Magyarország, 1964. január-június (1. évfolyam, 1-22. szám)
1964-02-01 / 1. szám
2 Álláspont MAGYARORSZÁG Első évfolyam, első szám Új lap köszönti az olvasót. Lapunk, a Magyarország a földkerekség és hazánk eseményeinek, áramlatainak, eszméinek krónikása és kommentátora kíván lenni. Azt tervezzük, hogy hétről hétre közelebb hozzuk a magyar olvasóhoz a nagyvilágot, megkíséreljük megmutatni a nemzetközi és hazai fejlődés legfontosabb kérdéseit. Valljuk: korunkban a szocialista világrendszer léte, alkotó munkája meghatározó erejű hatással van az egész emberi nemzet fejlődésére — éppen ezért ez minden értékelésünk és mérlegelésünk alapja. A mi korunkban a két társadalmi rendszernek, a szocializmusnak és a kapitalizmusnak meg kell találnia a békés egymás mellett élés, a békés verseny lehetséges útjait — éppen ezért az események és áramlatok vizsgálatánál ezt a kérdést részesítjük elsőbben is figyelemre. Korunkban a békés egymás mellett élés körülményei között, éles, nyílt és szüntelen harc folyik az ideológiai fronton a szocialista és a burzsoá ideológia között — mi ennek a harcnak elvhű, pártos és határozott résztvevői akarunk lenni. A mi korunkban, a hangsebességű repülőgépek és a szputnyikok korában megkisebbedtek a távolságok; közel került és a magyar mindennapokra is ható esemény lett a szovjet vegyipar „áttörése”, egy genfi értekezlet vagy egy panamai tüntetés is. A világ térképén Magyarország rajza csak egy az államok száznál is több színfolt-egyvelegében. Hazánk része a nagyvilágnak, elszigetelten, önmagában nem adhatja hű mását a térképrajzoló sem — az újságíró sem. Hazánk jelene és jövője — a magunk munkájának hozzáadásával — úgy alakul, ahogyan korunknak az egész emberiség sorsát átalakító győzelmes nagy eszméje, a szocializmus, az egész világ képét is átformálja. Az új hetilap létjogosultságát mindenekelőtt az határozza meg, hogy hallatlan mértékben megnövekedett az érdeklődés a határainkon túl történtek, a világpolitika eseményei iránt is. Tehát többet kell tudnunk és tudtul adnunk a világról — lapunk, a Magyarország akkor teljesíti becsülettel vállalt feladatát, ha bőven, híven tájékoztat, ha gondosan, alaposan elemez, ha hozzájárul kinek-kinek világképe tisztázásához. Az erőszak ellen A magyar nemzeti érdekek megóvásának következetes törekvése, történelmünk tanulságainak mély és alkotó megértése csendül ki abból a válaszból, amelyet a magyar kormány küldött Hruscsov újévi üzenetére. Ebben a viharok dúlta Európában, amely még mindig testén hordozza a második világháború részben be sem hegedt sebeit, nehéz lenne felállítani a „történelmi leckék” rangsorát.. Annyi azonban, bizonyos: a magyarság történelmi-politikai tapasztalatai világosan vallanak arról, hogy a határviszályok, területi viták ,mindig nagy szerepet játszottak a tőkés hatalmak háborús köreinek számításaiban, a katonai összeütközések kiváltásában. A magyar nemzeti érdekek szempontjából különösen fontos, hogy a nemzetközi politika minden rendelkezésre álló eszközével megakadályozzuk és megelőzzük a nyugatnémet revans-politika és támogatóinak minden olyan kísérletét, amely területi viszályok és viták szításával és teremtésével újra fellobbanthatja egy háború pusztító tüzét. Számunkra mindennél drágább a magyar nép életének megóvása, amely kétszer is elvesztette ebben az évszázadban életerős fiatalságának javát, s hajdani urai bűnéből a nemzeti pusztulás szakadékának szélére sodródott. A magyar nemzeti érdekek azonban ebben a sorsdöntő kérdésben is megegyeznek azokkal az általános érdekekkel, amelyeket világhatalmi szinten a Szovjetunió békepolitikája fejez ki, s amelyek legszentebb kötelezettségként írják elő egy világégés megakadályozását az atomfegyverek korában. Az atomkorszak persze már önmagában véve is kiemeli az egész kérdést nemcsak a nemzeti, de még a világrész-keretekből is. Ezen túlmenően azonban sorsdöntő kérdés, hogy az erőszak alkalmazása általában — s a területi és határkérdésekfelszítása különösem— mind a mai napig eszköz az imperializmus kezében a még gyarmati sorban sínylődő népek felszabadulásának megakadályozására, vagy a gyarmati elnyomás új „korszerű” formáinak bevezetésére. A magyar kormány politikájának elvi alapjai szerint is háború nélküli világ megteremtéséért vívott harc részének tekintik a gyarmati rendszer teljes megsemmisítését. Ma a világhatalmakra különös felelősség hárul — de ez nem menti fel a kis nemzeteket ama kötelezettségük alól, hogy mindent tegyenek meg, ami elősegítheti az erőszak eltorlaszolását, a békés kibontakozást. Magyarország, a magyar kormány ebben a szellemben áll készen egy olyan nemzetközi egyezmény mintettéégre, amely megtiltja az erőszak alkalen területi- és határvitában. A realitás ereje Az a közös közlemény, amelyet hétfőn Pekingben és Párizsban egyidőben hoztak nyilvánosságra a kínai—francia diplomáciai kapcsolatok felvételéről, méltán vonta magára a figyelmet. Franciaország kormánya — a NATO-tagállamok sorában ötödikként — elismerte a Kínai Népköztársaság kormányát. Tette pedig ezt az Egyesült Államok hivatalos jegyzékbe foglalt figyelmeztetése ellenére. A francia lépés értékelésekor súllyal esik a latba, hogy Franciaország most a képtelen amerikai Kína-koncepcióra mért csapást. Az — tudvalévően — „nemlétezőnek” tekinti a 650 millió lakosú Kínai Népköztársaságot s helyette a maroknyi Csang Kaj-sek klikket tartja Kína képviselőjének. A kínai—francia diplomáciai kapcsolatok felvétele mindamellett figyelmet érdemel abból a szempontból is, hogy akkor történik meg, amikor az Egyesült Államok délkelet-ázsiai terjeszkedési politikája mind több kudarcot szenved, ugyanekkor pedig a francia kormány vissza akarja szerezni egykori nagyhatalmi befolyását a néhai Francia Unió ázsiai övezetében. Egyes atlanti országok kormányainak szóvivői csakúgy, mint számosan a nyugati tőkés lapok hírmagyarázói közül azon keseregnek, hogy Franciaország aktusa gyöngíti a nyugati egységet, elmélyíti az ellentéteket a NATO-ban, élezi a francia— amerikai feszültséget. Az Egyesült Államokon belül pedig döntés elítélésében visszatérő motívumválasztási kampányra is befolyással rikai politika kudarca. Ismeret párizsi nagyhatalmi törekvések a fra tőke gazdasági céljainak vetületét az Népköztársaság elismerésében közli tényező is, hogy fokozzák a két ország ezen a régen új piacokat találjon araság is. De sem a francia kormány ambíciói, sem az amerikai szövetségesei szembeni függetlenség kihívó bizonyítása, sem a francia ipar vagy mezőgazdaság érdekei önmagukban nem adják meg a fontos diplomáciai lépés indokait. A motívumok összegzéséből nem hiányozhatott a realitás felismerése, a hatalmas Kínai Népköztársaság létének, szerepének tudomásul vétele. Az más lapra tartozik, hogy Párizs még nem lépte át a „két Kína” elképzelés korlátait, amelynek torz voltára a Kínai Népköztársaság nyilatkozata is figyelmeztette. A szocialista tábor, amely több mint egy évtizede folytatja harcát a világfórumokon a Kínai Népköztársaság jogainak helyreállításáért, örömmel fogadta a hírt, hogy a békés egymás mellett élés elvei, követelményei szerint a különböző társadalmi rendszerű államok lehetséges kapcsolatainak új bizonyítékát szolgáltatta a kínai—francia viszony rendezése. V * MAGYARORSZÁG politikai és társadalmi hetilap Szerkesztik: Dr. Pálfy József főszerkesztő. Gárdos Miklós h. főszerkesztő Kiadja a Hírlapkiadó Vállalat Felelős kiadó: Csollány Ferenc, a Hírlapkiadó Vállalat igazgatója külföldi tudósítói: ACCRA: Éliás Béla BÉCS: Heltai András BELGRÁD: Hável József BERLIN: Dr. Pincési Pál BONN: Dr. Dobsa János BUKAREST: Korányi János LONDON: Köves Tibor MOSZKVA: Pirityi Sándor PÁRIZS: Léderer Frigyes PRÁGA: Nyárády Róbert PEKING: Tóth Pál RÓMA: Róbert László SZÓFIA: Nagy Károly VARSÓ: Hegedűs Dániel WASHINGTON: Polgár Dénes, az MTI állandó külföldi tudósítói. A MAGYARORSZÁG szerkesztősége: Budapest, Vili. Blaha Lujza tér 3. Telefon: 343-100, 142-220, 140-234. Postafiók: Budapest, 62. Pf. 634. Kiadóhivatal: Budapest, Vill. Blaha Lujza tér 3. Telefon: 343-100, 142-220. Terjeszti a Magyar Posta Előfizetési díj: 1 hónapra 8,— Ft, 1/2 évre 24,- Ft fél évre 48,— Ft, egész évre 96,— Ft Előfizethető minden postahivatalban és a kézbesítőknél. 64 0334/2 Zrínyi Nyomda, Budapest, V. Bajcsy-Zsilinszky út 78. Igazgató: Bolgár Imre index: 25 606 A MAGYARORSZÁG 1964. 1. szám fényképei: MITI fotó: Járay Rudolf, Zilahy István, Zinner Erzsébet, Legújabbkori Történeti Múzeum, Camera Press Ltd London, Foto Almasy Paris, Pais & Sartarelli Fotoreportage Roma és MTI Külföldi Képszolgálat Rajzok, térképek: Mácsai István