedtek a távolsá­gok; közel került és a magyar mindennapokra is ható esemény lett a szovjet vegyipar „áttörése”, egy genfi értekezlet vagy egy panamai tüntetés is. A vi­lág térképén Magyarország rajza csak egy az álla­mok száznál is több színfolt-egyvelegében. Hazánk része a nagyvilágnak, elszigetelten, önmagában nem adhatja hű mását a térképrajzoló sem — az újság­író sem. Hazánk jelene és jövője — a magunk mun­kájának hozzáadásával — úgy alakul, ahogyan ko­runknak az egész emberiség sorsát átalakító győzel­mes nagy eszméje, a szocializmus, az egész világ képét is átformálja. Az új hetilap létjogosultságát mindenekelőtt az határozza meg, hogy hallatlan mértékben megnöve­kedett az érdeklődés a határainkon túl történtek, a világpolitika eseményei iránt is. Tehát többet kell tudnunk és tudtul adnunk a világról — lapunk, a Magyarország akkor teljesíti becsülettel vállalt fel­adatát, ha bőven, híven tájékoztat, ha gondosan, alaposan elemez, ha hozzájárul kinek-kinek világ­képe tisztázásához. Az erőszak ellen A magyar nemzeti érdekek megóvásának követ­kezetes törekvése, történelmünk tanulságainak mély és alkotó megértése csendül ki abból a vá­laszból, amelyet a magyar kormány küldött Hrus­csov újévi üzenetére. Ebben a viharok­ dúlta Euró­pában, amely még mindig testén hordozza a má­sodik világháború részben be sem hegedt sebeit, nehéz lenne felállítani a „történelmi leckék” rang­sorát.. Annyi azonban, bizonyos: a magyarság tör­ténelmi-politikai tapasztalatai világosan vallanak­­ arról, hogy a határviszályok, területi viták ,mindig nagy szerepet játszottak a tőkés hatalmak háborús köreinek számításaiban, a katonai összeütközések kiváltásában. A magyar nemzeti érdekek szempont­jából különösen fontos, hogy a nemzetközi politika minden rendelkezésre álló eszközével megakadá­lyozzuk és megelőzzük a nyugatnémet revans-poli­­tika és támogatóinak minden olyan kísérletét, amely területi viszályok és viták szításával és te­remtésével újra fellobbanthatja egy háború pusz­tító tüzét. Számunkra mindennél drágább a magyar nép életének megóvása, amely kétszer is elvesztette ebben az évszázadban életerős fiatalságának javát, s hajdani urai bűnéből a nemzeti pusztulás szakadé­kának szélére sodródott. A magyar nemzeti érdekek azonban ebben a sorsdöntő kérdésben is megegyez­nek azokkal az általános érdekekkel, amelyeket világhatalmi szinten a Szovjetunió békepolitikája fejez ki, s amelyek legszentebb kötelezettségként írják elő egy világégés megakadályozását az atom­fegyverek korában. Az atomkorszak persze már önmagában véve is kiemeli az egész kérdést nemcsak a nemzeti, de még a világrész-keretekből is. Ezen túlmenően azonban sorsdöntő kérdés, hogy az erőszak alkal­mazása általában — s a területi és határkérdések­­felszítása különösem— mind a mai napig eszköz az imperializmus kezében a még gyarmati sorban sínylődő népek felszabadulásának megakadályozá­sára, vagy a gyarmati elnyomás új „korszerű” for­máinak bevezetésére. A magyar kormány politi­kájának elvi alapjai szerint is háború nélküli világ megteremtéséért vívott harc részének tekintik a gyarmati rendszer teljes megsemmisítését. Ma a világhatalmakra különös felelősség hárul — de ez nem menti fel a kis nemzeteket ama köte­lezettségük alól, hogy mindent tegyenek meg, ami elősegítheti az erőszak eltorlaszolását, a békés ki­bontakozást. Magyarország, a magyar kormány eb­ben a szellemben áll készen egy olyan nemzetközi egyezmény min­tettéégre, amely megtiltja az erő­szak alka­len területi- és határvitában. A realitás ereje Az a közös közlemény, amelyet hétfőn Peking­­ben és Párizsban egyidőben hoztak nyilvánosságra a kínai—francia diplomáciai kapcsolatok felvételé­ről, méltán vonta magára a figyelmet. Franciaország kormánya — a NATO-tagállamok sorában ötödikként — elismerte a Kínai Népköz­­társaság kormányát. Tette pedig ezt az Egyesült Államok hivatalos jegyzékbe foglalt figyelmezte­tése ellenére. A francia lépés értékelésekor súllyal esik a latba, hogy Franciaország most a képtelen amerikai Kína-koncepcióra mért csapást. Az — tudvalévően — „nemlétezőnek” tekinti a 650 mil­lió lakosú Kínai Népköztársaságot s helyette a ma­roknyi Csang Kaj-sek klikket tartja Kína képvi­selőjének. A kínai—francia­ diplomáciai kapcsolatok felvé­tele mindamellett figyelmet érdemel abból a szem­pontból is, hogy akkor történik meg, amikor az Egyesült Államok délkelet-ázsiai terjeszkedési po­litikája mind több kudarcot szenved, ugyanekkor pedig a francia kormány vissza akarja szerezni egykori nagyhatalmi befolyását a néhai Francia Unió ázsiai övezetében. Egyes atlanti országok kormányainak szóvivői csakúgy, mint számosan a nyugati tőkés lapok hír­­magyarázói közül azon keseregnek, hogy Francia­­ország aktusa gyöngíti a nyugati egységet, elmé­lyíti az ellentéteket a NATO-ban, élezi a francia— amerikai feszültséget. Az Egyesült Államokon be­lül pedig döntés elítélésében visszatérő motívum­­választási kampányra is be­folyással rikai politika kudarca. Ismeret párizsi nagyhatalmi törekvé­sek a fra tőke gazdasági céljainak ve­tületét az­­ Népköztársaság elismerésé­ben közli tényező is, hogy fokozzák a két orszá­g ezen a régen új piacokat találjon a­raság is. De sem a francia kormány­­ ambíciói, sem az amerikai szövetségesei szembeni függetlenség kihívó bizo­nyítása, sem a francia ipar vagy mezőgazdaság ér­dekei önmagukban nem adják meg a fontos diplo­máciai lépés indokait. A motívumok összegzéséből nem hiányozhatott a realitás felismerése, a hatalmas Kínai Népköztár­saság létének, szerepének tudomásul vétele. Az más lapra tartozik, hogy Párizs még nem lépte át a „két Kína” elképzelés korlátait, amelynek torz voltára a Kínai Népköztársaság nyilatkozata is fi­gyelmeztette. A szocialista tábor, amely több mint egy év­tizede folytatja harcát a világfórumokon a Kínai Népköztársaság jogainak helyreállításáért, öröm­mel fogadta a hírt, hogy a békés egymás mellett élés elvei, követelményei szerint a különböző tár­sadalmi rendszerű államok lehetséges kapcsolatai­nak új bizonyítékát szolgáltatta a kínai—francia viszony rendezése. V * MAGYARORSZÁG politikai és társadalmi hetilap Szerkesztik: Dr. Pálfy József főszerkesztő­­. Gárdos Miklós h. főszerkesztő Kiadja a Hírlapkiadó Vállalat Felelős kiadó: Csollány Ferenc, a Hírlapkiadó Vállalat igazgatója külföldi tudósítói: ACCRA: Éliás Béla BÉCS: Heltai András BELGRÁD: Hável József BERLIN: Dr. Pincési Pál BONN: Dr. Dobsa János BUKAREST: Korányi János LONDON: Köves Tibor MOSZKVA: Pirityi Sándor PÁRIZS: Léderer Frigyes PRÁGA: Nyárády Róbert PEKING: Tóth Pál RÓMA: Róbert László SZÓFIA: Nagy Károly VARSÓ: Hegedűs Dániel WASHINGTON: Polgár Dénes, az MTI állandó külföldi tudósítói. A MAGYARORSZÁG szerkesztősége: Budapest, Vili. Blaha Lujza tér 3. Telefon: 343-100, 142-220, 140-234. Postafiók: Budapest, 62. Pf. 634. Kiadóhivatal: Budapest, Vill. Blaha Lujza tér 3. Telefon: 343-100, 142-220. Terjeszti a Magyar Posta Előfizetési díj: 1 hónapra 8,— Ft, 1/2 évre 24,- Ft fél évre 48,— Ft, egész évre 96,— Ft Előfizethető minden postahivatalban és a kézbesítőknél. 64 0334/2 Zrínyi Nyomda, Budapest, V. Bajcsy-Zsilinszky út 78. Igazgató: Bolgár Imre index: 25 606 A MAGYARORSZÁG 1964. 1. szám fényképei: MITI fotó: Járay Rudolf, Zilahy István, Zinner Erzsébet, Legújabbkori Törté­neti Múzeum, Camera Press Ltd London, Foto Almasy Paris, Pais & Sartarelli Fotoreportage Roma és MTI Külföldi Képszolgálat Rajzok, térképek: Mácsai István

Next